A szövegben sokszor visszatérő "kétrétegű" jelző az elektrolit kondenzátor szókapcsolat előtt az a "polarizált" félrefordítása?
(#2) L3zl13: azért elsősorban csak válalati/datacenter szegmensben elvárás az adat puffer tartalmának védelme áramkimaradás /véletlen kihúzás/ ellen. Desktop PC-nél nincs akkora terhelés, hogy ott sokat várakoztatni kelljen a felírandó adatot, jelentős kockázata legyen az adatvesztésnek, ha mégis bekövetkezik az anyagi kárral járjon.
[ Szerkesztve ]
Régen azt hittem mostanra már csak non volatile memóriák lesznek a gépben, de úgy tűnik ez még arrébb lesz.
Aki hülye, haljon meg!
Nem inkább a "double-layer capacitor" megfelelője?
Persze csak tipp, mert nem értek hozzá. 
Aki hülye, haljon meg!
Az lesz az. Magyarul szuper- vagy óraelem kondenzátornak is hívják. Méretéhez képest sokkal nagyob a kapacitása, mint a sima elko-nak.
Azok a nagykapacitású-kisfeszültségű pl.: (1F 2,5V) kondenzátorok, csak a felejtő memóriát képesek ellátni energiával, uA-eket képesek szolgáltatni, akár hónapokra.
Itt jóval nagyobb teljesítményre van szükség, mert a cache memórián kívül a vezérlőt és a flash aray-t is el kell látni energiával, arra az időre, amíg a vezérlő felírja a cache tartalmát a flash aray-ra, majd biztonsággal leáll.
Itt jellemzően nagyobb feszültségre (12V) töltött, jóval kisebb kapacitás értékeket (1000-20000uF) alkalmaznak. Ebből egy step-down konverter állítja elő a 2,5V körüli feszültséget, amiből stabilizátorok táplálják a komponenseket. Arra az időre képes áthidalni az áramhiányt, amíg ennek a kondenzátornak a feszültsége 12V-ról ~2,5V-ra le nem csökken.
Duble layer cap nem jó erre a feladatra, egymagában az elektronika igényeihez képest alacsony feszültségre tölthető fel, valamint nem alkalmas a rövid idő alatti teljes töltés kivételre.
[ Szerkesztve ]
Tudnak azok nagyobb aramot is, attol fugg milyet valasztasz.
