Hirdetés
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- ZolaMan: Nincsen bírás! Avagy sérülés a 3. rétegben. Javítsuk meg!
- mefistofeles: OTP mobilbank Persely. Jó, de nem jó.....
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Gurulunk, WAZE?!
- Luck Dragon: MárkaLánc
Új hozzászólás Aktív témák
-
#100
elfelejtette
veterán
arnyekxxx
#92
elfelejtette
veterán
válasz
arnyekxxx
#92
üzenetére
Utolsó bekezdésre:
Én amit néztem kalkulátort, a B30-as falazat 1,4-es alapértékét kb. 0,5-re vitte le 5cm EPS.
Nekem már ez is nagy ugrás a sima U=1,1-es üvegezésű műanyag ablakokkal.
#89 Teasüti: Nem bizony, kb. este 10-ig tüzeltünk, aztán reggel hideg házra ébredtünk a szar ablakok, és a szigetelés hiánya miatt. -
arnyekxxx
veterán
hanem azért is, mert nincs benne üzlet. Milyen profitja van abból a banknak, ha te sárból építesz házat?
A sárházba is meg kell venni a nyílászárókat, burkolatot, gépészetet, tetőt, egy ház építésének költségvetésében maga a tégla egy eléggé kis tétel, ha nem is elhanyagolható. Aztán amit megspóroltál az építőanyagon, igen hamar kifizeted fűtésre (mert ugye nem fogod szigetelni a sárházat mert az modern dolog). A sár nagyon szar hőszigetelő. Métervastag falat kellene raknod belőle, hogy kezdjen közelíteni egy modern építőanyaghoz. 100 centis vályogfallal tudod hozni egy szigeteletlen Porotherm 30NF fal höszigetelő képességét. Vagy 40 centi vályoggal és 4 centi kőzetgyapottal.
-
#97
arnyekxxx
veterán
Krugszvele
#21
arnyekxxx
veterán
válasz
Krugszvele
#21
üzenetére
Az oroszok naponta tízezer köbméter gázt fáklyáznak el. Csak úgy.
4millió m3-t azon a bizonyos helyen amiről a hírek szólnak, de tegyük hozzá mielőtt ettől vizionáljuk a természeti katasztrófát, hogy napi 400milló m3 földgáz ég el a Földön fáklyázva üzemszerűen, és milliárd m3-ben mérjük a Föld napi földgázfelhasználását.
-
arnyekxxx
veterán
Oszt megfagytak régen? Nem
Viszont vastagon felöltöztek és fél méter vastag dunna alatt aludtak.
Manapság a hermetikus szigetelés korában meg konkrétan energiába kerül átszellőztetni a házat.
Már ha lusta vagy naponta kétszer 5 percre kinyitni az ablakokat.
amikor lehet lekapcsolják a villanyt
A lakossági villany lesz az utolsó amit lekapcsolnak, ha ott tartunk akkor már a legkisebb problémád lesz az, hogy vastagabb ruhában kell otthon lenni.
Vagy kinyitod az ablakot és ugyanott tartasz, mint régen amikor átfújt az ajtó alatt a szél.
Nem, ha folyamatosan szellőzik a ház akkor sokkal magasabb energiafelhasználással tudsz ugyanolyan hőmérsékletet tartani mert a friss meleg mindig kimegy, ha légzáró a ház akkor a falak fel tudnak melegedni és a napi 2 rövid légcsere után percekkel már ugyanolyan meleg van int előtte, be sem indul a fűtőrendszer.
Egyébként meg legalább a családiházakban legyen egy kályha beüzemelve meg pár hétnyi száraz tüzifa kert végében letakarva. Filléres tétel és ha van egy hosszabb áramszünet akkor sincs gond.
Lehet hamar kiderülne, hogy vagy háromszáz év lenne, mire valóban visszahozná a "nullás" ház a belerakott erőforrást.
Egy fatüzelésű kályhával teljesíteni tudod a 0-ás házat, a fa megújuló energiahordozó. 0-ás házat építeni nem sokkal drágább mint F kategóriásat.
Mennyi erőforrásbe kerül egy vályogház felépítése és fenntartása? Ha XXI. századi életet akarsz benne élni akkor nem sokkal kevesebbe. Ha XIX. századit akkor persze sokkal olcsóbb.
-
#95
tordaitibi
veterán
arnyekxxx
#92
-
-
arnyekxxx
veterán
És ezek szárítanak.
A légcsere szárít ami ezeknek a működéséhez kell. A nyílászárók szélén jön be a hideg aminek a kinti -10fokon magas relativ páratartalma a benti hőmérsékletre melegedve leesik kb csontszáraz szintre és a kéményen a meleggel együtt viszi ki a párát.
+ a meszelés
-
arnyekxxx
veterán
vagy van rajta 5-10cm "semmi".
Ha minden régi házon lenne 10 centi hőszigetelés akkor nem lenne senkinek probléma a rezsi. Egy 25centis tömör kisméretűtégla fal 10centi leggyengébb EPS-el jobb höszigetelő mint egy porotherm44 NF falazat. U = 0,311 W/m2K, épphogy nem felel meg az aktuális szabványnak de bőven túlteljesiti a 2018 előtti kötelezőt.
A vályog bizony vizesedik,
Ez N+1 dologtól függ, simán lehet egy vályogház csontszáraz ha megfelelően építették vagy újították fel.
Lehet, hogy egy egyszerű téglafalnál jobb
Nem jobb. Egy 50centis vályogfal a 38centis kmtégla vagy a B30 blokk szintén van. Szigetelés nélkül egy kalpag szar.
nem lehet javítani rajta extra szigeteléssel, mert felveszi a vizet. Konkrétan tilos szigetelni a vályogfalat.
Bocs, de ez így netto hülyeség. Kőzetgyapottal vagy erre optimalizált eps-el simán szigetelhető az átlagos, enyhén vályogház is, amelyik meg rendesen összerakott, száraz azt sima eps-el is nyugodtan körbe lehet rakni. Amelyik meg ázik fel azt el kell bontani vagy kijavítani mert hibás és össze fog dőlni szigetelés nélkül is.
Páratartalmas részel mindenben egyetértek. Tablettás páracsökkentők lószart sem érnek. Magas páratartalmat szellőztetéssel vagy géppel lehet csökkenteni.
Ma 20cm alatt nincs szigetelés
Ez megint marhaság. Adott falra ki kell számolni milyen szigetelés milyen vastagságban mint tud. Minél vastagabba szigetelés annál kisebb mértékben növeli höszigetelőképességet és minél jobb a falazat annál hamarabb eléri a "feleslegestovábbnövelni" vastagságot. Gyakorlati tapasztalat: öreg b30 falazat 16 centi sima fehér EPS-el számított érték U = 0,196 W/m2K (0,24 a kötelező) fűtésköltsége tizezer alatt klímával H tarifával. ugyanez 20centi eps-el U = 0,162 W/m2K lenne, a javulás 0,03. Ez semmi. Csak összehasonlításként, az elso 1cm EPS 1,113 ról 0,861-ra viszi le a hőátbocsátást, 0,25-el javítja a fal höszigetelését, az elsö 5cm 0,452-re viszi le, 0,66-ot javít.
-
arnyekxxx
veterán
A résszellőzés a legviccesebb dolog, az ember megvesz kisebb vagyonért egy ablakot azért, hogy végre ne fütyüljön át a házon a szél és ezzel ne vigye ki folyamatosan a drágán előállított meleget aztán nyit rajta egy akkora rést mint ami a régi faablakán volt 40 év vetemedés után, hogy folyamatosan kiszellőzzön a drágán előállított meleg.
-
#89
Teasüti
nagyúr
elfelejtette
#85
Teasüti
nagyúr
válasz
elfelejtette
#85
üzenetére
Ott inkább a hőingadozás szokott probléma lenni. Felteszem nem volt begyújtva 24 órában.
-
#88
Kalandor
HÁZIGAZDA
elfelejtette
#85
válasz
elfelejtette
#85
üzenetére
Ha a pincében van a kályha, onnan szívja a levegőt, a lakásba már csak a meleg érkezik fel a csöveken, de itt most arról van szó, hogy ha a kályha a lakásban van, akkor a lakásból szívja el a párás levegőt, és kintről frisset szív.
