Hirdetés

2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) aDamker


aDamker
aktív tag

Es mennyi ido amig ebbol megvasarolhato termek lesz kb?

(#2) Meteorhead


Meteorhead
aktív tag

Melyik új generációs termékek fognak erre építeni? Carrizo, esetleg a Zen architektúrás AMD APU-k? NV Pascal?

(#3) Oliverda válasza Meteorhead (#2) üzenetére


Oliverda
félisten

Inkább GPU-k mintsem nagy teljesítményű APU-k.

"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."

(#4) Jack O'Neill válasza aDamker (#1) üzenetére


Jack O'Neill
tag

6-12hónap, de nincs rá bizonyítékom :)

[ Szerkesztve ]

JAJJMÁÁÁÁ

(#5) stratova válasza Meteorhead (#2) üzenetére


stratova
veterán

Ha az eddigi tendenciát követik:
TSMC -> Nvidia GPU, APU(?), AMD GPU
GloFo (opc. Samsung) -> AMD APU, CPU

[ Szerkesztve ]

(#6) Ruuwa


Ruuwa
tag

És van megfelelő kapacitás/kihozatali arány a további érdeklődők számára, vagy csak marketing blabla?

Valami tréfás, humoros, mégis mélyenszántó gondolatokat magában hordozó, rövid, velős mondat, mely egyéniségem rendkívüli sokszínűségéről tesz tanúbizonyságot.

(#7) mzso


mzso
veterán

Az Intelnek mekkora a BEOL-ja?

(#8) Lacix29


Lacix29
őstag

PS4 slim már mehet ezzel.

(#9) SaGaIn


SaGaIn
senior tag

Lesz a közeljövőben 16 vagy 14 nm es Beol vagy az nem lényeg?

"DOS addresses only 1 Megabyte of RAM because we cannot imagine any applications needing more." Microsoft in 1980 "We can" -said Google, than they made Chrome. What happend next is history.

(#10) Kékes525


Kékes525
félisten

Hány nanométerig lehet lemennie a gyártástechnológiának, pontosabban meddig lesz kifizetődő a méret csökkenés? :F Nyilván minél kisebb, annál drágább az előállítása.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

(#11) ivana válasza Kékes525 (#10) üzenetére


ivana
Ármester

Ezt senki sem tudja, csak ha létrejön a technológia akkor lehet megmondani. Ami biztos, hogy bizonyos méret alá fizikalig lehetetlen menni, mert túl vékonyak lennének a vezetékek.

(#12) Kékes525 válasza ivana (#11) üzenetére


Kékes525
félisten

Igen. Költői kérdés volt. (amire költői választ kaptam ;) ) Másrészt az áramszivárgás is nő a méretcsökkentéssel.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

(#13) Khan13 válasza Kékes525 (#10) üzenetére


Khan13
senior tag

Nagyjából lehet tudni. Úgy magyarázta nekünk a héten Architektúrák előadáson a Prof., hogy addig lehet csökkenteni, amíg el nem érjük a tranzisztorok nyitófeszültségét, ami 0,6-0,7V. Hogy a méret miért feszültségben van megadva? Mert ~arányosan csökken a tápfesz. igény a méret csökkenéssel.

(#14) Kékes525 válasza Khan13 (#13) üzenetére


Kékes525
félisten

Konkrét méretről nem beszélt? Illetve arról, hogy nagyjából ezt mikorra fogjuk elérni?
Tudom, hogy ez jóslás, de azért szoktak méretet és időpontokat is megadni. Aztán vagy bejön, vagy nem.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

(#15) stratova


stratova
veterán

Útitervek 10-7 nm-ig vannak, további alternatívákat pedig 5-3nm-ig vázoltak fel:

(#16) ivana válasza Khan13 (#13) üzenetére


ivana
Ármester

Azt nagyjából lehet tudni, hogy hol van végképp vége a szilíciumnak, a kérdés arra vonatkozott, hogy pénzben megéri-e és ezt tényleg csak akkor lehet megmondani, ha kész a technológia vagyis lehetséges az adott csíkszélességen gyártani.

