Azért tedd hozzá azt is hogy mire, mert ugye multimédiában sz@rrá verte egy Northwood B 2,8 GHz a duál PIII-aidat. Pl Divx kódolás, de egy DX9 ( játék is nagy eséllyel szétalázta a PIII-t, aztán azokról az SSE II -re optimalizált szoftverekről ne is beszéljünk, amiken a PIII meg csak pislogott.

A P4 onnantól igen erős volt, hogy kapott 512 Kb cache-t, valamint miután bevezették a Northwood C-t, a HyperTreading-el, valamint megkapta a 7205-ös, Granite Bay első generációs kétcsatornás DDR támogatást, akkor a PIII-ak pedig egyenesen sehol nem voltak, szóval itt is csak a Willemate, és a Northwood A, esetleg alacsonyabb ((2,4 , 2,6 GHz) alatti Northwood B-re és SSE-re optimalizált szoftverek esetén igaz. Minden másra nem.

Valamint a Northwood A is csak azért szenvedett mert a NetBurst architektúra magasabb frekvencián volt hatékony, amit az egycsatornás DDR (Amit a kisember is meg tudott fizetni, mert a RAMBUS nem volt emészthető árban) nem tudott kiszolgálni, amint a P4 megkapta a QDR-en a magefelelő sávszélességet, valamint a megfelelő sebességet, akkor gyakorlatilag a PIII meghalt. (Ez kb 2003 év vége, 2004 év eleje).

Szóval ez is csak egy szódával igaz amit írtál, és csak az első generációs P4-ekre igaz.

Valamint ha már PIII, akkor max az utolsó generációs Tualatin 1,4 GHz-es 512 kb L2 cache-s verziók voltak igan ütősek a P4-ekkel szemben a Coppermine 1 GHz-es 256 kb L2 cache-es P3-ak nem volták a villám szinonimái. Persze egy két helyen meg tudott fogni egy 1 Ghz-es coppermine is egy 1,8 GHz-es Northwood A-t, de nem sok helyen. Egy Dual PIII coppermine pedig nagyon speciális, és nagyon kevés helyen tudott megfogni egy Granit Bay-es Northwood C-t. Egy átlagembernél leginkább sehol.

"Technológiai problémák nem fordulnak elő az Apple készülékeinél." - Ulkesh