Érdekes jogszabályhelyek viszont, szerinted menyi a felderítettség? nem mintha nem értenék egyet.. de 0 visszatartó erő van.. legalábbis nem mondják be este e híradóban, hogy "a TEK lecsapott B. Jánosra, mert az egy kém toll segítségével megfigyelte anyósát"

amúgy meg jó műsorokat hallgatsz

[ Szerkesztve ]

Van képed hozzá? - Átalakulóban a képmáshoz való jog
2013.05. 3. Jogi Fórum / Sereg András

A térfigyelő és rejtett kamerák világában egy másodperc alatt bárkiről fotó jelenhet meg a világhálón. Bár a bírói gyakorlat tágította a nyilvánosság fogalmát és a közszereplő „tűrési küszöbét”, intézkedő rendőrről ma sem közölhető felismerhető kép a hozzájárulása nélkül.

„Szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak” – írta Ady Endre a „Szeretném, ha szeretnének” című versében. Kevésbé poétikusan szólva: a költő akaratelhatározásától függ önmaga megmutatása, az ő kizárólagos joga, hogy magát másoknak megmutassa.

Az ember külső megjelenése közvetetten kifejezi a személyiség belső sajátosságait is, az ember jellemét, értelmi és érzelmi világát, indulatait, a személy társadalmi szerepét, ezáltal az egyed megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele, a személyiség megvalósítását és érvényesítését szolgálja. Ez a tény teszi lehetővé és szükségessé a jogi védelmet – abban a körben, amelyben a jogi eszközök alkalmazhatók – állítja Törő Károly a „Személyiségvédelem a polgári jogban” című monográfiájában.

A 2014. március 15-ig hatályos Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges. A nyilvános közszereplésen kívül nem kell engedélyt kérni a nyilvánosságra hozatalhoz akkor sem, ha az érintett eltűnt vagy súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személy. Ilyenkor a képmást nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.

Közszereplésnek az a megnyilvánulás minősül, amely befolyásolja a társadalom életét, a helyi vagy az országos viszonyok alakulását. A közszereplést a köz érdekében való megszólalás, szerepvállalás alapozza meg. Tipikusan ilyen a különböző kulturális, társadalmi, politikai rendezvényeken, gyűléseken történő felszólalás, nyilvános szerepvállalás. Közszereplő ez esetben bárki lehet, azaz a minősítés nem kötődik formális társadalmi vagy jogi státushoz (például országgyűlési vagy önkormányzati képviselői mandátumhoz, politikai tisztséghez, köztisztviselői szolgálati jogviszonyhoz). Az állampolgárok mindezzel együtt okkal-joggal igénylik, hogy a közéleti szereplők közéleti tevékenységét megismerjék.

A közszereplés elválaszthatatlan a nyilvánosságtól. A bírósági ítélkezési gyakorlat az elmúlt évtizedekben jelentősen tágította a nyilvánosság fogalmát és a közszereplő „tűrési küszöbét”. Egyfelől: a nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sportmérkőzésen stb.) megjelenő személyek nem sérelmezhetik alaposan azt, hogy tudósításban (riportfilmben, tv-híradóban) a közönség körében az ő képmásukat is felveszik és vetítik. Ez – ha nem visszaélésszerűen, nem sértő módon történik – valóban nem tekinthető a „képmás közzétételének”. A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma ugyanis nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni. Ilyen eset az, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket (BH 1985. 17.). Másfelől: azt is kimondták, hogy a közszereplőről készült, karikatúrának minősülő fényképfelvétel nyilvánosságra hozatala sem sérti a képmáshoz való jogot, és az ezáltal kifejezett vélemény sem sért becsületet vagy emberi méltóságot, ha a véleménynyilvánítás nem indokolatlanul bántó, sértő vagy lealacsonyító (BH 293/2000.). Visszaélésnek minősül viszont az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása (így amikor a híradó számára készült tudósítás képeit reklám céljára használják), vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik (BH 1997. 578.).

A képmással való visszaélés nem csak engedély nélküli nyilvánosságra hozatallal valósulhat meg, hanem olyan felvétel készítésével is, amely az érintett személy engedélye nélkül hatol be a személyiség érdekkörébe (BH 1985. 57.), így például ha rejtett kamerával készül felvétel. A birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása ellenben nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat (BH 2000. 485.). Hasonló a jogi megítélés kamerás térfigyelés esetén is. Ilyenkor azonban azok a személyek, akiknek a képmását a kamera rögzítette, de nem indult ellenük semmiféle eljárás, a rögzítést végző szervtől kérhetik a felvétel megsemmisítését.

