Először is köszönöm mindenkinek a tanácsokat !

tildy:sokan mondták már nekem ,hogy kell egy partner aki elismer, és támogat, ezt nem először hallom, igazság szerint nem is nagyon foglalkozok ezekkel, mert abban biztos vagyok, nem erre van szükségem...Persze jó, ha van valaki az ember mellett, de az nem old meg mindent.

Termigáßor:(de nehezen találtam meg azt a ß-betűt a klaviatúrámon )
Abban igazad van, hogy sok mindent megkaptam a szüleimtől(lévén én vagyok a legkisebb a 3 gyerek közül), de úgy 16-17 éves korom óta mindent amit megszereztem, önerőből az enyém(szobám egyes bútorai, a számítógépem, autó alufelnivel, hangrendszer,stb...)
A számítógépemen nagyrészt netezek(főleg novella olvasás miatt), filmet nézek, a játékokból újabban "kinőttem".
Körülbelül fél éve írok egy "regényféleséget"(ezt írtam is fentebb), ez az egyedüli ami örömmel tölt el. Szinte repülnek az órák, néha anyukám szól rám, hogy nem akarok e már lefeküdni, mert már lassan éjfél és holnap meló .
Sportolok is, bár már csak ritkán, időm nem engedi, sokat dolgozom 3 műszakos munkarendbe...
Lánybarátban nincs hiány, de valahogy mindig görcsös voltam a lányokkal szemben(pedig állítólag marha nagy pofám van )

tobal: Ez a belül változás tényleg nem egyszerű, próbálkozom vele én is, csak eddig vagy nem jött össze, vagy csak nem vettem észre . Én sosem álltam úgy a dolgokhoz, mint te,csak akkor okoltam magam, ha valóban én voltam a hibás. Szép is lenne magamat okolni azért, ha pl a főnököm elbasz valamit . Volt egypár vitám ez ügyben, és sokszor bérmegvonás lett a vége mert nem nyeltem le a békát, de a büszkeségem megmaradt. tudtam h nem én vagyok a hülye. Ebben egyetértek Sanyix-al. Akinek hasonlóak a problémái, annak nagyon nehéz bármit is eldönteni fejben.

Sidaries:nekem az írás olyan, mint neked az autó, csak ugye mo.-ra születtem...és itt írás terén fejlődni marha nehéz, mo.-on nincs sok lehetősége egy kezdő poétának, csak ha megpróbál a maga erejéből fejlődni.

hompi:sosem vettem túl komolyan a dolgokat, sok helyzetet gyerekesen kezelek, mert másképp nem tudom elviselni pl az egyes emberek sületlenségeit, vagy magukat a h...lye embereket. Ha a helyzet úgy kívánja persze komoly vagyok én is, tudok komoly dolgokról beszélgetni, de ez ritkán fordul elő...
Hogy bennem mi az érdekes?Őszintén szólva fogalmam sincs, nem igazán ismerem magam, és ez tudom hogy nagy baj. Nem is tudom mi a legjobb módszer arra(már ha van ilyen), hogy megismerjem önmagam.

pincehely:félreértettél. Én nem tartok a futó kalandoktól, hanem egyszerűen az nem én vagyok. Tudom hülyeségnek hangzik, ha valaki komoly kapcsolatra vágyik, de én ilyen vagyok. Csak olyat nem találok aki hasonlóan gondolkodik .

A kommentekből most legalább látom, hogy érthető volt az írás, nemcsak egy össze-vissza valami .

udv Nordic

[ Szerkesztve ]