"Csak annyit jeleztem, hogy van USB-s Bluetooth adapter is, ...."
Csak jelzem, hogy eddig nem erről regéltél. Az USB BT adapter esetében is párosítani kell az eszközt a géppel.
Amúgy szép próbálkozás. Kár, hogy nem jött be neked.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

De, erről regéltem.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

"BT egér esetén is lehet, hogy dugdozol valamit
...ha USB-s BT vevőt használsz!!! "

Ez esetben is szükséges a BT párosítás. Az teljesen lényegtelen, hogy a BT egység PC--n belül vagy kívül van.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Nekem sehol... te problémáztál.

Mutogatni való hater díszpinty

Eljutottunk oda, hogy nem is az MX linux a téma!

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

MX Linux 19

Csak nekem tűnik fel, hogy ez a topik témája, ill a róla szóló írás! Minden nyamvadt ragyaf*szról esik itt szó hosszasan, csak a tárgyról qrvára nem. A fele hsz értelmetlen BT akármi agyalgás, másik fele meg megy-e a játék....

Az érdeklődő meg benéz ide gyakran, mert látja, hogy vannak új hsz-ek a cikkhez! Vannak a lószart! Kicsit lehetnétek belátóak, ha nem érdekel benneteket az MX Linux, akkor legalább ne szemeteljétek tele a topikját. MX-Linux 19 a téma, leírom még egyszer.

köszönettel:

uby és talán mások is

(#58) cigam

Úgy látom neked is kezd már nagyon zavaró lenni, ugyanabban a percben írtunk erről, biztosan nem véletlen.

[ Szerkesztve ]

Akkor megismétlem az 1. kérdést:
Egy Debian alapú rendszernél sokszor felvetődik kérdésként, hogy nem jobb-e egy vanilia Debian rendszert teljesen testreszabni. Vagy fordítva, miben jobb ez a disztró egy Xubuntu-nál?

Ki állította meg az órát? Néha az az érzésem, hogy Magyarországot is Kínában gyártották.

Nem jobb, más. Hogy kinek mi a jobb az elég egyén függő, mindenki mást tart fontosnak. Hacsak valamelyik HW/SW komponensed nem igényli a frissebb kernel(driver)t, jó az alap kernel ami a rendszerrel jön. De ez megint az én privát véleményem, másnak meg a verziószámtól lesz erekciója, és a legfrissebbet használja. Szerintem egy átlagos felhasználó, a programjait akarja futtatni, és nem a rendszert pimpelni, felépíteni az alapoktól. Neki az a fontos, hogy az asztalról/start menüből elérje a böngészőt, office-t, menjenek a videók (youtube, vls), a torrent, elérje a NAS-t,....
(x)ubuntu-t elég régen nézegettem, de nem rémlik hogy abban lenne ilyen fejlett perzisztencia-kezekés, és +apró programok amik a hétköznapi használatot segítik elő. Ubuntu a snap-ra tette le a voksát, az MX flatpak-et használ(, és van aki a mezei alkalmazások telepítésére esküszik, futtatókörnyezet nélkül ).
xubuntu-ban gyárilag nincs conky, se GUI konfigurátor. Az MX-ben a grafikus telepítő/programajánló szinte mindegyik bőngészőt felajánlja (Chrome, Vivaldi), míg az ubuntu szoftveráruházában ezek nem szerepelnek(ha jól tudom a készítők oldalán van csak deb csomag belőlük)

[ Szerkesztve ]

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

És még ott van a Linux Mint Xfce edition is: [link], ami tényleg a "+apró programokról" szól, amik a hétköznapi használatot segítik elő, de ugyanakkor hosszú távon támogatott (LTS 2023-ig) is.
Szerintem, ha egy disztro az Ubuntu/Mint mellett labdába akar rúgni, akkor specializálódnia kell bizonyos célokra, fehasználói csoportokra. Erre szerettem volna rákérdezni.

Ki állította meg az órát? Néha az az érzésem, hogy Magyarországot is Kínában gyártották.

Szerintem, ha egy disztro az Ubuntu/Mint mellett labdába akar rúgni, akkor specializálódnia kell bizonyos célokra, fehasználói csoportokra.

Érdekes a kérdésed, de az MX-nek totál semmi köze nincs az említett kezdő/home user célcsoportnak készült említett pároshoz. Nem nagyon értem az egészet, amit célul tűztek ki, mivel 99%-ban olyanok kezdték el használni, akiknek fogalmuk sincs az MX rengeteg plusz opciójának mibenlétéről. Egyszerű Manjaro effektus, megnézte, jujdejólnézki, mennyivel másabb, mint az Ubuntu meg a Mint meg jól néz ki.

Én már az írás első képénél nem jutottam tovább, mert nem értem, az átlag hype felhasználó hiába is nyomja meg az F4-et és rábambul a rengeteg felugró opcióra.....max arra tud gondolni, uristen, hogy kéne innen gyorsan tovább lépni. Aki már ezekkel az opciókkal tudna operálni, az egyrészt fejből be fogja írni a szükséges kernel opciót a képernyő közepén lévő sorba és megy tovább. Ha! Ha egy ezen a szinten lévő felhasználó egy GUI-s csilivili disztrót akarna. Most, hogy valahonnan előbukkant a dolog, hogy ez nem systemd-s, elkezdik Debianosok felrakni. Na ők értik ezeket a plusz dolgokat, de qrvára nem emiatt fognak MX-et használni.

Az az első kép egy parasztvakítás, mert beraktak ugyan csomó opciót, amiből el sem tudom képzelni, kinek kéne valamelyik, de millió kernel opció nincs ott, így akinek szüksége van valamelyikre, úgyis beleírja. Én is beleírtam előző laptopomnál minden telepített disztróba a processor.nocst=1 értéket, de azt itt se találtam volna.