-
#87
tordaitibi
veterán
Rive
#86
-
Rive
veterán
Erre mondom én, hogy vályog házat csak az vegyen aki ért is hozzá.
Ezzel könnyű egyetérteni, csak akkor miért baj az egybites 'meravályogatuti' hozzáállás kritikája
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A jelenleg elérhető anyagok/rendszerek között ettől függetlenül az egyik legkényesebb és legproblémásabb, minden ráragadt romantikus izé ellenére...
-
#85
elfelejtette
veterán
7Heads Drago
#55
elfelejtette
veterán
válasz
7Heads Drago
#55
üzenetére
Nálunk pont fordítva volt. Egészen addig küzdöttünk a penésszel, amíg a vegyes tüzelésű kazánnal fűtöttünk, ami a pincében volt, a radiátorok által kiadott meleg pedig nem ért el a távolabbi falakig. A klíma folyamatosan mozgatja a levegőt, így eljut a szekrények mögé is.
-
#83
Elmör
őstag
forumpista
#16
válasz
forumpista
#16
üzenetére
Páramentesítő géppel, ami év elején még nem volt ennyire drága: [link]
Légkondi páramentesítő funkciója, de ez télen nem annyira jó, mert hidegebb levegőt csinál sajnos a kelleténél és végül a fával való fűtés cserépkályhában ami lehúzza. Sajnos nálam is az egyik szoba hajlamos a 70% feletti párára és a régi lakó egyszer vagy 3 hónapig nem volt itt, nem szellőztetett, meg is telepedett a szekrény mögött a penész, azt még a meszelés előtt eltávolítottuk. -
Joci93
senior tag
Mi vegyes házban élünk, az utcára néző rész 70cm vályog, az udvarra néző tégla. Az utóbbi pár éve lett hozzá építve. (+ 2 szoba kéne még) 2 éve élünk itt, hál istennek semmi vizesedés, semmi penész.
Homlokzatot mivel érdemes festeni a vályog esetén? Jövőre terveztem festetni a homlokzatot, de jobb előtte utánajárni a dolgoknak. -
#81
8th
addikt
tordaitibi
#79
válasz
tordaitibi
#79
üzenetére
Nem ítélkezem senki felett de a körülményektől függetlenül azt a házat meg sem szabadott volna venni. Szakmaiatlanság vagy sem, csak sikerült pont ezt megvenned. A megoldást nagyjából leírtad bár belemezelni nem feltétlenül szükséges de ég azzal együtt sem kerül a felébe sem annak mint amennyit írtál. Megfelelő facebook csoportokban kiokosítanak a részletekről leinformálható referenciákkal rendelkező szakembereket is tudnak ajánlani ha kell. Amúgy 2018-ban adtuk el elhunyt nagyanyám házát, ezt a kétszobás vegyes falazatú házat Dunakeszi kertes házas övezetében. Tizenegymillióért. Az új tulajnak kellett rá költenie de statikailag rendben volt, nem vizesedett és egy tisztasági festést követően lakható volt. 2008 környékén tehát tíz évvel korábban 13millával a zsebedben ennél jobb állapotban lévő házat vagy házrészt kaptál keszin szóval ha nem ténylegesen az utcára kerültél két gyerekkel akkor biza lett volna választásod még ha másik településre kellett volna átköltöznöd is. Ezt a hsz-t ne beszólásnak vedd mert nem annak szántam.
-
#80
7Heads Drago
veterán
tordaitibi
#79
7Heads Drago
veterán
válasz
tordaitibi
#79
üzenetére
Felesleges mondani bármit is. Fogalmunk sincsen milyen dolgok vannak nálad úgy elcseszve hogy ide jutottál. Tűzetesen át kellene nézni az egészet és úgy lehet csak jó döntéseket hozni.
Mondjuk sztem a 40 cm-es sárfal rossz omen: ha értette volna a szaki a munkáját annyival el se kezdi. Valami hasonló szakit kellene keresned: [link] -
#79
tordaitibi
veterán
8th
#78
Oké Főnök.
Írd le részletesen légyszíves, a sűrű vasrácson kívül mivel oldanád meg, több 10milla ráköltése nélkül hogy legalább ne a talajvízbe lábalva sétáljak ki éjjel a szobából a klotyóra.
Falbontás, lemezes alapbelövés, teljes bútorzat kipakolása, minden felszedése, aljzatbeton feltörése, 20-25 centi kihordása, szerelőbeton+3rétegben vízszigetelés majd aljzatbeton nem ér..!!
Könnyű gyors olcsó frappáns tökéletes megoldásodat várom."Erre mondom én, hogy vályog házat csak az vegyen aki ért is hozzá"
Drága jó kedves fórumtársam. Nem hobbiból vettem.
14 éve a zasszonnyal szétmentünk, nálam maradt a 2 gyerek. Az eredeti kecót eladtuk-elfeleztük és ott álltam 2 gyerekkel az utcán, 13millával. Mikor akkor egy normális ingatlan 25-30milla volt.
Gondolod hogy a vályog iránti olthatatlan szenvedélyből vettem ezt a putrit?
Hát nagyon rosszul gondolod.
De nagyon könnyű is így ítélkezni meg szakmaiatlanságot feltételezni. Míg nem járt valaki az én cipőmbe. -
#78
8th
addikt
tordaitibi
#77
válasz
tordaitibi
#77
üzenetére
"és akkor még ott vannak a helyiségek amikbe kb. 30-40 éve tettek betonalapot mert az se volt" + "Mivel jelenleg ha felszedem a linóleumot, a lamináltat, az alatta lévő 5 centi XPS-t, akkor ott vizet látok az aljzatbetonon. Bennt a nagyszoba közepén."
Erre mondom én, hogy vályog házat csak az vegyen aki ért is hozzá. Betonozott helyiségek, laminált padló meg linóleum. És akkor csodálkozol, hogy az alap nélküli fal veszi fel a ház alá bezárt nedvességet.
-
#77
tordaitibi
veterán
Aki azt állítja, a népi mendemondára meg az idó által megszépített hallomásokra támaszkodva hogy a vályog és sárház nem rohad meg nem penészes, az fáradjon ki hozzám Pécelre és negálja a véleményét azonnal.
1927-be épült a ház, 40 centis sárfalak, és rohad meg penészedik az egész.
Ennek a legfőbb oka hogy nincs alapja, és mivel az az anyaföldből folyamatosan szívja fel a vizet, ezért a küzdelem reménytelen. 60 centi magasan van felsalétromosodva a fal.
Igen tudom lövessem be fémlemezzel 10-12 milláért. Oké, és akkor még ott vannak a helyiségek amikbe kb. 30-40 éve tettek betonalapot mert az se volt, és ezt is fel kéne törni hogy a fémlemezt összekössem az aljzatszigeteléssel. Mivel jelenleg ha felszedem a linóleumot, a lamináltat, az alatta lévő 5 centi XPS-t, akkor ott vizet látok az aljzatbetonon. Bennt a nagyszoba közepén. Ennek javítása úgy kb. kimondhatatlan összeg és összemérhető az ingatlan értékével azaz gazdasági totálkár.
Így marad a gyakori szellőztetés és a Savo.szóval penészes az, akárki akármit mond.
Régen valóban nem lehetett ennyire penészes mert a téli belső páranyomás a töredéke volt a mainak.
Ugye nem a házba hanem nyárikonyhába főztek télen is, nem volt gőz, meg fürdéhez 1lavór víz kontra napi több ember többszöri zuhanyzása. Az tolja ám rendesen a páramennyiséget.Valamint, mikor megvettem a kecót 14 éve, az első téli 470ezer forintos fűtésszámlát elkerülendő, beszigeteltem a födémet. Ez is hozzátesz meg a zsindelytető. Mivel anno nem számított, rakták a kályhát, a kevés pára a szinte csupasz deszkafödémen meg a nádtetőn simán kidiffundált. Most meg benntmarad.
