Mi néhány hónapja levettük a nem okos tévét is a falról, hogy értelmesebben tudjunk kötődni egymáshoz a családban.
Nagyon helyes.

Én 2011-ben megvettem életem első tévéjét, életem első lcd tévéjét, amit -amíg még ketten voltunk asszonykával- még azért néztük. Aztán amikor gyerek lett, már nem néztük. Időnk se nagyon volt, meg gyerek mellett nem is akartuk, ne bombázzuk az agyunkat hülyeséggel, az övét meg pláne nem. Aztán '15 környékén tönkrement, és nem is pótoltuk azóta se. Korábban se háttérzajként ment, csak akkor ment, amikor néztük is, el sem tudom képzelni, ha valakinél úgy megy. Gyerek mellett meg károsnak is tartom.

Ugyanezen okból (másért sem) híradót sem nézünk/hallgatunk. Ez egyszerűen nem tartozik a gyerekre. Meg csak ideges meg depressziós lesz az ember a hírektől, meg a tálalás gyatraságától.
Ami érdekel, számítógépen elolvassuk ad-hoc jelleggel. A gyerekek (5és7éves) meg 2 naponta néznek fél óra válogatott mesét sz.gépen.
Mi (felnőttek) filmezni is a monitoron filmezünk, és bár mindig mozgatja a fantáziámat egy nagy tévé (nem tévéadás, kijelzőnek), mindig le tudom beszélni magam könnyen.

Szóval védjük a gyerekeket a képernyőfüggéstől, tévét nem néznek, mesét korlátozottan, tablet nincs, mobilunkat nem kapják meg. Talán lesz hatása. Eddig nem tűnnek függőnek. (már magunkat kéne jobban korlátozni )

[ Szerkesztve ]