Egyszóval eljutottam az első képig és az alatta felsorolt opciókig és értetlenül állok, ki a célcsoportja ebben a formában az MX-nek? Kezdő biztosan nem, mert Ubuntu-pótlóként használja, haladó szintén nem, mert csilivili GUI-s......nem tudom megfejteni.

Az OK, hogy sokan, akiknek fogalmuk sincs, mi az az init rendszer, de olvastak a systemd ördöngős voltáról, elkezdik a hallottak alapján felrakni, hogy wooow nem kell nekem se az a sz*r systemd-s rendszer, aztán értetlenül vakarja majd a fejét, mikor a leírásokban olvasott pár okos terminal parancs azt írja ki neki, hogy bakfitty koma!

Szóval már az első kép alatti soroknál tartok, míg meg nem értem, ki a célcsoport, nem is tudok tovább menni.

[ Szerkesztve ]

"úgy init rendszerből is született pár különböző megoldás (OpenRC,Sysv, systemd,RC,...)"

Szerinted melyik most a legjobb hatékonyabb, legkönnyebben használható init rendszer?

Úgy tudom van amelyik distro pl egy korai verziós systend-t használ ami még nincs így elhízva.

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Nehéz kérdés, mivel egyiket sem ismerem annyira mint szeretném, és mint írtam egyik sem feltétlen jobb, csak más. Szokták volt mondani, lakva ismerszik meg ...
Ki kell próbálni, aztán vagy beleütközöl valamibe ami zavar(nem megoldható) az adott rendszer inti rendszerében, vagy nem is találkozol vele soha.
Windows alatt az emberek 99%-nak lövése nincs hogyan épül fel a rendszer, csak használja. Itt is ez a helyzet, csak itt lehetőség van a motorháztető alá nézni (nyílt forráskód, dokumentáció) Plusz adott distribució lehetőséget ad rá, hogy lecseréld, vagy olyan rendszert választasz ami neked szimpatikust használ alapból.

Ok okozati összefüggés is lehet. Ha neked a Gnome jött be, akkor csak systemd-s rendszert választhatsz, mert a függőségei között szerepel.

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Passz. Van ahol már 2011-ben függőségként említik. Állítólag van egy "Gnome without systemd" projekt. Eszerint ami nálad pöfög az a stable ág (88%) silver státusszal.

BSD-n pl. a 2016-os 3.18 az utolsó Gnome.

Nekem az a tippem, hogy mivel a Linux-ok 95%-án Gnome az alapértelmezett környezet, nem tudtak mást tenni mint igazodni hozzá, és betették alapértelmezettnek a systemd-t.

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Ezt így nem lehet megmondani, hogy mi a legkönnyebben használható. Az initrendszer ellátja az init feladatát, elindítja, leállítja a szolgáltatásokat bootkor, leállításkor, meg ha használat közben akadna el egy fontos rendszerfolyamat, újraindítja, életben tartja.

Neked, mint átlag felhasználónak egyik sem lesz könnyebb, mint a másik. Ha nem vagy nagyon minimalista, akkor célszerű systemd-s disztrónál maradni, de nem azért, mert az jobb lenne, meg könnyebben használható, hanem nem fogsz egyes szoftvereknél kompatibilitási vagy függőségi gondba futni. Tehát ilyenkor jobb a mainstream áramlattal menni, kevesebb gondod lesz vele, ha a kisebb ellenállás irányában mozdulsz, és azt használod, amit a legtöbben használnak, ami a legjobban támogatott. Ugyanez vonatkozik a Pulseaudióra.

Én egyébként örülök, hogy az MX népszerű lett. Legalább van egy nagy, népszerű disztró, aki segíti a systemd-vel szemben a többi initrendszer ügyét is, meg hogy a Linux ne váljon Linuxd-Poetteringd-vé. Annak ellenére, hogy nem használom, nagyon pozitívnak tartom, hogy végre egy jelentősebb, sikeresebb disztró karolta fel ezt az ügyet, és népszerűsíti. Korábban ezt csak nagyon kicsi, advanced, nem maistream disztrók vállalták be, amelyeknél már az erőforrások sem voltak erre elegendők a kevés fejlesztő miatt.

Régi verziós systemd-t már egyik disztró sem nagyon használ, ami olyan régi lenne, annak már jellemzően lejárt a támogatása. A modernebb kernelek miatt általában nem lehet tetszőlegesen régi systemd-t használni.

Nem kell OFF-ba tenni, ez itt teljesen ON téma. Az MX célcsoportja eredetileg a gyengébb gépesek voltak, azok számára akartak valami modernebb, használhatóbb, grafikailag is cizelláltabb, kevésbé fapadosabb disztrót. Ilyen volt már, AntiX, Sparky Linux, stb., de azok sok embernek túl fapadosak lehetnek, ezeknél akartak egy kicsit emészthetőbbet. Ezért nincs benne systemd sem, a gyengébb gépesekre gondoltak. Viszont most már az MX, mióta mainstream lett, már nem annyira lightweight, de még mindig nem is olyan bloat, mint egy Ubuntu Gnome, vagy komplett Cinnamon Mint.

A 49 systemd-mentes disztró megtévesztő. Ennek 3/4-e használhatatlan, meg ugyanannak a forkja, meg egy csomót nem is fejlesztenek, halott a fejlesztése. A többi meg ilyen kisebb disztró, amit ugyan fejlesztenek, de kevés erőforrással, és marha ritkán van új kiadás. Így igenis jó, ha valaki mainstreamebb formában más initrendszer tol. Mert ugyan ott van a Gentoo, Void, Artix, de azok advanced disztrós vonal, mainstream emberkéknél indulásból kilőve.