Az utóbbi időben a közösségi oldalakon megjelent fotók újraközlése okozott bonyodalmat. A Fővárosi Bíróság egy 2009-ben született ítéletében kimondta, hogy a közösségi oldalakon talált képeknek az érintett személy hozzájárulása nélküli felhasználása jogsértő, sérti a személyiségi jogokat, azok kizárólag az adott közösségi oldalon belül jeleníthetők meg. Mindebből az is következik, hogy nem minősül jogsértőnek az úgynevezett megosztás, vagyis a képmás közösségi oldalon belüli terjesztése.

A képmáshoz való jog kapcsán érdemes külön kitérni a bírósági tárgyalásokon érvényesülő normákra, valamint az intézkedő rendőrről készített felvételek felhasználási szabályaira.

A nyilvános tárgyalásokon a kép- és hangfelvétel készítését eltérően szabályozza a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.): a Pp. főszabálya szerint külön engedély nélkül készíthető felvétel [Pp. 134/A. § (1)], a büntetőeljárás során a tanács elnökének engedélye szükséges hozzá [Be. 74/B. § (1)]. A büntetőperben a tanács elnöke, illetve az egyesbíró engedélyezheti a felvétel készítését. Ebben az esetben a bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről, az ügyészről és a védőről készíthető felvétel. A tárgyaláson jelenlévő más személyekről csak akkor, ha ők maguk hozzájárultak ehhez. A Pp. szabályai szerint nyilvános tárgyaláson nemcsak a bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről készíthető felvétel, hanem a közfeladatot ellátó személyről is, amennyiben e feladatkörében jár el [Pp. 134/A. § (3)]. A polgári per során a hallgatóságról is szabadon készíthető felvétel, míg a büntetőper tárgyalásán minden jelenlévő személytől engedélyt kell kérni, kivéve, ha az érintett nyilvános közszereplést végez.

A hazai bírósági gyakorlat szerint a feladatát ellátó rendőr nem minősül közszereplőnek, ezért a beleegyezése nélkül nem készíthető róla felismerhető felvétel. (Az Országos Rendőr-főkapitányság megkeresésére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos még 2007-ben úgy foglalt állást, hogy mivel nem közszereplőről van szó, hozzájárulása nélkül jogellenes az intézkedő rendőr felismerhető arcképének nyilvánosságra hozatala.) Az állásfoglalás nyomán az elmúlt években perek sokaságát veszítette el a sajtó rendőrökkel szemben. Pórul járt az a férfi is, aki 2011 végén mozgássérült helyen parkoló rendőrautót fényképezett le Szombathely belvárosában. A Vas Népe Online beszámolója szerint a fotót megosztotta az egyik közösségi oldalon. Pár napra rá teljes körű (rendőri) ellenőrzést kapott, és addig vizsgálták a Trabantját, míg ki nem vonták a forgalomból… Szabályt erősítő kivételként a Pécsi Ítélőtábla egy 2011-es sporteseményen lefotózott rendőr perében úgy érvelt, hogy „a tömegrendezvényen való rendőri részvétel (...), a sport- vagy politikai rendezvényeken a szurkolótáborok egymás elleni fellépésének a megakadályozására kivezényelt rendőrök tevékenysége – különösen a 2006. őszi budapesti események fényében – nyilvános közszereplésnek minősül”. Az ítélőtábla megállapította: a közzétett képeken több személy is szerepel, ezért a fotók nem tekinthetők egyedi felvételnek, így a rendőr arcának kitakarására sincs szükség.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. szűkszavúan szabályozza (2:48. §) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot:

„(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

A szabályozást több szakember is élesen bírálja. Jóri András volt adatvédelmi biztos szerint a kódex épp csak említi az adatvédelmet (mint a személyhez fűződő jogok egyikét), ám elmulaszt reflektálni arra, hogy a képmás és a hangfelvétel is személyes adat; nem teremti meg az összeköttetést a Ptk. és az adatvédelmi jog rendszere között. Székely László, aki korábban a magánjogi kódex kodifikációjáért felelős miniszteri biztos tisztségét töltötte be, a tömegfelvétellel kapcsolatban megjegyezte: „Ha a felvétel valóban tömegfelvétel – a kialakult gyakorlat értelmében emberek csoportját mint sokaságot ábrázolja és átlagos érdeklődés mellett a nézők figyelmét nem az egyes egyének individuális sajátosságaira irányítja – akkor nézetünk szerint valójában nincsen képmás, hiszen nincs olyan konkrét személy, akinek a személyiségi jogai között a külső megjelenése védendő lenne, hiányzik a felvételből ugyanis az individualitás.”