Vagyis csak akkor van értelme a hangzatos "debezzegrégennempenészedett" szajkózásának ha reprodukáljuk a 100 évvel ezelőtti lakhatási szokásokat is mellé. Akkor valóban nem penészedne.
Üdvözlettel és tapasztalattal
egy sárházlakó. -
Teasüti
nagyúr
Persze lehet telepíteni sokszor annyiért sokalta több munkával rendes épület szellőztetést, amit a mérnökök megterveznek neked és a kivitelezők beépítik egy hét munkával a kétszobás családi házba. Jah. Végülis.
Vagy kihúzod a csövet csináld magad módszerrel és igazából nem nagyon kell hozzá szakértelem és megvan fél milla alatt az egész kóceráj kb. Nehezebb áramlás? Na és? Ehhez kell méretezni a motort. Picit hangosabb lesz, de ez amúgy is várható ilyen kicsi keresztmetszeteknél. Nem nagy tudomány a légtechnika.
Kosz? Központi szellőztetésnél már szűrt levegő van minimum.
De ha mégis elkoszosodna, akkor 5-10 évente kihúzol egy új csövet. Nem a cső a drága. -
A flexi gégecső a trehányoknak való. Az áramlás is nehezebb benne (jobban erőlködik a motor, avagy kisebb tömegáramot képes fenntartani), illetve a harmonikáiban gyönyörűen összegyűlik a kosz.
A padlásról is ki kell valahogy lyukadni a kültérbe. Én inkább egy 50-es oldalfalat (P44 + 2*3 cm vakolat) fúrtam át, mintsem hogy a tető héjalást bontsam meg, amit aztán győzzek újra vízmentesen tömíteni.
-
#73
8th
addikt
7Heads Drago
#27
válasz
7Heads Drago
#27
üzenetére
Anyám vályogházban lakik. Padláson az egyik gerendába az "épült isten segedelmével az úr 1921 esztendejében" felirat van belevésve tehát már több mint 100éves a ház. Nagyméretű vályogtéglából rakott ~60cm-es falazata van aminek semmilyen alapja nincs a termett talajon áll az épület ennek ellenére száraz mint a puskapor és sose penészedett. Ami nedvességet a talajból felvesz még a lábazati részen ki is párologtatja. Semmi baj sincs a vályoggal csak meg kell nézni hová építi az ember. Pl. Szeged környékén ami annyira mély fekvésű, hogy belvíz idején tilos koporsós temetést tartani (nem vicc, előző nap megásod a szabvány mélységű sírgödröt másnap ~15centi víz áll benne és abba engeded le a koporsót) oda nem való a vályog. Megjegyzem ott az átkosban az összecsencselt építőanyagból jókora vasalt beton alappal épült kádár kockák is áznak penészednek és repedeznek. Ha pedig valaki beton alapra építi és hermetikusan el van zárva a falazat az alulról jövő nedvességtől akkor kb. örök mint a nyomorúság. Nád vagy szalmatáblával tökéletesen hőszigetelhető de 60cm feletti falvastagságnál sok értelmét nem látom a dolognak.
-
#72
Teasüti
nagyúr
tothmaxy182
#70
Teasüti
nagyúr
válasz
tothmaxy182
#70
üzenetére
Jogos észrevétel. De a központinak se kell feltétlenül komplikáltabbnak lennie nagyon. Csak ott nem a falat ütöd át, hanem a plafont. A padlástérben meg már könnyű elvinni a csövet és itt a zaj se nagy probléma.
Vannak ilyen relatíve olcsó megoldások, mint a flexi gégecső amit csak le kell dobni, összedugni és jóvanazúgy.
A plafon kifúrása és a szellőző felszerelése az igazi munka, de ez többnyire még mindig könnyebb, mint a falat kikezdeni. -
#71
Kalandor
HÁZIGAZDA
7Heads Drago
#68
válasz
7Heads Drago
#68
üzenetére
De vakolva és megfelelő fedő réteg mellett nagyon sokáig bírják. Főleg a régi téglák.
Persze vannak jobb agyagok is a téglához, de a tégla alapvetően a kiégetés miatt volt tartósabb régen. Jellemzően tovább égették, magasabb hőmérsékleten. A tetőcserepet ugyanígy. Apám bontotta el a helyi bíró házát, amin építkezett. Kikindai cserép volt rajta, kb. 100 éves, állítólag 1 tört el a bontáskor. Apám nem akart új házra régi cserepet, eladta, örömmel vette meg valaki. Az új cserép tatai volt, 30 évet bírt, majdnem 10 éve le kellett cserélni, lapokra esett szét. A kikindai cserép sorsáról nem tudunk, de szerintem még mindig fent van a tetőn. -
#70
tothmaxy182
őstag
otapi
#69
tothmaxy182
őstag
A központi szellőztetéssel az a baj, hogy nagyon drága és utólag beépíteni egy kész házba vagy lehetetlen, vagy nagy rombolással jár.
Az egyhelyiséges hővisszanyerő szellőztető jó megoldás lenne. Egy ideig én is gondolkodtam ilyenen. Aztán jobban utánanézve (és józan paraszti ésszel belegondolva) ilyenkor gyakorlatilag kilyuggatod a házad falát. Magyarán fúrsz a jól hangszigetelt, modern ablakokkal körberakott házad falára 2-3 darab kb 12 centi átmérőjű lyukat. Minden hang bejön az utcáról, a szomszédból, az udvarról.
Nálunk falun valamiért az a mániája az embereknek, hogy minden háznál lennie kell 2-3 kutyának. Az összes szomszédnál van legalább kettő és ezek folyton ugatnak éjjel-nappal. Csukott ablakoknál észre sem lehet venni. De ha telefúrom a házfalat a szellőztető miatt, valószínűleg onnantól nem sokat aludnék... -
otapi
tag
"A listán szereplő összes ok a nedvesedésre, vagyis a vízre vezethető vissza, ezért egy magas páratartalmú és rosszan szigetelt ház maga a paradicsom a gomba spóráinak elterjedéséhez."
A magas páratartalom pont hogy jól szigetelt házra utal. Ami hiányzik az a jó szellőztető rendszer. Ahelyett pedig hogy a drága pénzen megvett jól zárodó ablakokra réseket - lyukakat - fúrunk, inkább gépi hővisszanyerős szellőztetéssel érdemes megoldani. Ha van hely (pl. padlás), központival, ha nincs, akkor vannak már "egylyukas" hővisszanyerős gépi szellőztetők is.
-
#68
7Heads Drago
veterán
Hieronymus
#67
7Heads Drago
veterán
válasz
Hieronymus
#67
üzenetére
faház - Miből? A közelben nincs hozzá értelmes faanyag és a klíma túl meleg hozzá és gyorsan fog romlani az állaga.
tégla - Magában tényleg nem bírja a hőmérséklet változást és a vizet. De vakolva és megfelelő fedő réteg mellett nagyon sokáig bírják. Főleg a régi téglák. Azokban benne van az anyag is. De ez igaz a betonra is. Az se bírja a végtelenségig kint a szabad ég alatt felület kezelés nélkül.
vályog - [link] [link]
A falak vizesedése abból ered, hogy ezek a házak alap nélkül épültek, esetleg pár sor téglára vízszigetelés nélkül. A probléma mégsem ettől alakul ki, hiszen több száz éves épületeket is ismerünk, amiket agyaggal tapasztottak és meszeltek. A probléma akkor kezdődött, mikor ezeket az épületeket már nem a saját, természetes anyagával tatarozták, hanem mindenféle olyan anyaggal, amivel könnyebb dolgozni. Ezek az anyagok viszont általában nem engedik a házat szellőzni és az alulról érkező nedvességtől szép lassan felvizesednek. -
#67
Hieronymus
veterán
Feketelaszlo
#65
válasz
Feketelaszlo
#65
üzenetére
Nagyon nem érdemes a régen jobb volt irányba elmenni.
Életem első 20 évét egy olyan házban éltem le, ami kívülről tégla épületnek nézett ki, de valójában vert falú ház volt. A főfalaknál 80 centimétert is meghaladta a falvastagság.
