Bocs, hogy aszittem nekem írod, elnéztem
Nincs teste? Na és? A lelki gyötrelmektől most sem a tested szenved, hanem a lelked. Nem a lábujjad fáj, ha elhagy a kedvesed. (és nem is az agysejtjeid fura csoportja, vagy azok biokémiai reakciói.)
Nevezz érzéketlennek, de szerintem ami lelki fájdalom lehet, azt mind el lehet viselni, sőt, felül lehet írni. Ugyanis a testi fájdalommal max annyit tehetsz, hogy beveszel vmi fájdalomcsillapítót, de amit érzel, azt teljesen te uralod. (Bár állítólag ha gyakorolja valaki, akkor a testi fájdalommal is meg lehet ezt tenni, hiszen csak az agy küld jeleket.)
"Az angyali/démoni lelkek 9 különböző szintet érhetnek el, attól függően, hogy mit cselekszenek a Földön és milyen gyorsan képesek fejlődni. Véghez kell vinniük a szintjükhöz tartozó feladato(ka)t, így készek lesznek arra, hogy a következő szintre lépjenek. Minél erősebb egy ilyen lélek, annál jobban érzik őt a földi testben létező lelkek (mindegyik fajta)."
Mintha túl sokat RPG-ztél volna (No de elővesyzem én is szerepjátékos magamat... Kétlem, hogy akárhány ilyen valódi angyali/démoni lélek tudná magáról, hogy ő most angyali/démoni lélek... Ha meg mégis, és amúgy sincs semmi normál emberfölötti képességük, akkor nem sokat érnek vele. )
[ Szerkesztve ]