Sajnos a Debian is most dobta végleg a többi initrendszert. Az initrendszeres szavazáson azt döntötték, hogy ugyan nem zárkóznak el systemd-től eltérő initrendszerek támogatásától, de ők nem hajlandóak rá erőforrást fordítani, így csak akkor lesz megcsinálva, ha valaki önkéntes megcsinálja nekik. Ez meg nem fog megtörténni jó eséllyel soha. Pedig az még jobb lett volna, ha egy Debian méretű és hírű disztró is más initrendszer pártján áll, ez sajnos nagy veszteség a linuxos világnak.

Azt kell érteni, hogy a systemd-ellenesek nem ilyen önkényesen nyáladzó tömeg. Igazuk van, a systemd már szinte mindennek dependenciája, rákos daganatként beette magát a Linux világába, kivakarhatatlan, önálló életet él, és elfojta más alternatívák létezését. Pedig a Linux filozófiája pont arról szólna, hogy legyen alternatíva, olyan rendszert legózz össze magadnak, amilyet csak akarsz, szabadon válaszd meg a kernelt, initrendszert, grafikus felületet, összes alkalmazást.

Sőt, ez a systemd-fanoknak is jó, ha van egy systemd-mentes alternatíva, mert így a Poettering sem azt csinál, amit akar, mert ha valami túl ×4ros változást akarna a jövőben, akkor a felhasználók tudnak fenyegetőzni vele, hogy dobják, és átállnak másra. Ez így a systemd-s világnak is garancia, hogy a színvonal nem megy még jobban le.

Ezt az Ubuntunál is meg lehetett figyelni. Ahogy mainstreamek lettek, elkezdték a saját fosaikat erőltetni, Mir, Upstart, Unity. Nagyon sok felhasználót bőszítettek fel, akik Mintre váltottak. De épp így nem értetted múltkor, ha minek még Ubuntu Cinnamon meg egyéb Cinnamon-t használó disztró, mikor ott van a Linux Mint. Pont ezért, hogy ha a Mintnél behúznának valami corporate bullshit húzást, ami sok felhasználónál kiveri a biztosítékot, akkor azok tudjanak hova váltani, a véleményüket ezzel kifejezni, nyomást gyakorolni. Így a Mint fejlesztőcsapatának ötször is meg kell gondolni, hogy milyen nagy ívű változásokat vezethetnek be, nem azt csinálnak, amit akarnak, hogy majd a felhasználók lenyelik alapon.

Szóval nagyon helyeslem, hogy van MX, szimpatikusnak is tűnik, hasznosak a linuxos világnak, nem csak egy n+1. disztró jelenleg.

Inkább célozza a kezdőket, mint a haladókat. Ilyen szempontból nincs annyira preferenciája az MX-nek. Inkább a gyengébb gépeseknek van. Az igaz, hogy az Xfce nem annyira lightweight már a Gtk3-ra átállás óta, de azért még mindig nem az annyira bloatak között van.

A frugal meg a perzisztens mód is a gyenge gépeseket szolgálja, ha nincs elég hely a rendes telepítésnek.

A systemd-mentesség meg nem vesszőparipa kérdése. Ha én is elégedetten használnám, akkor is érdekem lenne, hogy nem systemd-s disztrók fenntartsanak egy alternatívaegyensúlyt. Ez MINDENKINEK érdeke, nem csak a systemd-elleneseknek. Hiszen ha most még nem vagy ellene, később lehetsz. Eleinte én sem voltam ellene.

Káros az is, hogy Google meg a Chrome teljesen kisajátította a webes világot. Minden böngésző a Chrome motorján alapuló motorral megy ma már, kivéve a Firefox-alapúak meg egy-két terminálos text based böngésző. Még a webes Electron appok is a Chrome motorjára épülnek. Ez pedig nagyon káros folyamat, több szereplősnek kéne lennie a böngészőmotoroknak is. Lassan már hiába is vált valaki böngészőt, nem tud, Vivaldi, Brave, Opera, surf, Falkon, Konqueror, stb., mind Chrome-alapú, az IE/Edge pedig erre az alapra kerül. Így csak a Firefox marad alternatíva... még, amíg nem megy a süllyeszőbe az is, és onnantól a Google teljes egyeduralkodója lesz a weben, és ezt nem a javadra fogják fordítani, azt is megsúgom. Ez épp olyan veszélyes tendencia, mint a systemd-től függése a linuxos világnak.

A Gnome systemd-s függése teljesen jogos kérdés volt a kollégától, mert közismert a kettő függősége. Szerintem az MX erre hekkelt csomagokat tartalmaz, ahol elérték, hogy systemd nélkül menjen a Gnome. De abban neked adok igazat, hogy a Gnome eleve bloat, meg elérhető egy csomó systemd-s disztrón, így javallott inkább azokon használni, nem MX-en.

Azért az Apple is asszisztál a google-nak, hogy a iPhone-ra csak webkit böngőszőmotorral lehet megjelenni. Én FF-et használok asztalon és iOS-en eszközön is fent van, tor böngészőt is van ami Gecko-t használ.

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Látom, hogy valahogy nagyon ellene vagy az egésznek és érzelmi alapon közelíted meg.