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Tudom, hogy a jószándék vezérel, de nem minden termékre vonatkozik ez, ha 100% akarsz menni akkor vegyed fel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kapcsolatot ők 100% megmondják, hogy mi minősül annak és mi nem az karóra az nem haditechnikai eszköz!!!

Amelyik óra ilyen vagy gyengébb paraméterekkel rendelkezik azt belehet hozatni!
http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=752019

Aki kéri a levelet eltudom küldeni amit a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal küldött.
Folyamatban van több termék bevizsgáltatása a kamerás toll is közte van, amit furcsa mód a Conradba meg is lehet vásárálni számlával boltba, Budapest belvárosában!!!

Tehát ha több embert is érdekel akkor eltudom majd küldeni a későbbiek folyamán, hogy melyik termékről mit írtak vissza, mi az ami engedélyköteles és mi az ami nem.
Tehát akinek esetleges problémája volt ezekből akkor írjon nyugodtan, mert amire a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal azt mondja belehet hozatni akkor azt belehet hozatni, mindegy hogy melyik hatóság vagy szakértő mit állapít meg, mert ez a hivatal engedélyezi ezeknek az eszközöknek a behozatalát vagy tiltja meg és köti engedélyhez!!!

Megígértem, hogy vissza szólok neked/nektek, tehát sem a kamerás toll sem az asztali óra
NEM TARTOZNAK a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról 160/2011. (VIII.18.) Korm. rendelet hatálya alá.

Igen tudom, hogy nem kevés embert büntettek meg a kamerás toll miatt, de NEM haditechnikai eszköz, szabadon megvásárolható termék!

A conrád nem nálunk vámoltat az német cég nem itt jön be az unioba

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal:
http://mkeh.gov.hu/

Amire ők azt mondják, hogy be lehet hozatni engedély nélkül azokat be lehet hozatni, azt hogy másik hatóság mit mond azzal NEM kell foglalkozni...

Ha van X termék amit szeretnél magadnak behozatni, küldesz egy linket, képet vagy leírást átküldöd nekik, amire azt mondják nem engedélyköteles az nem az ennyi...
Korrektek és gyorsan is válaszolnak!!!

Ezek nem haditechnikai eszközök messze vannak attól a minőségűk sem olyan kép, hang minőség sem olyan.
Jó sok embert megbüntettek több százezer forintra, jogtalanul ennyi…

Ez az egész lehúzás csak nálunk van máshol ezeket az eszközöket simán be lehet hozatni...
Csak nálunk van ez a vicces jogszabály a haditechnikai eszközökről, messze nem azok ezek az eszközök komolytalan az egész, ennyi erővel egy mobiltelefon is az, de a legnagyobb poén ez az órás kamera!
Komolytalan már nagyon ez a lehúzósdi, már nagyon átlátható!!!

Megjelentek azok a karórák amik telefonok, kamerák, fényképezőgépek, akkor azok is mind haditechnika…???

Logitech X éve gyárt olyan ébresztő órát amiben kamera van, az is haditechnika akkor???

Sok szerencsétlen egyszerű embert büntettek meg több százezer forintra jogtalanul egy gumiszabály alapján, meg az is szánalom, hogy ha EU-ból veszed akkor nem gond nem haditechnika, ha Kínából akkor meg az…
Most akkor haditechnika vagy nem, világ vicc ami itt megy!!!

Haditechnikai eszközöket nem forgalmaznak egy mindenki által egyszerűen elérhető oldalon és nem ennyibe kerülnek ezek.
Amit a hatóság használ azokaz eszközök messze nem itt kezdődnek és messze nem ennyibe kerülnek, azok nem 2000-10000Ft-os eszközök és messze nem ilyen a minőségük!!!

Pendrive melyik kategóriába tartozik azt nem tudod esetleg? Írtam emailt a kereskedelmi engedélyezési hivatalnak de még nem válaszoltak

Inkább privátot írj neki, nem hinném, hogy egy év távlatából követi ezt a topicot.