Majd 30 évesen nekem is eszembe jutnak ilyen gondolatok. A munkáat szeretem, de néha rámtör az érzés : elegem van. Megmagyarázhatatlan, de olyan "mi az értelme az egész életnek, ha csak mókuskerék " típusú. Pedig szeretem a munkám, magánéletem is rendben.
Ne aggódj ezen. Kezdj neki bárminek ami első látásra megtetszik. ha nem sikerül, állj fel, és kezd egy másik dologhoz.
Ne higgy azoknak, akik azt mondják társ kell, és akkor rendbe jössz Nem jössz rendbe, csak a szőnyeg alá söpröd a problémát. és ha elhagynak, még durvábban tör majd rád a depresszív hangulat.
Szóval szedd rendbe magad, próbálj ki dolgokat, menj előre 
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