A lemezterület régi gépeken néha szűkös. És régi gépen itt most nem 7 éves Core i HP Elitebookot kell érteni Samsung 860 EVO-val, hanem ilyen 10+ éves Core 2, meg Core Celeron, meg Atom-os notikat, netbookokat, azokban sokszor csak ilyen 120-160 gigás régi merevlemez van, és a tulaj akar rajta Windowst is megtartani, néha szűkös lesz a hely. Lehet nálad ez nem probléma, nálam sem az, de van, akinél igen. Erre van kitalálva öszvérmegoldásként a frugal install. Én sem vagyok a frugal híve, mert szerintem gányolás, de van, akinek jól jöhet.

A systemd-mentesség is a régi gépesek miatt van benne, nem ideológiai alapon. Az, hogy beraktak ennyi kernelopciót, az valóban furcsa, overkillnek is tűnik, de ettől még nem kötelező használni. Egyébként az összes ilyen fullos, DE-s disztró a kezdőket célozza. A haladókat nem kell célozni, mert azok saját rendszer legóznak össze Debian minimal netinstall, Arch, Gentoo, stb. alapokon.

Szerintem az MX-nél szimplán valamelyik fejlesztő kernelopció-fetisiszta. Sokat nem zavar, mondom, nem kötelező használni. Ha a kezdő nem érti, hogy mik ezek, nem ezekkel indítja a rendszert. Ennyi.

[ Szerkesztve ]

Persze, a FF-nak is vannak forkjai, Pale Moon, New Moon, Tor, stb., de ezeknek a részesedése a FF-ot kivéve eléggé marginális. Minden más meg sajnos Chrome, Chromium, Webkit, Blink, stb. alapú lett, ezek mind ugyanazt takarják. iOS-en pláne, mert ott az Apple nem engedi, hogy a saját Webkites böngészőjüket lecserélve valaki (biztonságra hivatkozva, igazából piackorlátozásból), így az iOS-en elérhető több böngésző csak egy skin a gyári Apple-böngésző felett. Ja, elég gáz.

Igen a webkit-ben is előfordulnak biztonsági hibák.

Üdítő színfolt, jön napok múlva a stabil Edge böngésző a Microsoft-tól is Linux-ra. Sajna ez is webkit alapú egyébként (Mondjuk Windows-ról váltóknak biztos előnyös, könnyebbség váltáskor az első időkben)

Ki akarom próbálni majd az MX-Linux-ot, évek óta elég népszerű kis distro. Ahogy időm engedi. Én amúgy is még Debian 9 használok, (régebbi hardverekkel), úgyhogy hasonló vonalat visz.

[ Szerkesztve ]

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Nem is mondom azt, hogy mindenkinek gond, de én már láttam SKami oldalán, és YouTube csatornáján is, hogy ilyen Antix, Puppy, stb. disztrókat telepít marha régi, 1 GB RAM-os gépekre, frugal installban. Ezt egyébként én sem támogatom, mármint a frugal installt, mivel gányolás, és alig foglal több helyet rendesen feltelepíteni egy rendes, nem bloat disztrót, rendes rendszerként. A tárhely nekem sem probléma, mikor 160-250-500 GB-os HDD-m volt a laptopban, akkor sem volt gond, most meg minden gépemben van 1 TB-nyi SSD.

@uby: azt én sem helyeslem, hogy a kezdők a Debiant erőltetik. Egyébként ez a sok dolog, amit nem értesz az MX-nél, abban semmi rejtély nincs. Egy részük valóban indokolatlan, de ennek nagy részét az Antix-ból hozták át, és nem gyomlálták ki. Ennek ellenére tartom, amit írtam, kezdőknek szóló, lehetőleg rosszabb gépeseknek szánt, relatíve pehelysúlyú disztrónak van szánva.

Igen, jól feladták a hovatartozásukat az XFCE-nél.

"Maradnak a neked tetsző pálcikaWM-ek, ha lightosat akar valaki."

Kérdés, hol húzzuk meg a határt, LXQT sem használ sok Ramot, és nem lassú. (még) Én használok lightosabbakat is, csak, hogy a népszerűbbek közül hozzak példát, IceWM-et, vagy Openbox-ot.

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Igen! 2020-ban is van, aki SD kártyára, CF-re, vagy régi winyóra telepít, meg én pl. mostanában Debiant gyártok mindenféle régi, kicsi pendrive-okra, tesztrendszernek, stb. Meg asszony azon néz sorozatot...

@Frawly : 120-160 gigás winyóóó? A nyúzós gépben 16GB SSD-n van a Debian (8 szabad...), az "éles" T430-ban 120GB SSD+500-as winyó
Nem tudok elég kicsi és olcsó SSD venni... 16GB körüli darabokat vadásztam, de nincs

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Az SD kártyára telepítés inkább már embedded felhasználás, oda meg eleve nem is szoktak pl. grafikus felületet feltenni, főleg nem komplett DE-t.

Nálam a Gentoo, Arch komplett telepítések megállnak 9-11 gigából, a boot/EFI partíció meg 100 megából. Szóval ha annyira akarnám, a rendszer ráférne egy 16 gigás SSD-re, vagy memóriakártyára, de ilyennel nem akarom magam szivatni. 50 giga van adva rootnak, ami overkill, de nem baj, ha szükség hozza, tudnék a maradékon is adatot tárolni, szóval nem elveszett tárterület.

Ez a 120-160 gigás vinyó is 12-13 éve, notebookban volt anno. Most már kb. 4 éve nincs is kisebb háttértáram, mint 500 giga. SSD-ből nem érdemes 16 gigásat venni, a 120 gigások is 6 ezer forintért mennek már, pendrive árában.

(#83) ubyegon2: azért hiába nem olyan pehelysúlyú az LX és az Xfce, mint régen, mióta Qt5 illetve Gtk3 alapú, de azért a DE-k között még a kevésbé bloatak között vannak. DE-knél ott van még az LXDE is, meg Openboxból is össze lehet rakni DE-t, meg IceWM-ből is.

