Hirdetés

2022. október 2., vasárnap

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#201) Crystalheart válasza Angrov (#197) üzenetére


Crystalheart
senior tag

"Ha nem ért fizikai sérülés, akkor miért érzed rosszul magad, ha megdöglik a kutyád, vagy a klassszikus példa: elhagy, akit szeretsz. A "felülírás"-sal azt állítod, hogy kiölöd magadból a szeretetet?"
Dehogyis, ugyan :DDD Én csak azt mondtam, hogy a "lelki fájdalom" messze nem elviselhetetlen, sőt, még pozitív oldala is van, ha csinálunk neki. Én pl. így sokkal jobb könyvet tudok írni, mint nélküle. :P Embere válogatja...

"Talán Te is segítettél már önzetlenül másokon, de akkor jön a következő kérdés: MIÉRT? Nem éppen haszonmaximalizáló magatartás."
A haszonmaximalizálás egy dolog, de - én nem ismertem ennek a Smith-nek az elméletét - ezesetben nem teljesen értek egyet Smith-el. Mikor az ember úgymond önzetlenül cselekszik, többminden jár egyszerre a fejében: szeretet aziránt, akin segít, szeretet a társadalom, a nép iránt, akik közt él, és eképp még magának is jót tesz, hiszen ő is a társadalom tagja. A szeretetet szerintem nem igazán érdemes magyarázni és miérteket keresni.

"Ha nem hiszel abban, hogy a halál után van folytatás"
Ménehinnék? Csak abban nem hiszek, hogy az pokol.

"De akkor a fene egye meg, az evolúció során miért maradtak fenn a szeretet "káros mellékhatásai"? Miért nem csak shiny happy people él a Földön."
Az ember a maga eszével már rég kívül esik a klasszikus értelemben vett evolúción, a boldog élet nem feltétlenül a túlélés záloga.

"Vegyük mondjuk Gandhit és Hitlert. Nem nehéz kitalálni, melyikük melyik oldalt szolgálta, de mindkettő hatalmas embertömegeket állított maga mellé/mögé."
Ha én majd egyszer nagy vezető lennék, akkor rám is rámfognád, hogy valamelyik oldalon vagyok? :DDD

"Segítesz, amiben lehet, ez rendben van. De nincs bűntudatod, hogy elvettél valaki(k)től egy szeretett személyt, még ha az véletlen baleset eredménye is volt?"
Nem, természetesen. Éppen azért, mert nem tartom minden végének. Gondolj bele, egyáltalán ha megsiratunk valamit/valakit, azzal már csak magunkat sajnáltatjuk, meg esetleg azt siratjuk, hogy ha életben marad még, akkor esetleg mit tudott volna még tenni a világban. De nem úgy alakult, visszafordítani már nem lehet. Más, ha a fájdalomról van szó, pl mikor meghal valamely állatunk - elég gyakran előfordul a gazdaságban -, nem azt sajnálom, hogy kimúlik, hanem hogy általában sokat szenved előtte.

(#202) Angrov válasza Crystalheart (#201) üzenetére


Angrov
csendes tag

No, hali! :)

"a "lelki fájdalom" messze nem elviselhetetlen, sőt, még pozitív oldala is van,"
Két lehetőséget látok. Vagy nem tudsz igazán szeretni, vagy nem ért még pótolhatatlan veszteség. Ha igazán szeretnél, akkor nem lépnél át a veszteségen csak úgy, hogy na, akkor írok egy novellát. Az igazi szeretet az, ha életedet adnád valakiért. Ilyen ember elvesztésében pedig nem lehet pozitívumot találni, bár lehet Te ebben is tudnál.

Mikor az ember úgymond önzetlenül cselekszik, többminden jár egyszerre a fejében: szeretet aziránt, akin segít, szeretet a társadalom, a nép iránt, akik közt él, és eképp még magának is jót tesz, hiszen ő is a társadalom tagja.
Egy segítségre szorulót látva én nem azt mérlegelem, hogy milyen társadalmi hatása lesz a tettemnek, hanem hogy hogyan tudnék segíteni. A bajba (hátrányos helyzetbe) került embert nézem, nem a társadalmi viszonyok kontextusát. Erőfeszítést teszek, amivel a saját erőforrásaimat csökkentem, semmi garancia nincs a konkrét megtérülésre, de mégis több leszek tőle.