Erre már lehet azt gondolni, hogy jó hőszigetelés. De nem az. A falak alászigetelése után valamennyit javult a helyzet. Kevesebb nedvesség szívódott fel a falba. A nyílászárok részleges cseréje is segített valamennyit. A padlózat cseréjekor derült ki. A puszta földre gerendákat raktak és arra tették rá a hajópadlót. Nyáron előny volt a rossz padló szigetelés, de télen többlet fűtéssel kellet megfizetni a parasztházas megoldást.Ma lehetne ötvözni a régi és új megoldások előnyeit. De egyre kevesebb ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy családi házban éljen. Vagy megfizethetetlenül drága vagy roppant előnytelen helyen van a telek.
Ha megnézed a modernebb, kb 100 éves téglaházakat, azokon is meglátod a korosodás nyomait. A habarcs és sok helyen a tégla is elkezd porladni. A rendszeres karbantartással el lehet takarni a problémát, de a legtöbb épületben már nincs benne a következő 100 esztendő lehetősége. Akkoriban divat volt a hatalmas belmagasság. A mennyezetet ötven fokra kell fűteni, alul ne vacogjanak az emberek.
A kővárak sokáig bírják, karbantartás nélkül, csak hőszigetelésről nem kell álmodozni.
Rendes, fából épült házban szívesen laknék. Csak egy új építéséhez egy darab lottó főnyeremény sem lenne biztosan elegendő.
-
#66
Teasüti
nagyúr
Feketelaszlo
#65
Teasüti
nagyúr
válasz
Feketelaszlo
#65
üzenetére
Amerre halad a világ nem elképzelhetelen, hogy visszamegyünk egy-két száz évet majd életszínvonalban. Én inkább ezt vízionálom, semmint építészeti előnyei miatt helyezném előtérbe újra a vályogot.
Az a probléma az építőiparral is, hogy ott nézi hülyének a fogyasztót, ahol csak tudja.
Manapság már egy szaros festéket is fel kell hordani pár évente, mert fabatkát sem ér a bőrük a gyártóknak. Van a házunkon egy 20 éves vmilyen zselés szuper festék, amivel az ereszcsatornák lettek lekenve anno és a mai napig kifogástalan. Aztán van a mai "termék", ami meg két év után felrepedezik és lepereg.Régen a kátrányozás nekünk a lapos garázstetőn kitartott 15 évet DIY módon lerakva. Egy friss építményünkön meg épp pár hete indult a beázás, mert a mostani drága kátrány kevesebb, mint két év után teljesen felrepedezett.
Ezek csak azok a példák, amik épp nagyon aktuális problémák a családban. De ha kicsit ráfeküdnék szerintem listát tudnék írni arról, hogy milyen felesleges költségeink voltak eddig minőségi problémákból adódóan a 15 év alatt egy családi ház körül.
Szóval ha a mostani kiskereskedelmi anyagokból akarnánk 300 évre építkezni, hát kiröhögném ezt a tervezőt. Meg a kivitelezőt is börtönbe zárnám, mikor újépítésű lakótelepen nem telik el két év és már jönnek elő a problémák.Nyugatabbra talán meg lehetne oldani, de a Balkánon? Esélytelen.
Németben dolgozó vizes/gázos ismerős ki volt akadva, hogy a magyar Ginger (jól írom? én nem ismerem ezt az áruházat) és a német Ginger köszönőviszonyban sincs egymással a termékpalettát illetően. Aztán olyat is mondott, hogy kint a fürdőszobát mikor kikenik szilóval, az úgy több évtizedre szóló munka. Itthon veszel sziloplasztot és pár évente lehet újracsinálni, mert összezsugorodik és meg lehet cseszni... -
#65
Feketelaszlo
senior tag
Teasüti
#63
Feketelaszlo
senior tag
Ha az utókor megbecsüli, akkor állni fog. A régi épületek többsége sem efféle statikai vagy technikai problémák miatt bontódik, hanem egyszerűen már nem trendik, kimentek a divatból. Ez viszont hosszú távon nem lesz fenntartható, az építészet nem tud fast-fashionként működni ahol 10 évente felújítasz, mert egyrészt hiányzik a méretgazdaságosság, másrészt ahogy te is rámutattál olyan energiaigénye van, aminek mai színvonalon való biztosítása hosszú távon nem megoldott. A különbség annyi, hogy (ha jól értem) a te véleményed szerint ebből az következik, hogy vissza kell térni a régi paraszti építészethez, szerintem meg az, hogy - még ha hosszú távon is térül meg, de - már ma kell jó minőséget megkövetelni, amivel a jövőben nem lesz szükség az épületállomány olyan ütemű cseréjére amit a korábbi tapasztalataik alapján elvárnak egyesek.
A 0 közeli energiafelhasználású ház fogalma nekem nem azt jelenti, hogy minden elérhető modern kütyüt szórjunk bele az alaptól kezdve és bonyolítsuk túl a fogyasztás csökkentése érdekében, hanem azt, hogy olyat kell építeni ami már évszázadok óta bizonyított, csak szigorúbb hőtani kivitelezéssel.
Azt nem fogom állítani, hogy minden egyes, a topikban elhangzott technológia kibír ennyit (a műanyagok és ragasztók pl. valószínűleg nem), de remélem érthető, hogy nem akarok mások által felszínre hozott anyagokért személyes felelősséget vállalni
. -
Teasüti
nagyúr
de egyenletes hőmérséklet önmagában nem fog penészhez vezetni
+1. Amióta gáz van és 24 órában tartja a hőmérsékletet, azóta nincs penész nálunk. A nappali/éjjeli mód között van kb 1 fok különbség beállítva. Előtte fa tüzelésnél a mindennapos hideg-meleg átmenetekkel durván fel volt nagyítva a probléma.
Szerintem a legjobb a fal fűtés lenne és nyilván egy egyenletes hőmérséklet, szigorúan a cikk kontextusában. Jah meg a szellőztető rendszer. Az manapság kell. Ki kell tudni cserélni az elhasznált párás levegőt vmi módon. Tanulmányaimból eleve úgy rémlik, hogy egy felnőtt ember óránként elhasznál 100 köbméter levegőt irodai környezetben (tehát még csak nem is sport, vagy hasonló intenzív tevékenységgel). Ezt főleg egy kis házban ha már agyonszigetelünk mindent is, akkor mesterségesen kell biztosítani.
-
#63
Teasüti
nagyúr
Feketelaszlo
#57
Teasüti
nagyúr
válasz
Feketelaszlo
#57
üzenetére
Manapság úgy van, hogy cirka 10 évente felújítás van egy modern házon.
Ha azt mondod nekem, hogy bármi modern technika ami eddig elhangzott a topikban állni fog 300 év múlva is, akkor elfogadom az érvelésed a megtérülésről. -
-
#61
joghurt
addikt
7Heads Drago
#60
válasz
7Heads Drago
#60
üzenetére
Nem ütöm. A vályog teljesen jó építőanyag, ha betartják a technológiát. Csak aztán ha nem, akkor jöhet az egymásra mutogatás.
A szűkös és karcsú vonalak a P38+15 centi sztirollal sem fognak összejönni. Menőéknél ezért divat a betonfal, majd erre kőgyapot. Meg a gyorsház, amerikai stílusban (OSB+kőgyapot), nulla hőtartó tömeggel.
-
#60
7Heads Drago
veterán
joghurt
#58
7Heads Drago
veterán
Saját szavaiddal ütőd amit írsz. Hogy dőlne össze ha megtervezed és megalapozod?
Ha mégis akkor sztem meg téglának se fogjunk neki. A vályoggal alapvetően az a probléma hogy nagy tömegben működik és a hely se mindegy hova. (a víz miatt, de ez pont ugyanúgy igaz más építőanyagokra is csak senkit nem érdekel) És manapság a hely az mindenhol szűkös és a karcsú vonalak a vonzóak. Ezáltal alul van tervezve a vályogfal vastagsága. Amikor még tényleg tudtak vályogházat építeni nem 40cm-rel tolták.