(#17) Khan13 válasza ivana (#16) üzenetére


Khan13
senior tag

Erre sem olyan nehéz a válasz: kihozatalfüggő. Ha sok terméket gyártasz és adsz el, akkor termékenként alacsony lesz a költséged és behozza az árát, ha nem tudsz olyan sokat gyártani és eladni, akkor nem fogja megérni. A gyártani és eladni itt magában foglalja a jól sikerült terméket, a selejt az nyilván csak költség. Ezért is éri meg az Intelnek roham tempóban állni át az újabbra, és marad le a TSMC.

(#18) etohun


etohun
aktív tag

Egyrészt bámulatos a technológia, másrészt, szerintem senki sem gondolta volna hogy a "huawei" kap először ilyen csíkszélen gyártott chipet.

(#19) Akula válasza Khan13 (#13) üzenetére


Akula
őstag

És arról nem beszélt, hogy miért ekkora a tranzisztorok nyitófeszültsége?
Valaki itt jól elmagyarázta a múltkor, hogy az egész azon alapul, hogy mekkora a vezérlő jel és a zavaró jel (másképpen zaj) aránya. Márpedig egyre bonyolultabbak a hardverek és egyre több a zaj is az elektronika körül.

"Akula Sub, ready for the deep!"

(#20) Kékes525 válasza stratova (#15) üzenetére


Kékes525
félisten

Köszi, ilyesmire voltam kíváncsi. Az 5-3nm már szerintem elég necces lesz. Körülbelüli időpontok nincsenek hozzájuk rendelve? A cikk linkjét betudod tenni?

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

(#21) Thrawn válasza Kékes525 (#12) üzenetére


Thrawn
félisten

Nem feltétlenül nő a szivárgás ;)
Persze ha semmit nem változtatsz csak csíkszélességet, akkor nőni fog, de ha új anyagokat vagy újfajta tranzisztort alkalmazol akkor akár még csökkenhet is.

Different songs for different moods. łłł DIII Thrawn#2856 łłł Look! More hidden footprints! łłł D4BAD łłł WoT: s_thrawn łłł

(#22) Khan13 válasza Akula (#19) üzenetére


Khan13
senior tag

Nem, az digitális technikán vagy elektonikán volt, de már nem emlékszem.

(#23) stratova válasza Kékes525 (#20) üzenetére


stratova
veterán

(#24) stratova


stratova
veterán

Bulk és SOI FinFET gyártási lépései (rövid leírással és gif animációval)

Intel 2012-es prezentációjában szerepelnek dátumok is a tervek (nm) mellett.

Így képzeli el Intel a 10-7 nm-es gyártást:

Cserébe így nőhet a gyártási lépések száma:

Ezt meg csak úgy, mert szerintem nagyon jól néz ki! :))

(#25) stratova válasza stratova (#24) üzenetére


stratova
veterán

Ha már velük pacsiztak le..

Calibre provides the layout pattern’s full-coloring capability to help designers specify color assignments independent of the design cockpit for 10nm rules compliance. For custom layouts, the Calibre RealTime product has been enhanced to enable interactive color checking while designing with all leading custom layout tools, using foundry-certified Calibre signoff decks.

..itt egy nyúlfarknyi videó is Mentortól a double pattering tervezéséről


Avagy mit használ TSMC a 20 (a la Iphone 6) és a 14 nm-es csíkszélességhez.

(hmm miért érzem úgy, hogy ua. képet használják a csatornájukhoz háttérnek mint AMD a Zeny prezentációban?)

Ezt pedig szerintem a Core M témájában linkeltem már, de ha mégsem akkor kis érdekesség:

Emitt pedig többek között az EUV alternatíváit járják körül (14.o.)

(#26) Kékes525 válasza stratova (#23) üzenetére


Kékes525
félisten

Köszi!

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

(#27) stratova


stratova
veterán

Egy kis idevágó humor.