A szeretetet szerintem nem igazán érdemes magyarázni és miérteket keresni.
Dehogynem. Például már az is érdekes, hogy az emberekben miért különbözik a szeretet mértéke és módja. Vagy például Jézus miért tanította, szeresd azt is, aki megbánt, vagy rosszat tesz neked. A szeretet a LÉNYEG, barátom.

"Ha nem hiszel abban, hogy a halál után van folytatás"
Ménehinnék? Csak abban nem hiszek, hogy az pokol.

Most ellentmondásba keveredtél. :P Korábban írtad, hogy nem hiszel, hanem TUDSZ. Erről a halál utáni életről mit TUDSZ? Egy ember sincs, aki hitelesen beszámolhatna róla (legalábbis a Te elméleted szerint).

Az ember a maga eszével már rég kívül esik a klasszikus értelemben vett evolúción,
Ezt nem gondolhatod komolyan.
Naiv kérdés: Az embernek miért lett olyan agya, amivel kívül esik az evolúción és keresztülhúzhatja a nagy Természet törvényeit?
Válasz: Nem esik kívül, mert az ember csak addig élhet, amíg a környezete lehetővé teszi, mint minden élőlény. Az ember is, mint minden élőlény folyamatosan evolúción megy keresztül. Azaz mutálódik.

Ha én majd egyszer nagy vezető lennék, akkor rám is rámfognád, hogy valamelyik oldalon vagyok? :DDD
Természetesen, de a tetteid minősítenek akkor is, ha nem vagy nagy vezető. :DDD Hiszen a csiga sem tudja, hogy ő csiga, de nem tud másképp viselkedni. Pont, mint a Te lelked. (Ha sértő a csiga-hasonlat, az oroszlánnal is párhuzamba vonhatod magad :DDD )

Amúgy érdekes a névválasztásod: Kristályszív

Értem én, hogy gőzgép. De mi hajcsa?

(#203) skype


skype
tag

Sziasztok!

Megint alszik mindenki.
Ehhez a cikkhez kérnék hozzászólásokat.
Eh meggondoltam magam, nem idézek cikket, úgysem olvassa ezt a topicot már senki!!

(#204) SystemRoot válasza skype (#203) üzenetére


SystemRoot
őstag

Most mivan? :F

Régi topic már ez, de a téma sosem öregszik el.

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

(#205) skype válasza SystemRoot (#204) üzenetére


skype
tag

Én is ezt kérdezném.

Most mi van??? :Y

(#206) nakos1212


nakos1212
senior tag

Ráadásul a vallások miatt több milliárd embert öltek meg, egy nagy halom tudóst Hyperiontól Galileiig, az államokba teljesen beleépültek, zsíros pénzeket kapnak, miközben lopnak, csalnak, hazudnak kisgyerekeket erőszakolnak meg, ráadásul teljesen elpusztítottak több kultúrát, például rómaiakét, az alapvetően nem gonosz vallásukat gyilkolásra és vérengzésre, más kifosztására használják fel.

(#207) kolja58 válasza nakos1212 (#206) üzenetére


kolja58
tag

Szia. :)

Az ember élete sok titkot rejt.
Az egyik az örökélet-e az idők kezdetétől az idők végezetéig.
Az örökélet egy szakaszában, amiben jelenleg is vagyunk, ritmikusan születünk és meghalunk.

A születés és halál szakaszában a születéskor az emlékezés fátyla mint egy színházi függöny leereszkedik, a halállal meg megszűnik.
Ezt kicsiben úgy éled meg mint az álom és ébrenlét ritmusát.
Jelenleg a szokásos tudat ébrenlétben emlékezik.

Tehát:
Ha nem emlékszünk előző életeinkre, attól még a létezésüket nem lehet tagadni.
Ha nem lehet tagadni, de emléke "nincsen", jelenleg tartalmát sem tudhatod.
Ha tartalmát nem tudod nem tudod megítélni, hogy "jogos"-e vagy sem az ami történik.

Érzéseid vannak, de azok a valóság egy konkrét részét tartalmazzák csak.
Pl. szimpátia-antipátia, fájdalom-öröm(boldogság) ...

Ha ítélkezel, csak előítéletet gyártasz.

Az emberiség létezésének egyik sarkalatos törvénye, a karma törvénye.

Ez a törvény hivatott az emberiség, az egyes ember jogos megítélésére a születés és halál közötti időszakára.

A karma törvényének ugyan az a szeretet a forrása mint az emberiség teremtésének.

" nem a cél a fontos hanem az út amin jársz"

Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.