Mellesleg ahogy a vályognak vannak hibái és gyengeségei úgy a betonnak is. Sok helyen a mester szarik is rá és rengeteg ez miatt a prrobléma. Nekem kis méretű tömör tégla és vályog kombinációjából készült a házam. Az alap is tégla. Jelenleg nincs és nem is volt penész, viszont volt salétrom rendesen. A családban bő 10 éve épült házban mindenféle engedéllyel meg modern építőanyagokból sikerült úgy megcsinálni hogy az egész ház teli volt penész foltokkal. 38-as wienerberger tégla+beton. A festék mindent eltakar.
10 cm hőszigetelés után tűnt el csak. -
Egon
nagyúr
Ehhez tegyük hozzá, hogy az alapanyag készítés technológiája is faék egyszerűségű volt, és egykoron kb. az egész falu tudta, hogyan kell belőle felhúzni egy földszintes házat. Mindez együttesen járult hozzá a vályog egykori népszerűségéhez. Az előnyeit pedig mostanában kezdik felismerni, de a megítélés - mint szinte minden másban is - jellemzően szélsőséges: az emberek egy része csak az előnyeit, a másik része meg csak a hátrányait látja és mantrázza.
-
#58
joghurt
addikt
Feketelaszlo
#57
válasz
Feketelaszlo
#57
üzenetére
A vályog használatának legfőbb oka az volt, hogy nem volt más építőanyag a környéken. Alföld. Nincsen kő, mint az osztrákoknál vagy a Balkánon. Nincsen fa, mint a Felvidéken vagy Erdélyben. Nincsen olyan minőségű agyag, amiből téglát lehetne égetni, mint Észak-Európában.
A vályog amúgy mind hő- és párakomfortra nagyon jó, tipikusan kis távolságból szállított, és kisebb energiafelhasználással előállított építőanyag. Kb. az egyetlen gond vele, hogy a vizesedést nem bírja - akár alulról (belvíz), akár felülről (eső). Ezek tervezéssel és alapozással megoldhatók.
Amiért az építőipar mégsem használja, hogy jellegéből adódóan nem nagyon lehet rá megszerezni a szükséges tanúsítványokat. P38-asból megcsinálod a tartófalat, ettől kezdve a statikus moshatja kezeit. Ha egy vályogház összedől, ki a hunyó?
Van ismerős, akik nagyon szerettek volna minél zöldebb építőanyagot használni, de Budapest környékén lepattantak a kivitelezőkről. Vidéken van esélyed vályogtégla-gyártó gépet bérbe venni. -
#57
Feketelaszlo
senior tag
Teasüti
#19
Feketelaszlo
senior tag
A paraszti hagyományokat mélyen tiszteletben tartva azért jegyezzük meg, hogy ha a rómaiak abból indultak volna ki, hogy a 300 év túl hosszú megtérülési idő akkor ma nem állna a Pantheon. Pár év múlva lesz 2000 éves, szintén kvázi "passzívház". A civilizáció szépsége, hogy az emberek mernek úgy gondolkodni, hogy nem baj, ha csak az unokáim vagy dédunokáim idejében lesz belőle valami, s nem csak az én életemben hozza vissza az árát. Ezzel nem a vályog építészetet akarom lefitymálni, de azt látni kell, hogy nyilván nem azért volt túlsúlyban régen, mert az emberek annyira környezettudatosak voltak, hanem mert ha a tatárok, törökök vagy labancok elől kellett menekülnie az egész falunak akkor kis áldozat árán otthagyhatták az otthonaikat és bárhol 1-2 év alatt újjáépíthették. Egy fáradságos munkával felhúzott kő vagy tégla falazatú városkához nyilván jobban ragaszkodtak a tulajdonosai.
A nullenergiás ház követelményei egyébként nem írja elő, hogy feltétlen épületgépészeti megoldásokkal kell elérned a kívánt hatást, a vevők lustasága és rövid távú gondolkodása (a térüljön meg még a halálom előtt elv) az, ami efelé tereli a piacot. Ezt legkevésbé sem kenném a bankokra - sőt, ők valószínűleg nagyon is örülnének, ha mindenki vályogházat akarna építeni, nagyon jövedelmező üzleti modellként cseng, ha minden családnak kb. egy emberöltőnként új házat kell finanszírozni: ez nagyobb biznisznek hangzik, mint az autólízing vagy áruhitel. Az építészek (kiváltképp a fiatalok) amúgy szíves örömest terveznének modern technológiáktól mentes passzív otthonokat is - akár vályogból, ha valakinek az a zsánere. -
#56
Goose-T
veterán
7Heads Drago
#55
Goose-T
veterán
válasz
7Heads Drago
#55
üzenetére
Kondenzációs kazán van, zárt égésterű.
-
#55
7Heads Drago
veterán
Goose-T
#47
7Heads Drago
veterán
Milyen fűtésetek van?
Nálunk csak annyi történt hogy a kályhát félretettük tavaly és klímával fűtünk zömmel. A klíma helyben kavarja a levegőt, a kályha meg az égéshez sok levegőt szív be. Ez miatt volt egy természetes légcsere a lakásban. Pára sehol. Amikor elkezdtünk klímázni párásodtunk de durván. Vettem egy pára mentesítőt és probléma megoldva és még a ruhák is sokkal gyorsabban száradnak. -
#54
7Heads Drago
veterán
Krugszvele
#42
7Heads Drago
veterán
válasz
Krugszvele
#42
üzenetére
Félrebeszélsz. Rossz a következtetésed.
-
Egon
nagyúr
Általában vagy a falak szerkezetében kereshető a probléma (egyszerűen hatalmas mennyiségű párát képesek felvenni a falak;van ahol a kórosan alacsony páratartalom csak a falak olajfestékkel történő lefestésével szűnt meg), vagy a modern nyílászáróitok némelyike mégsenem zár jól (láttam már pár éves műanyag ajtót télen érezhetően "húzni", mert nem zárt jól a zsanér felőli oldal, a gumicsíkra nem húzta rá teljesen az ajtót).
-
Oki67
újonc
A most a homlokzati falakkal szembeni követelményként meghatározott 0,24-es értéket elérhetjük
- B30-as téglafalra a fehér színű polisztirolból 15 cm vastag szigeteléssel,
- a grafitos szigetelőből 10-12 centiméteressel
- Austrotherm Resolution homlokzati szigetelőből 8 cm vastagra van szükség
Nem azért mert ez az előírás,
hanem mert ez fizika,
és a technológiából adódó érték. -
Goose-T
veterán
-
#46
Egon
nagyúr
Krugszvele
#42
Egon
nagyúr
válasz
Krugszvele
#42
üzenetére
Ember, relatív páratartalom van. Ami azt jelenti, hogy ha van mondjuk 10 liter víz a szoba levegőjében, akkor az 22 fokon lesz mondjuk 55% páratartalom, 15 fokon meg 75%... Ehhez képest nézd már meg a kicsapódási értékeket... -
Rive
veterán
Durva, hogy egy 5 centis szigetelés is mennyire be tud dunsztolni egy házat.
Ez egy közkeletű, de hibás vélekedés. A modern ( = tégla és azon innen, értelmes lábazati vízszigeteléssel) házaknál a belső légkör alakításában a belső vakolat felső ~ 1cm vastag rétege vesz részt, a többi mintha nem is létezne (illetve, ugye ha régivágású diszperzit vagy efféle van a falon, akkor még ennyi se). A (külső) szigetelés pedig már a lényegében légzáró falon kívül van, nincs 'dunszt' hatása.
Az ablakcsere, az lesz a bűnös.
Megmég: az emlegetett vályog az totálisan más tészta, de ott se a belső légkör, hanem a fal anyagának a víztartalma miatt problémás minden párazáró szigetelés.
-
Goose-T
veterán
Durva, hogy egy 5 centis szigetelés is mennyire be tud dunsztolni egy házat. Mi 2019-ben költöztünk be egy 1958-ban épült szigeteletlen téglaházba (kislyukas B30-as téglából épült 38 centis fal), amire '88-ban építettek egy emeletet porothermből. Mostanra már minden nyílászáró modern (tavaly cseréltük a maradék néhány ablakot és a bejárati ajtókat), és most van a dolgozószobámban 21,8 °C, és 45%-os a relatív páratartalom úgy, hogy második napja esik kint az eső. Nem is emlékszem olyanra, hogy nagyon 60% felé ment volna valaha a páratartalom a házban.
