Szia.

Az ember élete sok titkot rejt.
Az egyik az örökélet-e az idők kezdetétől az idők végezetéig.
Az örökélet egy szakaszában, amiben jelenleg is vagyunk, ritmikusan születünk és meghalunk.

A születés és halál szakaszában a születéskor az emlékezés fátyla mint egy színházi függöny leereszkedik, a halállal meg megszűnik.
Ezt kicsiben úgy éled meg mint az álom és ébrenlét ritmusát.
Jelenleg a szokásos tudat ébrenlétben emlékezik.

Tehát:
Ha nem emlékszünk előző életeinkre, attól még a létezésüket nem lehet tagadni.
Ha nem lehet tagadni, de emléke "nincsen", jelenleg tartalmát sem tudhatod.
Ha tartalmát nem tudod nem tudod megítélni, hogy "jogos"-e vagy sem az ami történik.

Érzéseid vannak, de azok a valóság egy konkrét részét tartalmazzák csak.
Pl. szimpátia-antipátia, fájdalom-öröm(boldogság) ...

Ha ítélkezel, csak előítéletet gyártasz.

Az emberiség létezésének egyik sarkalatos törvénye, a karma törvénye.

Ez a törvény hivatott az emberiség, az egyes ember jogos megítélésére a születés és halál közötti időszakára.

A karma törvényének ugyan az a szeretet a forrása mint az emberiség teremtésének.

Normális hangnemet, higgadtságot, ... még azok iránt is.