Matét rég próbáltam, így azt nem tudom. Gnome3-on és KDE5-ön viszont sokat soványítottak le, igaz ez nem optimalizáció, hanem ki is vettek egy csomó régi feature-t. A legkatasztrofálisabb a Unity volt, azzal nem is tudom mi van, egy közösség életben tartja, de hogy használja-e valaki, azt nem tudom. Az bőven 1 GB felett evett üresjáratban, még a Win10-et is verte.

Nem csak itt, nagyon sokan tartanak úgy Linuxot, hogy amúgy windóz userek, de amikor helyreállításhoz kell, vagy egyébhez (khm, vizsgázni kell belőle ) akkor azt használják

Asszony cuccaihoz nem nyúlunk, mert semmi nem jó nekik Ebben az esetben a pendrive-os nézés azt jelenti, hogy arról bootol, mert az általam gányolt Debianon mennek az online lejátszók.

@Frawly : Mint írtam, a 16-os SSD a nyúzósban van. Az olyan, hogy ha baja lesz az OS-nek, újrarakni, nem érdekes. Rázósabb dolgokat próbálgatok rajta, adat nincs semmi ott.
Nem érdemes SSD-ből 16 gigásat - de, ha 1-2000-ért megkapom, mert 6000-ért már 120-as van

A 430-asban a 120GB-os SSD most : /dev/sda3 107G 69G 33G 69% /
Ezen egy Kubuntu, fullra belakva, meg egy virtuális Win10, az 40gb -os diszket kapott (idén még nem volt bootolva, de amióta van Vmware hostom, tavaly se sokat). A cache-elt rengeteg kép a filekezelőnek meg a Rawtherapee-nek is rengeteget.

Az LXDE igazából még mindig buta a XFCE-hez képest, sajnos, és még mindig nem tűnik gyorsabbnak Kár, mert ha legalább durván gyorsabb lenne...

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Lassan 3 hónapja használok MX-et.

Bloat vagy nem bloat... nos nekem félig az, mivel előtte 4 évig i3-wm-et használtam archon és debianon.
De ha mondjuk egy windows10-hez hasonlítjuk, akkor az MX super lightweight.

Szerintem jó kis rendszer, igaz egerészni kell az xfce miatt, de minden 1-2 kattintásra elérhető, out-of-the-box működik csomó minden.

A legjobban az tetszett benne, hogy mivel sajnos használnom kell a viber nevű csodacset appot, MX-re könnyedén fel tudtam tenni a viber.deb-et, anélkül, hogy bármivel mókolnom kellett volna.

Debianra sajnos vadászni kell ezer éve (helyesen) kidobott régi csomagokat, hogy működésre lehessen bírni a lila borzalmat.

Xfce amúgy klassz, jól néz ki, nem olyan lassú azért. Persze a hardcore keménymagnak nyilván az, meg hogy egerészni kell és csomó minden nem megy csak úgy billzetről egér nélkül, de kellemes csalódás számomra akkor is.

MX linux meg aztán pláne. Jól össze van rakva, viszonylag friss minden csomag, de mégsem őrül meg az ember a frissítések gyakoriságától.
Sajnos a debian amilyen irányba halad nálam eléggé dealbreaker, így marad a jövőben is az MX. Pláne, hogy valahogy fel lehet rá hekkelni az i3-wm-et is, amit meg is teszek majd ha kitalálom melyik a legjobb terminálos wifi manager ami nem bugos.

#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

A böngészés minden rendszeren bloat. Azért nagyon nem mindegy, hogy Gentoo-n 100 MB alatt van boot után a rendszer memóriafogyasztása, Archon Sway-jel 130, vagy Mint + Cinnamon alatt 600. Azért érzed, hogy fél gigával több, és nem az, hogy ne lenne elég szabad memória, hanem ezt a sok szart be is kell töltenie a rendszernek, ami munka a procinak is, várni kell a ram késleltetésekre, és még ez sem lenne baj, de a nagy része hulla feleslegesen töltődik be, meg lehet nélkülük simán lenni. Mindennek a betöltése egy kis 2 ms itt, egy kis 30 ms ott, a sok kicsi meg a végén már másodpercekre adódhat össze, bootkor, meg progik betöltődésénél is növelve a lagot.

Igazából ez a baj a Minttel. Nagyon kezdőknek hihetetlenül jó, mert kulcsrakész, minden be van készítve, ami csak kellhet, firmware csomagok, 3rd party codec-ek, mindenféle systemd, dbus, gvfs, stb. szolgáltatás fut. Ez rettenek kényelmes annak, aki Windowsról jövő egyszeri felhasználó, nekik nem baj, hogy bloat, de legalább megy minden, meg kis munkával felpasszintható bármi, terminált sem kell előszedni. De aki már hosszabb ideje linuxozik, annak kialakul saját preferenciája, hogy miből milyen megoldást szokott használni, és ezek idővel kb. 90%-ban változnak a Mint, Ubuntu defaultjaihoz képest. Ilyenkor jön el az a pont, hogy kezdő, nem kezdő, örökkezdő, jajj, bonyolult a terminál, meg egyéb fal szövegek, saját rendszert érdemesebb építeni, amin csak az van feltéve, amit tényleg te használsz, ami tényleg annyira szükséges, semmi extra. Ez egy szükségszerű fejlődési állomás idővel. Egyszerűen ha eltérted ezt a pontot, akkor a Mint feleslegessé válik, mert azon kapod magad, hogy Mint install után fel kell tenned a saját csomagjaidat, meg egy csomó mindent át kell állítanod, egy csomó sallangot le kell szedned, le kell tiltanod, és ez már nagyobb munka, mintha a 0-ról magad építenéd fel a rendszert. Ez nem elitizmus, hanem egy szinten túl csak felesleges plusz munka, és amit nyernél a gyors grafikus telepítővel történő 2-5 perces installon, azt elbukod a +30 vagy +60 perces állítgatáson, sallangmentesítésen, plusz csomagok feltételén. Az a baj, hogy megrekedtél egy szinten, és mindenki felhasználását csak a saját szemszögedből próbálod megítélni.