-
Köszi az írást, hasznos. El fogom olvasni a többit is.
Nálam is nagy probléma volt a penészesedés. Van egy 67-es építésű, kis téglás házam 5 cm-es külső szigeteléssel, és 2004-ben készült műanyag nyílászárókkal. (Mielőtt bárki fikázni kezdene, így vettem 2018-ban...) 19 fokban szeretek élni, ehhez télen 70-72% körüli páratartalom társult. Éreztem, hogy ez így nem lesz jó, rövid idő után meg is jelent a penész a sarkokban, és az ablakok, ajtók körül. Volt Savo, állandó szellőztetés először résre, majd bukóra nyitott ablakokkal, de egyik sem segített.
Hiretelen felindulásból vettem egy Trotec "párafalót". Azzal már egy fokkal jobb volt, 65 ezer pénzt akkor megért... Annyi volt vele a gond, hogy sokat evett, naponta üríteni kellett a tartályát különben megállt, nagyon hangos volt, és 78 négyzetméterre nem igazán volt elég hatékony. Ja, és az is elkezdett penészesedni... De, ezzel már 60-65% körül volt "csak" a páratartalom 19 fokon.Közben olvasgattam a témában elég sokat, majd tavaly ősszel nyeltem egy nagyot, és megbíztam egy penészesedésre szakosodott céget, hogy lepjenek meg valamivel... Az ablakokra pára vezérelt szellőzők kerültek, a fürdőbe pedig egy ventillátor. És minden problémám megoldódott. Tavaly novemberben lett beszerelve a rendszer, az első naptól kezdve 45-55% között van a páratartalom, jó a levegő, penésznek pedig nyoma sincs. Ki tudok teregetni a lakásban, és bő egy éjszaka alatt megszáradnak a ruhák. Ez eddig kb. elképzelhetetlen volt.
A téli villanyszámlám csökkent, a gázszámla minimálisan emelkedett, de tényleg minimális a különbség ilyen téren. Egyszeri, nagyobb beruházás volt, de abszolút megérte.
Biztos ennek is vannak hátrányai, kicsit idegenkedtem attól hogy réseket marjanak az ablakokba, de a ventillátor kis zaján kívül nem érzékelek semmmi drámai problémát.Annyi van, hogy igazából semmi extra nem volt az eszközök felszerelésében, némi fúrás, faragás kellett mindenhez. Egy második lakásnál már biztos azt csinálnám, hogy megvenném a szükséges szellőzőket és a ventillátort, és felszerelném őket magam. Ezzel nem keveset lehetne spórolni, mivel az anyagköltség a kifizetett összeg 55-60%-a volt körülbelül. De nem panaszkodom, mert így is bőven megérte.
-
#42
Krugszvele
senior tag
Egon
#33
Krugszvele
senior tag
Bocsi, de pont fordítva!
Minél kisebb hőmérséklet legyen a szobában, ha hidegponti páralecsapódás van!
Mert ha csinálsz bent 22 fokot, akkor már 16 fokos falnál lecsapódik a pára. Ha kint van nulla fok, ez hamar bekövetkezik!
Ha viszont bent 15 fok van, akkor 9 fokos falnál csapódik le a pára! Kisebb az esély. -
#40
ncc1701
veterán
Krugszvele
#20
ncc1701
veterán
válasz
Krugszvele
#20
üzenetére
Pontosan. Tisztességes szigetelés, mindenhol, körbe, 15-20cm vastagságban, utána már nem lesz hőhidas a kecó a mi éghajlatunkon, így penészedni sem fog sehol. Plusz egy minimális hőcserélős szellőztetés is tud segíteni a fűtési költségeken is egy ennyire szigetelt kecónál.
-
Rive
veterán
Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában.
Az emberi tevékenység (abszolut) párakibocsátása jellemzően növekszik a hőmérséklettel: IRL nincs befixálva az 'adott szokás'.
A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény
Falun? Hegyek mellett? Mifelénk ~ minden második házban van.
vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény
Szigetelés(hiány) az van, de nálunk 20% RH mellett a penészedés fő oka az bizony a hibás bútorozás volt. Volt pár év, mire kitanultuk, de mostanra ez szimpla szokásos nyári-téli üzemmód átállás már.
A fűtésre visszatérve: jelen megszorítós idők mellett fontos tudni, hogy alacsonyabb, de egyenletes hőmérséklet önmagában nem fog penészhez vezetni: viszont nappalra letekert hőmérséklet, meg hidegen hagyott helység az vezethet, szóval nagyon alaposan érdemes átgondolni a spórolás módját.
-
Egon
nagyúr
Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.Így van. De ez semmiben nem cáfolja azt, amit írtam.
Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.
Ez viszont marhaság, és semmi köze sincs az előzőkhez. Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában. Ez egészen más relatív páratartalmat jelent 18 és 22 fokon.
A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény, ebből általánosítani nem nagyon lehet. Sajnos nálunk (cserépkályha nélkül is) nagyon alacsony a páratartalom valamiért, de azért ennyire nem (35-40% körül szokott lenni). A sarkok penészesedése nálatok (ilyen alacsony páratartalom mellett) egyértelműen a hidegpontok miatt lehet, azaz valami nincs rendben a külső szigeteléssel (vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény stb.).
-
Rive
veterán
...a belső hőmérséklet növelésével ...
Ez némileg necces. Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.
Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.Pl. nálunk a cserépkályha miatt folyamatos a külső levegő beáramlása télen, ennek megfelelően az egyensúlyi relatív páratartalom ~ 20-25% ha kint valami keményebb fagy van => párásítunk. Mosós napokon akár 30% is öszejön, olyankor pezsgőt bontunk, hogy egy kicsit abbamaradt a viszketés
Ui.: ja, és ennek ellenére ha nem vigyázunk a sarkokra, hogy érje őket a levegő, akkor a szoba közepén mért <20% RH mellett is jön a penész
-
#34
7Heads Drago
veterán
joghurt
#29
7Heads Drago
veterán
Azt hiszel amit akarsz. Én gyakorlatból beszélek és nem egy másik országról. A gázfogyasztásnak már az is jót tett volna, ha nem ugrasztanak neki mindenkit anno. Csak akkor se használta az agyát egy vezető se.
12-15 cm felett nagyon lassan tudod növelni a hőszigetelő képességet. Nézd meg bármilyen kalkulátorban. Az ár sokat megy fel.
Az energia árak emelése nagyon megnyomta a szigetelés árakat is mivel sok energia kell az előállításhoz és nagy a kereslet is. Nem hozz neked annyit mint amennyivel többe kerül a buli. Felesleges lóvéja meg csak keveseknek van, hitel most nem éri meg, az uniós pénzek meg sehol sincsenek. Akkor miből is akarsz 20 cm-t? Sokan már 10-nek is örülnének.
Magyarországon is vannak hőtechnikai előírások... és nagyon utálják is az építtetők. Mivel előírás van pénzt nem ad hozzá. Nyilván az építtető saját érdeke is hogy jó legyen a szigetelés. Kár hogy a szakember gárda telibesz@rja az egészet és nevetséges hibákkal áthúzza az egészet. -
Egon
nagyúr
A cikkben vannak keveredések, és egy kicsit túl is van bonyolítva a kérdés:
1. A talajból a lábazaton át a falakba szivárgó víz nyomán kialakuló penészesedést salétromosodásnak hívják, és persze értelemszerűen egész más eszközökkel kell ellene küzdeni, mint a hidegpontokon páralecsapódás következtében kialakuló penésszel.
2. A penész kialakulásának okát az írásban szereplő táblázat remekül szemlélteti. Kiolvasható belőle, hogy elvben három módszerrel is lehet küzdeni a penész kialakulása ellen: egyrészt a harmatpontok értékének növelésével (szigeteléssel), másrészt a belső relatív (!) páratartalom csökkentésével, harmadrészt a belső hőmérséklet növelésével (ugyanis relatív páratartalomról beszélünk, mégpedig azért, mert egységnyi levegő eltérő mennyiségű párát képes felvenni (minél melegebb, annál többet), azaz a lakásban, adott pillanatban jelen levő fix páramennyiség, más relatív páratartalmat jelent mondjuk 18, mint 22 fokon, és ennek megfelelően a harmatpont is lejjebb lesz).
