Az se teljesen jó, mert akkor meg kieshet az ideális üzemi tartományból plusz vagy mínusz egyik-másik proci. Hogy melyik hol működik ideálisan annak számtalan paramétere van, amiket nem lehet a teljesítményfelvétel rögzítésével megszüntetni. Ezáltal az egyik procinak a teljesítmény lock előnyére válik a másiknak hátrányára.
Pont ezért az érdekes, hogy gyári értéken hogy teljesít, mit produkál elvégzett munka és felvett villamos munka hányadosa alapján.
Minden más már undervolt-underclock, tuning-overclock, platform, chip design, gyártástechnológia, szilikon lottó és hűtés változója vagy egyedi igény függvénye.
Később se fogom máshogy számolni.
Ha máshogy tenném, akkor nem csak úgy kellene ahogy mondod, hogy 1db fix teljesítmény felvételnél kellene tesztelni, hanem legalább 3 jól elkülönülő értéken (pl. 65W, 105W, 145W).
De akkor mérni lehetne órajel lockkal is, kb. egy tucattal, pl. 3Ghz-től a lehetséges maxig.
A kapott értékekből pedig csodaszép körbéket lehetne rajzolni, amiket végre össze lehetne vetni. De nincs az az ember, aki ezt elvégezné több tucat processzorral.
Úgyhogy marad a gyári értékeken való mérés. Aki meg javítani/rontani akar rajta, javít/ront egyedileg, de az tuning terület.
Jevons paradox