Mondom, pont ez a legjobb a Linuxban, hogy mindig van jobb, van hatékonyabb, minimalistább, gyorsabb megoldás mindenre, és minden géphez, legyen az akármilyen gyenge hardver, tudsz találni egy legoptimálisabb, legpehelysúlyúbb megoldást. Ha a Minték árnyékába húzódsz, mindenből default-ot használsz, akkor szerintem a Linux legjobb részéről maradsz le, egyfajta rugalmatlan windowsos mentalitással, egy rendszer minden gépre/felhasználásra, segítségével használod tovább a gépet.

Gentoo-zni valóban nem mindenkinek éri meg, órákat fordítgatni forráskódból, elölről minden csomagot, minden USE flag változásnál, de pl. egy Arch-ot felhúzni tényleg nem nehéz, a telepítés érdeme belesűríthető 5 sornyi parancsba, meg 5 konfigfájl szerkesztése. Ez még tovább egyszerűsödik, ha újratelepíted csak az Archot, mert akkor a bootolási megoldást, particionálást már nem kell megcsinálnod, egy csomó telepítési lépés ezért indulásból elmarad.

És itt most nem a Mintet akarom bántai, vagy pl. az MX-et fényezni, de ez sose ilyen egyszerű, hogy egy rendszer vagy egy megoldás mindenek felett. A Linux pont ezért szól erről, hogy mindenre ennyiféle csomag, DE, WM, stb. van, létezik párhuzamos megoldásként, mert mindegyik másik gépre, másmilyen felhasználási filozófiára való, és te választhatsz szabadon. Ha felhúzol egy grafikus installeres, full DE-s megoldást, ott nem választottál szabadon, hanem windowosos szemléletű, GUI only felhasználók defauljai vannak rád kényszerítve 99%-ban. Hidd el, ha az lenne tényleg, amit mondasz, hogy a Mint lenne a leghatékonyabb, akkor már mostanra ennyi év alatt kihalt volna minden más disztró, vagy legalábbis a felhasználók 99%-a Mintet használna.

Erre szép példa volt itt a linuxos topikokban néhány ember esete. Pl. a múltkor az egyik nem is annyira kezdő linuxos fórumozó lepődött meg, hogy a swap partíció használata nem kötelező, el lehet nélküle lenni. Eddig minden grafikus installer mániából ráerőltette, és azt hitte, hogy ez tényleg elkerülhetetlen. Most, hogy rájött, hogy nem, szinte egy világ omlott össze benne, hogy minden mehet enélkül sokkal egyszerűbben.

Vagy pl. anno csixy kolléga, akinek megmutattam az UEFI systemd bootot, annyira megtetszett neki, hogy mennyivel egyszerűbb, nem kell külön GRUB-ot feltenni, meg állandóan frissítgetni, hanem egy egyszerű systemx64.efi fájlos megoldással meg 1 pár soros konfigfájllal akárhány rendszert be tud bootolni. Annyira beleszeretett, hogy a végén már hobbiból olyan pendrive-okat csinált, amiről 8-10 disztró is simán bootolt, úgy, hogy bármelyik gépen, amihez csatlakoztatta. Szinte ilyen megvilágosodás volt számára, hogy ezt lehet ennyivel egyszerűbben is, és ennél a megoldásnál a saját kezében van a kontroll, nem veszi ki mindenféle grub-install meg grub-mkconfig script autodetektálása, ami vagy jól csinálja meg a dolgokat, vagy nem, vagy bootol a kész megoldás, vagy nem, vagy eltörik egy frissítéskor, vagy nem.

Az ilyen példákat lehetne még napestig sorolni WM-eknél és a többi megoldásnál is. Egyedül sajnos pont a böngészők az a kategória, amik teljesen elbloatosodtak, 1 cég megoldása (Google Chrome Blink/Webkit motorja) uralja a piac 95%-át, a másik 5-öt meg a Firefox és forkjai, amik szintén bloatok. Ez elég szomorú. Vagy most ilyen a systemd, ami a rendszerek 99%-át uralja, és minden dependel rá, ha kell, ha nem. Ez is egy ugyanilyen káros folyamat.

Neked szerintem hatalmas visszalépés volt Arch + i3wm után az MX Xfce, vagy bármilyen Debian, Ubuntu, vagy Arch-klón disztró DE-vel. Annyiból megértem, hogy írtad privátban, hogy most egy ilyen speciális időszakon mész át, és nincs időd gondolom sokat linuxozni, meg állandóan frissíteni, meg minimalista rendszert építeni, így az esetedben megértem, de akkor is visszalépés.

Terminálos Wi-Fi managerből nincs sajnos igazán jó, bugmentes. Van az Arch-féle wifi-menu, ami közvetlenül wpa_supplicant-et használ, vagy van a Network Manager systemd service-t használó nmtui, meg Intel-féle wicd-hez való wicd-cli vagy wicd-curses. Illetve vannak még alternatív megoldások, de azok csak egy bizonyos SSID-hez, Wi-Fi networkhöz hozzászabva használhatók, amikor van egyféle konfig rádrótozva egyetlen SSID-hez, és mindig azt használod. Ha több SSID között kell mindig máshoz kapcsolódnod, akkor ezek a menüzős, GUI-zós, TUI-zós megoldások jönnek csak szóba, és ezek közül egyik sem hibátlan, bugmentes.