Természetesen azt a komponenst szükséges módosítani, ami problémás, pl. egy 15-16 fokos lakásban (vagy helyiségben), normál páratartalom és szigetelés mellett is ki tud alakulni páralecsapódás, és ennek nyomán penész, így egy ilyen esetben a hőmérséklet növelése lesz a célszerű megoldás. -
#29
joghurt
addikt
7Heads Drago
#28
válasz
7Heads Drago
#28
üzenetére
Vajon akkor az miért van, hogy a tőlünk jelentősen nem eltérő éghajlatú Szlovákiában már vagy tíz éve minimum 20 centi hőszigetelés kötelező egy átlag új építésű falszerkezetre?
Lehet, hogy a rezsicsökkentésre kiszórt évi cirka 200 milliárdot itt is inkább a hőszigetelés támogatására kellett volna költeni, és akkor most nem menne annyira a sírás a megugrott gázárak miatt.
-
#28
7Heads Drago
veterán
7Heads Drago
#27
7Heads Drago
veterán
válasz
7Heads Drago
#27
üzenetére
Jelenleg olyan 12-15 cm között van a határ szigetelésben ami a piacon még gazdaságosnak mondható. Persze ha a pénz nem számít, akkor csillagos ég a határ. Csak a valóság nem ez.
Amiről a kolléga beszél az a passzívház kategória, de nem az követelmény. -
#27
7Heads Drago
veterán
angyalpc2
#2
7Heads Drago
veterán
A döbbenet az hogy nem értesz hozzá. Őseink lényegesen tartósabb épületeket raktak össze mint a maiak. Semmi baj sincs a vályoggal. Baj akkor van vele ha a modern technikákat akarják vegyíteni a régiekkel. Na az nem megy, ha nem veszük figyelembe a vályog jellemzőit.
ceresit stop pára
Az egy vicc.
Értelmezhető normális készülék: [link]
Nagy marhaság ezt így leírni: Ma 20cm alatt nincs szigetelés, 3 üveges ablak a minimum, lábazati és egyéb szigetelés technológiák.
Pénzügyileg nem is éri meg ennyire szigetelni. Még. Persze ha fentebb másznak majd az energia árak lehet hogy megfogja. -
#26
7Heads Drago
veterán
7Heads Drago
veterán
Kimaradt egy kérdés: Hol alakul ki penész?
Azon a hidegponton ahol minimum 8 órán át fent áll a vizesedés.
Nekünk egy szigeteléstechnikai előadáson ezt mondta a gyártó szakértője. -
Rive
veterán
...boszorkányüldözik a régi paraszti életet...
Semmi baj a régi paraszti élettel (pláne, mert jellemzően nem kerül kapcsolatba a banki közeggel): azzal van baj, amikor a régi paraszti élet infrastruktúrája romantikus kapcsolatba kerül klf. életszínvonalbeli elvárásokkal.
Egy igazi, tipikus vályogház az mára túl van 4-5 felújítás/bővítési cikluson, és ilyenkor már egy szimpla vizesblokk kiépítés/felújítás is komoly rizikót jelent, még akkor is, ha sikerül igazi szakembert (aki érti, hogyan kell a vízzel bánni vályog mellett) találni.
-
Mi is ezt a típust használjuk.
Ha valaki új a területen, csak jelezném, elég hangos tud lenni a gépezet. Nem vészes, de ha úgy indulsz neki, hogy most én ezzel a szobámban fogok aludni, add fel. Mi szeretjük, már évek óta nyúzzuk, nem volt vele semmi gond eddig.
Amúgy "teljes légkezelés" az igazi megoldás, mint amit Amerikában is szoktak használni. Beépítenek beszívó/kifújó nyílásokat a szobákba, van egy központi egység ami párátlanítja az egész lakás levegőjét, belekever külső levegőt, stb. Nem olyan vészes az ára (de tényleg), de kell cég ami kiválasztja a megfelelő típust, a részeit, stb.
-
#22
Teasüti
nagyúr
Krugszvele
#21
Teasüti
nagyúr
válasz
Krugszvele
#21
üzenetére
Ez inkább egy fricska akar lenni a hatályos jogszabályoknak és narratívának. Én se veszem be ezt a zöld diktatúrát, hisz ha bárki is komolyan gondolná ezt az elitből, akkor ők lennének az elsők, akik leraknák a magánrepülőket, a szuper yachtokat, stb.
Ellenben az elvitathatatlan, hogy gyakorlatilag nincs választási jogod már, hogy milyen házat épít(tet)hetsz. Nem csak azért boszorkányüldözik a régi paraszti életet, mert meghaladta a kor és a technika, hanem azért is, mert nincs benne üzlet. Milyen profitja van abból a banknak, ha te sárból építesz házat? Nyugaton már a konténerházakat is kikezdik lassan a döntéshozók, mert az nem járja, hogy a paraszt önerőből megoldja az életét, lol. -
#21
Krugszvele
senior tag
Teasüti
#19
Krugszvele
senior tag
Lehet gondolkozni melyik a zöldebb: a vályogház.
De jelenleg senkit sem izgat a téma.
Ha én életem végéig mostantól zéró waste módon élnék, fossá szívatva magam, akkor annyira környzeti terheléstől óvnám meg a világot, mint amit egy közeli gyár egyetlen óra alatt termel.Az oroszok naponta tízezer köbméter gázt fáklyáznak el. Csak úgy. Az mekkora terhelés? Egész életemben nem használok el annyi gázt, amennyit ők pár óra alatt égetnek el...
-
#20
Krugszvele
senior tag
troller
#14
Krugszvele
senior tag
a fizikát ugye nem lehet átverni, tehát ott valami hőhíd volt. Kivitelezési hibára gyanakszom.
2000 körül még a 30cm vastag ytong ment, ami kétszer jobb ugyan, mint a B30,de még mindig igényli a külső hőszigetelést. Manapság már a 45-ös falazóblokk megy, amire nem kell külön.
Az a baj, hogyha kint van nulla fok, kissé árnyékos a fal, bent meg 22, a fal viszont áthűlik 13-14 fokra, akkor ott kötelezően lecsapódik a pára. A fürdőben meg aztán úgy fog kinézni, mintha kiöntöttél volna egy vödör vizet.A homlokzaton hiába van 10-20-40-100 centi hőszigetelés, ha a lábazat, a födém, az aljzat nincsen szigetelve, akkor megette a fene! Hiába van a hátadon 10 darab kabát, ha elöl befúj a szél, nem igaz?
Tehát a hőszigetelésnek teljesen körbe kell érnie. Honnan tudod hogy nem ér körbe? Ha az illesztéseknél bent végigtapogatod a falat, érezni fogod, hogy hideg. Vagy látni, hogy ott a vízkicsapódás, rossz esetben a penész.
Ytongból, vályogból, téglából, bármiból lehet jól meg rosszul is építkezni. Vályogházat is fel lehet újítani modernül, ahogy egy téglaházat is el lehet árasztani vízzel és penésszel.
-
Teasüti
nagyúr
Pontosan. Meg nem volt így probléma a házba beszoruló elhasznált levegővel és párával se.
Oszt megfagytak régen? Nem. 
Mindenkinek:Manapság a hermetikus szigetelés korában meg konkrétan energiába kerül átszellőztetni a házat. Elektromos páramentesítő? Az elhasznált levegő meg még mindig bent van... Szellőztető rendszer? Ez már alakul, csak ugye egy energiaválság közepén amikor lehet lekapcsolják a villanyt, akkor mihez kezd az ember áram nélkül a tél közepén? Áram nélkül nem megy a gázkazán sem, a keringető sem. Vicc. Vagy kinyitod az ablakot és ugyanott tartasz, mint régen amikor átfújt az ajtó alatt a szél. Aztán betolsz egy kályhát és befűtesz áram és gáz nélkül.