(#28) Uga válasza Khan13 (#13) üzenetére


Uga
csendes tag

Valami félreértés lesz ebben. Először is az integrált áramkörök méretének csökkentésének szilárdtestfizikai korlátai vannak, pl. a sokat emlegetett jövőbeli probléma: az atomok mérete (azt akárhogy akarjuk, nem tudjuk csökkenteni :DDD ). Másodszor pedig a tranzisztorok nyitófeszültsége az anyagi minőségükből fakad, nem pedig a méretükből. Szilíciumé valóban 6-700 mV között van, de a régebben használt Germánium már 300 mV körül nyit, csak emellett az egyéb tulajdonságai sokkal rosszabbak (ezért is lett leváltva Si-re [link]). Akit komolyan érdekel a téma, annak jó kiindulási pont a p-n átmenetre való keresgélés... de csak az ugorjon neki aki komolyan gondolja, elég tömény cucc ;] .

Nem tudom, hogy az említett tanár mire gondolt, és milyen kontextusban, de zavart érzek az erőben :F .
Nem kötekedésnek, csupán helyesbítésnek szántam. Üdv. a KVK-ról :DDD

"Létezik egy általános igazság: mindenki hazudik. A változó csak az, hogy miről."

(#29) Khan13 válasza Uga (#28) üzenetére


Khan13
senior tag

Szilíciumról volt szó csak, és persze nyilván az atomok méreténél kisebbre nem léphetünk, de előbb lesz korlát a feszültség, mint a méret. Itt érhető el a diasor. 55. oldalnál volt szó róla.
A p-n átmenet témát mélységében szerencsére már elfelejtettem, soha nem fogom használni azt a tudást, akinek kell, az majd tudja, én meg azt, ami nekem kell.

Ahogy az órajel és hatékonyság növelés után ma a magok számát növelik, úgy a gyártás technológiában is eljön majd a nagy szemléletváltás. (napi bölcselet)

(#30) Kékes525 válasza Khan13 (#29) üzenetére


Kékes525
félisten

Ez legfeljebb középtávon ad lehetőségeket a fejlődésnek. Utána már alapjaiban kell váltaniuk, ha azt akarják, hogy a Moore törvény érvényben maradjon. Most a teljesítmény 1-2 évenkénti megduplázására gondolok, mert azt hiszem eredetileg nem ezt mondta. DNS számítógép, kvantum számítógép. Azonban nem ismerem ezt a témát. Nem tudom ezeknek, vagy bármi másnak milyen az esélye, milyen hamar tudják megvalósítani.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

(#31) flexxx2 válasza Kékes525 (#30) üzenetére


flexxx2
őstag

Moore nem a teljesítményre gondolt, hanem a tranzisztor számra, ami régen a teljesítménnyel együtt járt. Ma már ez nem feltétlen igaz. Mint ahogy ma már a frekvencia se egyedi mérvadó teljesítmény szempontból.

[ Szerkesztve ]

(#32) ukornel válasza stratova (#5) üzenetére


ukornel
aktív tag

"Ha az eddigi tendenciát követik:
TSMC -> Nvidia GPU, APU(?), AMD GPU
GloFo (opc. Samsung) -> AMD APU, CPU
"

Ez logikusnak tűnik az eddigiek alapján, de az AMD GPU->TSMC, APU->GloFo hozzárendelés fölveti a kérdést: a grafikus egységet két különböző gyártástechnológiára is implementálni kell, és ehhez duplán kifejleszteni a hozzájuk tartozó HDL-t, ami a korábban hallottak alapján egyszer sem tűnik túl egyszerűnek.

(#33) Oliverda válasza ukornel (#32) üzenetére


Oliverda
félisten

Van némi esély, hogy lesznek 20 nm-es GPU-k a GloFo-tól, de erre azért még nem kell mérget venni.

"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."

(#34) Kékes525 válasza flexxx2 (#31) üzenetére


Kékes525
félisten

Igen, céloztam rá. Hasonlóan mint az agy esetében, az architektúra valószínűleg a legfontosabb. Más fejlesztése úgysem marad lassan.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.