Köszi a megosztott tapasztalatokat! Végre valaki aki már egy ideje használja is.
Használsz backports-ot is vagy csak a stock Debian? (esetleg más tárolókat?)

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Néhány hozzászólás kapcsolódott a böngészők memóriaigényéhez. A modern böngészők már kicsit fordítva működnek, igyekeznek minél több rendelkezésre álló memóriát lefoglalni használatra, azért, hogy minél gyorsabb legyen a működés. Ahogy itt szerepel [link], ne panaszkodj, hogy túl sok memóriát használ a böngésződ, ez egy jó dolog.
A könnyűsúlyú ablakkezelőknél a legjobb dolog szerintem, hogy sokkal egyszerűbben és sokrétűbben lehet a beállításokat módosítani, testreszabni.
Egy nehézsúlyú asztali környezeten is sokat lehet gyorsítani egyébként, csak ki kell lőni azt, ami nem kell.
Az XFCE nagyon jó, csak valahogy a KDE/Plasma-val összeakad néha furcsa módon, ha mindkettő telepítve van, és ez-az nem működik. Ami érdekes egyébként, hogy (már) nincs jelentős különbség a két asztali környezet között a memóriaigényt tekintve: [link]

Ki állította meg az órát? Néha az az érzésem, hogy Magyarországot is Kínában gyártották.

Pedig egyszerűen az az oka, hogy a mai böngészők bloatok, és nem kicsit, hanem nagyon. A legnagyobb baj, hogy nem lehet vele mit csinálni, nincs valódi sovány alternatíva, ami annak is van reklámozva, Falkon, surf, stb., azok is Chrome-forkok már. Így mindegy milyen böngészőre váltasz, mindegyik bloat. Nem csak memóriafoglalásra, hanem a GPU-t, CPU-t, stb. is csúcsra járatják, felesleges plusz terhelést okozva. Nekem az fáj a legjobban, hogy CLI/terminálos böngészőből nincs olyan, ami használható, úgyis az esetek 99%-ban vagy szöveges tartalmat fogyasztok, vagy videót, amit URL alapján youtube-dl + mpv kombóval meg lehetne nyitni, a beágyazott képeket meg imv-vel megnézni. De ez az egész webes iparág hibája, hogy nincs sovány browser, meg nincs terminálos, hiszen akkor mindenki sallangmentesen böngészne, nem tudnák a felhasználók torkán lenyomni a sok reklámot, mozgó bannert, videót, webfont és JS-hegyeket, megnyíló ablakokat, egyezzél bele a sütikezelésbe figyelmeztetéseket, hanem mindenki a tényleges tartalomra tudna koncentrálni bullshitek nélkül, ez pedig a sok adservernek meg reklámcégnek, FB-nak a felhasználók követése miatt igazi tragédia lenne, nem tudnának kiből megélni.

Az Xfce-ről írtam, hogy a legutóbbi, 4.14-es verzióban, mikor átálltak Gtk3 alapra, valóban nőtt a hardverigénye, ez közismert. Ahogy az is köztudott, hogy a KDE5-öt is egyre jobban soványítják, pár hete volt egy videó a Chris Titus Tech YouTube-csatornán, ahol a fószer pont azt mutogatta, hogy egy stock KDE5 legújabb DE memóriahasználata már alatta van a legújabb stock Xfce-jénél. Igaz ez nem az Xfce hibája, hanem a KDE5-öt karcsúsítják, de nem optimalizációval sajnos, hanem funkciókat vesznek ki, míg porig nem butítják, ilyen teljesen flat tablet dizájnra, mint a Gnome3, a végén se asztali ikonok, se semmi beállítás nem lesz támogatott, csak egy pőre asztal meg egy egész képernyős start menü, meg esetleg kézzel külön addonként vagy widgetként hozzáadhatsz egy Mac-szerű dokkot és kifújt a történet, de ezeket már most is használhatod, 5-öd annyi fogyasztásból egy minimalista WM-en. Egy Android egyszerűségű és primitivitású felületet gyúrnak ma már mindenből sajnos, visszafelé fejlődés van.

++. De az a baj, hogy a böngésző részben azért bloat, mert van rá igény, hogy sok minden menjen rajta. Videót lejátssza, pdf-et nyisson, stb. És igazából azért van a gép, hogy csinálj vele valamit : ezek nélkül meg sokszor kényelmetlen.

(Sovány böngésző : xxxterm, vagy már nem fejlesztik?)

És ezért bloat sok esetben a disztró is, mert nem a ram használatot szoktam nézni, hanem fileokat megnyitni hálózatról, ahhoz meg kell a gvfs meg függőségei, sajnos. Az Openwrt elvan 32MB RAM-ban, meg mondjuk 16MB helyen, csak hát az egy célrendszer.

@ubyegon2 : 4-5GB rendszer RAM fogyasztás nekem is gond! Nem az OS-nek tartod a RAM-ot, hanem azoknak a hasznot hajtó programoknak, amit a gépen futtatsz... Lesek, hogy a KDE+levélkliens+Gtalk kliens mit tud bezabálni 2-3GB is.

