Én az ilyesmit hallva/látva mindig kicsit elkeseredem. Nem vagyok olyan öreg én sem, de amikor ennyi idős voltam, mint ezek, akkor eszemben sem jutott, hogy anyázzak, káromkodjam és felhúzzam magam azon, mert fejbe lőttek egy játékban. Nem azt mondom, én is elkáromkodom magam néha, ha nagyon nem tudom kiadni a gőzt vagy hirtelen történik valami, de nem ennyit és nem így és nem ilyen intenzitásban. Ha én lennék az apjuk az tuti hogy adnék nekik egy sallert, hogy térjenek már észhez.
Egyébként pedig igazi tanyasi akcentus, valószínű olyan messze laknak a várostól, hogy a déli harangszó is csak egy órára ér oda hozzájuk, a karácsonyi ajándékuk pedig az lesz, hogy az anyjuk kiviszi őket a bekötőúthoz, hogy lássanak végre aszfaltot is 
https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.
