Nyilván a kreativitás része nehezen algoritmizálható, kb. a lehetetlennel határos (bár pár sci-fiben eljátszottak már a gondolattal), de a technológiai fejlődés erősen átalakíthatja a művészeti ágakat. Jó példa erre a zene: még száz évvel ezelőtt is a szerzőket ünnepelték, a hangrögzítés feltalálása és elterjedése után viszont sokkal inkább az eredeti előadókat. És ritkán azt, aki megírta a szöveget vagy megkomponálta a zenét (persze ez a 3 lehet egy személy, de ez esetben is inkább az előadóiságon van a hangsúly, és nem a szerzőiségen). Na, valami hasonlót látok én is a filmművészetben, és a sztárszínészek helyett a rendezők fognak előtérbe kerülni, akik lényegében animátorok, programozók lesznek, akik megadott assetekből dolgozhatnak a tökéletes látvány eléréséhez.
Persze, mint azt fentebb jeleztem, ezt én se ma képzelem el, hanem pár évtized múlva, de veled ellentétben nem tartom lehetetlennek. Ettől persze az élőszereplős filmek nem fognak kihalni, ugyanúgy megmaradnak, ahogy ma is létezik még festészet. Csak ugye nem annyira trendi, mint egy évszázada.

"Élő gondolkodó lény vagyok, aki az információ tengeréből született!"