"Minap is azon akadtam ki a kezdőben, mikor aszondta a koma, hogy neki csak az számít a Linuxnál, hogy úgy nézzen ki, mint a Winx. Persze hogy nem szokott jó vége lenni, ha én ehhez hozzászólok...... "
Ott nem az a baj, hogy hozzászóltál, az mindenhogyan baromság, ha így áll neki valaki.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Ha ennyi mindent nem értesz benne, akkor nyilván nem te vagy a célcsoport, és nem neked csinálják. Ha nem szimpatikus, nem használod. Azt senki nem állítja, hogy most dobd a Mintet és feltétlenül az MX-et használd.

Ezt a hány kilós ember mit visz fel hasonlatodat teljesen sántának érzem. A bloat rendszerek is ugyanannyi memóriafoglalásból oldják meg ugyanazt a feladatot. Abban igazad van, hogy egy pálcika WM-es, minimalista rendszeren is megeszi a böngésző ugyanazt a 700 megát. A különbség annyi, hogy a nem bloat rendszeren nincs betöltve egy csomó lib, hanem mikor indul a böngésző, akkor töltődik be minden szükséges lib, Gtk, vagy Qt, meg egy csomó minden. A bloat rendszeren meg ezek már eleve nagy részben elő vannak töltve valamilyen formában, mert már fut olyan sallang, ami használja őket, így a böngészőnek már kevesebb dolgot kell a memóriába töltenie, a shared libeket tudja használni, amit más programot töltöttek be, pont ezért shared, mert több alkalmazás is használhatja ugyanazt, nem kell minden egyes újabb progival még egyszer betölteni. De ezt az érvedet nem tudom elfogadni, hogy a bloat böngészőknél mindegy mennyire bloat a rendszer. Igen, azoknál mindegy, mert mindenképp bloatak. De ha épp nem fut böngésző, meg a kis késleltetésre, gyors programindításra, gyors bootra, stb. akarsz menni, akkor a minimalista rendszer verhetetlen.

De ugyanez van a progik függőségeinél is. Nem az a baj, hogy egy programnak van 2 függősége, vagyis ez is baj, mert ebből is tölt be libeket, de itt most nem ezt akarom feszegetni. Szóval van 2 függősége. Aztán ezeknek is lesz majd 2-2 függősége, meg azoknak a függőségeiknek is lehet. Így hízik exponenciálisan a függőségi fa. Tudom, még erre is azt mondod, hogy oké, nem érdekel, van sok GB szabad lemezterületed, memóriád. Ez oké is, de ha sok csomag van fent, akkor sok frissül, több minden törhet el egy frissítéskor.

Így ami nagyon minimális program, az általában nem csak hogy nem foglal sok memóriát és gyorsan indul, de gyorsan fel is lehet tenni, nem tölt el magával sok csomagot, nem hizlalja semennyire a függőségi fát, nem frissül miatta állandóan sok csomag, és mivel nem sok komponensből áll a 0 függőség miatt, így sokkal kevesebb dolog is van, ami a frissítésekor eltörne, és annál valószínűbb, hogy elérhető más rendszereken, disztrókon is, benne lesz a tárolókban. Az ilyen progikat általában forráskódból is könnyebb forgatni, megint csak a 0 függőség miatt, meg a kis méret miatt, néhány mp. alatt, problémamentesen lefordul forráskódból is, ez pl. egy Gentoo vagy ahhoz hasonló (Arch AUR) rendszeren nagyon nem mindegy, hogy valami több száz megás bloatot fordítasz forráskódból, ami órákon át fordul, vagy valami egyszerű kis szart, ami másodpercek kérdése, és hatékony tool végeredményében, csak meg kell tanulni használni. Általában elfut terminálban az ilyen minimalista megoldás, egy konfigfájllal tudod konfigolni, aminek a konfigját el is tudod tenni újratelepítés, rendszerújrahúzás esetére. Meg mivel fut terminálból, és nem kell neki grafikus felület, ezért használhatod távoli gépen, szerveren, SSH konzolból vagy speciális eszköz serial konzoljáról, és bármilyen OS alatt használhatod távolról, csak olyan OS legyen, amin van terminál, az lehet akár MacOS, akár egy Windows Putty-val, vagy akár egy androidos okosteló is. Tehát a minimalizmusnak van egy csomó előnye, pont az egyszerűség révén.

De pont a hozzászólásod végén árulod el a lényeget: 6 év alatt megszoktad. Majd a 10. évben még nagyobb lesz tőle a függőséged. És soha nem is fogsz mást használni, mert ezt szoktad meg. Pont. Ugyanezzel jönnek a windowsosok is, hogy minden szar, ami nem Windows, mert ő azt szokták meg, és elvárják a többi OS-től is, hogy olyan legyen, úgy működjön, mint a Windowst, futtasson minden olyan programot ugyanúgy, mint a Windows. Épp ugyanezek a windowsos userek nem szokták azt se érteni, hogy ezt a Linux nevű szart ki képes használni, mikor csak önszivatásra jó, meg nem felhasználóbarát. Váltani meg nem váltanak, mert azt szokták meg 5-30 éve. A zárt forráskódú proprietary szoftverek fejlesztőcégei pont ebből a pszichológiai effektusból élnek, rászoktatnak a fizetős termékre, és függeni fogsz tőle. Nézd meg anno is mit hepajoztak az XP userek a támogatás megszűntekor, meg most is mennyi ember vergődik, hogy pont ma szűnt meg a Win7 támogatása. Szinte le lesznek bénulva, mert a saját korlátai közé szorítva nem bírnak, nem hajlandóak mást használni. Vagy pl. sokan MS Office-szal tanultak meg iskolában szöveget szerkeszteni, meg táblázatot kezelni, és meg vannak bénulva, ha valahol LibreOffice, vagy Google Docs, vagy stb. van fent.