De még békeidőben is arról papolnak, hogy nullás legyen az energiamérlege a háznak. Oszt épp hogyan, mikor villany nélkül létezni sem lehet? Jah, napelem? Mennyi is az energiamérlege egy új építésű háznak, mire legyártják neked a hozzávaló technológiákat és beszerelik neked jó drágán a kivitelezők, meg még mire áttolod a bürökratikus rendszeren?
Lehet hamar kiderülne, hogy vagy háromszáz év lenne, mire valóban visszahozná a "nullás" ház a belerakott erőforrást.
Mennyi erőforrásbe kerül egy vályogház felépítése és fenntartása?
Lehet gondolkodni melyik a zöldebb.
-
#18
joghurt
addikt
forumpista
#16
válasz
forumpista
#16
üzenetére
A külső páratartalom a kinti hőmérséklet mellett 80-100%. Feltételezem, a lakásotokban ennél melegebb van. Ha vetsz egy pillantást a cikkben a sörös poharak feletti táblázatra...
A cikk bár jó témát vet fel, kicsit sajnálom a lényegtelen stock fotók beszúrását. Infrás képnek pedig jó lett volna egy hőhidasat választani, nem pedig egy napsütés hatását bemutatót. Mert ugye nem a hőhídtól van a homlokzaton a ferde választó vonal, hanem az árnyéktól.
-
#17
Rive
veterán
forumpista
#16
Rive
veterán
válasz
forumpista
#16
üzenetére
Ilyen szempontból az őszi időszak jó is, rossz is. Rossz, mert kicsi a hőmérsékletkülönbség, úgyhogy egy kinti 80% (@ 10°C) az még mindig lesz benti 60-70% (@ 20°C).
Ugyanakkor pont azért, mert kicsi a különbség, ez még ilyenkor jó eséllyel nem fog penészedést okozni. -
#16
forumpista
aktív tag
forumpista
aktív tag
Egyebkent ti hogyan csokkentitek a paratartalmat szellozessel? Nalunk eleg magas mostanaban a hazban (70-80%) de az a helyzet hogy barmikor megnyitom az idokepet azt mutatja hogy a kulso paratartalom 80-100%…
-
koby11h
őstag
Ugyan ez a tapasztalat, 38-as porotherm, műanyag ablak, 5 cm látszatszigetelés, 25 éves ház. 3 év tablettás kínlódás, utána egy 70k-s mobil elektromos páramentesítő, azóta sokkal jobb a helyzet. Időnként átrakjuk a ház másik végébe, ahol épp nem vagyunk és hagyjuk menni.
-
troller
senior tag
2000-ben építkeztünk, 30 éves voltam akkor. Ytong fal, műanyag "hőszigetelő" ablakok. vagy 15 éven át szívtunk a penészedéssel, különösen a fürdőben, aztán beruháztunk egy komolyabb elektromos páramentesítőbe. Azóta nincs ilyen problémánk. A posztban említett cirivit tablettás vacakkal is kínlódtunk pár évet, szerintem semmire se jó.
-
#8
Krugszvele
senior tag
Krugszvele
senior tag
Klassz az a vályog, ha rendes alapja van. De sajnos 50-75-100 éve nem voltak még jó alapok. Ha most csinálsz egy jó vasbeton alapot, jó szigeteléssel, akkor lehet jó a vályog. De egy jó vasbeton alapra ki fog vályogot rakni? Senki.
És utána lehet többszörös áron szigetelni... Miközben ott van az ytong, felrakod, behálózod és vakolat. Nem kell semmiféle szigetelés rá.Jelenleg is vályogházban lakunk, előtte egy téglaház volt, mindenféle szigetelés nélkül, ott úgy jött a penész, mintha kötelező lenne, mert felújítás volt és nagyon nedves volt a levegő.
Egy biztos: kizárólag téglaházat fogok vásárolni.
Ha lenne 300-500 millió forintom, hogy építkezésre adjam a fejem, akkor meg kizárólag ytong.
-
Teasüti
nagyúr
Az a baj, ha teljesen szigetel minden nyílászáró, akkor egyszerűen muszáj mesterségesen szellőztetni. Régen erre ugye nem volt szükség, mert átjárta a levegő a vályogházat.
Mennyi otthonban van szellőztető rendszer? Minél kisebb a légtér, annál fontosabb lenne.
Azért éltetik, mert annál zöldebb építkezési forma nem létezik. Azt könnyű kihozni nullás ökolábnyomra, hisz szinte mindent adott hozzá a természet.
Nem lehet az olyan szar, ha már 60-100 éve áll.
-
Rive
veterán
Konkrétan tilos szigetelni a vályogfalat.
Ez így konkrétan nem igaz.
Megfelelő technológiával és szakértelemmel a legtöbb vályogfalat lehet szigetelni, csak ez messze nem annyira triviális ügy, mint bármi másé.
Ui.: mindazonáltal ez nem igazán menti a vályogot. A jelenleg elérhető anyagok/rendszerek között ettől függetlenül az egyik legkényesebb és legproblémásabb, minden ráragadt romantikus izé ellenére...
-
Goose-T
veterán
Ebben laktunk 10 évig, új építésű szigetelt társasházban volt. Akkor bukkantam rá, amikor kiköltöztünk, a szekrény mögött lakott. Rengeteget szellőztettünk, de nehéz volt 60% alatt tartani a páratartalmat. Most már három és fél éve szigeteletlen családi házban lakunk, itt a 60%-ot alulról nehéz megközelíteni. Inkább a 40% körüli páratartalom a jellemző.
-
-
angyalpc2
aktív tag
Mert meszelve volt..
A mész és a penész nem jó barátok. De ahol lefestik normál festékkel ott az is penészedik.Most itt van a rezsi válság idehaza...egyik okozója pont a régi szar szigeteletlen 60-100 éves házak. a házak 70-80%-a szigeteletlen vagy van rajta 5-10cm "semmi".
A vályog bizony vizesedik, nem is értem, miért éltetik itthon ennyire ezt a sárdagasztás házakat.
Döbbenet számomra.
Lehet, hogy egy egyszerű téglafalnál jobb, de sose volt jó és nem is lesz jó, nem lehet javítani rajta extra szigeteléssel, mert felveszi a vizet. Konkrétan tilos szigetelni a vályogfalat.(1) Műanyag nyílászárók: Résszellőző és szellőző vasalat hiányában a műanyag nyílászárók valóban a penész megjelenésének egyik okául szolgálhatnak.
Szeretném cáfolni, nem az ablak a kiváltó ok, hanem a hideg fal, a benti teregetés, a kilégzett páratartalom, főzés sütés...csak eddig olyan szar volt a szigetelés az ablakon, hogy volt levegő áramlás...most viszont nincs és a magas páratartalom a hideg szigeteletlen hőhidas falon kicsapódik ->penész
Ha az ablakon lecsapódik a pára, akkor az már régen rossz, el kell gondolkodni páratartalom igen erős csökkentésén legalább 50% -ra. Nálam 40% télen, nyáron 60%, nicns penész.
Léteznek páratartalom csökkentő ceresit stop pára és hasonlók...
Kétségeim vannak vele, mert ha bezárod egy szobába (pl fürdő) ott rendesen úszik a páratartalomban 12 óra után. döbbenet...hiába csorog le a tartályba, a felülete nedves ...az a véleményem hogy az nem hogy használ, hanem kontraproduktív, pedig kémiailag fizikailag működnie kellene...ezt magam se értemMa 20cm alatt nincs szigetelés, 3 üveges ablak a minimum, lábazati és egyéb szigetelés technológiák.
A többi a sz.r kategória. és most jön a Fit to55... a magyar házak lakosok 90% -a nem felel meg.
nem mennék bele, hogy ez az aktául 12 év kormány politika is felelős ezért, mondjuk úgy hogy az ellenzéki miniszter jelölt igazat mondott
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) A lényeg az, hogy akkoriban 13 millió forint még elég nagy mozgásteret adott az ingatlanok tekintetében.
.
Oszt megfagytak régen? Nem. 
Új hozzászólás Aktív témák
lo Nincs csodaszer: hiába harcolunk a penész ellen, ha nem figyelünk oda a penész megjelenésének okára.
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest