- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- eldiablo: Mennyire strapabíró egy GShock?
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Geri Bátyó
addikt
válasz
philoxenia #33 üzenetére
Ahogy korábban írtam, nekem Fekete István már pici gyerekként esti mese volt. Ami meghatározó, az a Téli Berek. Még nem voltam iskolás és az után magyarázta el apám, hogy mi a halál. Talán ezért nem félek a haláltól és tartom az élet részének.
#36 Somatom
+ Meggyi001
Azok a gyerekes vackok nekem is kimaradtak, de Tarzan megvolt. Most is itt van a polcon közel 20 Tarzan könyv.Mondjuk tényleg az első 5-6 ami jó (volt gyerekként, szerintem már gagyinak minősíteném).
Viszont Edgar Rice Burroughs nem a Tarzannal, hanem a Mars sorozattal alkotott igazán nagyot. Az első könyvből filmet is csináltak [John Carter 2012], ami ugyan bukás volt, de szerintem csak azért mert senki sem ismerte és nem tudták hova tenni.Amúgy a Mézga Aladár Különös kalandjai is itt van a polcon. 1974-es, gondolom első kiadás.
-
e-newsee
addikt
válasz
Meggyi001 #59 üzenetére
Nekem annyira nem jött be. Az alap koncepció nem lenne rossz, de engem ott elvesztett, amikor csak úgy belerepültek a fekete lyukba.
Sokszor úgy adják elő, hogy akkora jelentőségű film, mint a 2001 Űrodüsszeia. Szerintem nem. A könyvespolcos részt már nem tudtam komolyan venni.
És ja, Anne Hathaway... -
totron
addikt
válasz
philoxenia #64 üzenetére
Elhiszem. A Netflixnél is működik nagyon az eladjuk a szart nagy nevekkel. Az átlag nézői felbontás itt tart és ennyi: nem értékel vagy súlyoz elemekre bontva, elég, ha egyvalami eltelíti, akkor már az egész "jó". No de mi a véleményetek a Da Vinci kódról? Arra akarok kilyukadni, hogy egy ideje általános rinyaképlet már, hogy nehéz átjutni a tű fokán/nem rentábilis a kiadása sok műnek papíron, közben meg ha betérsz egy könyvesboltba mindenfélével tele, fércmű is akad szép számmal. Mégis van működő piac, csak a szájízben nem tud osztozni mindenki.
-
Somatom
veterán
válasz
philoxenia #63 üzenetére
Nem öreg. Érett.
-
totron
addikt
válasz
Meggyi001 #59 üzenetére
A távkombájnozás igen menő volt, de a végkifejlet felé haladva elkanyarodott egy nagyon gyermeteg megokolásba-megoldásba, így sajnos visszamenőlegesen is képes volt agyon csapni az egészet. Kár érte, már majdnem tudott egy moziba kerülő, nem végletekig kiherélt és elkanyarintott hardscifi-közeli alkotás lenni - aztán a végén mégsem. A nagy költségvetés kötelez.
-
Mi a véleményetek a Csillagok Között című filmről?
-
-
Geller72
veterán
válasz
philoxenia #56 üzenetére
A legtöbbször azért térnek el a valós fizikától, mert baromira nem lenne látványos, ha ragaszkodnának hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne úgy megcsinálni egy filmet, hogy ilyen hibák ne legyenek benne, de ugye a látvány viszi be (sajnos) a legtöbb embert a moziba ráadásul a legtöbb, aki egy ilyenre a látvány miatt megy be, eléggé..khm..életlen kés abban a fiókban és valószínűleg nem éppen fizika szakos volt.
.
-
philoxenia
MODERÁTOR
Na jó, most egy olyan rész volt, ahol az űrben égtek és robbantak dolgok, de mivel ez egy játékon belül volt, elfogadható, hogy csak látvány. A fizika mint olyan változhat, legalábbis a róla alkotott képünk. Azonban, a "ha akarom vemhes, ha akarom nem", elfogadhatatlan.
Sorozatokban persze könnyű ilyesmibe belecsúszni a sok író és rendező miatt, hiszen nem mindenki ugyanúgy gondolkodik. -
e-newsee
addikt
válasz
philoxenia #54 üzenetére
Ezt a részt még nem láttam, de lassan azért haladok a sorozattal, csak kevés időm van tévézni.
Nálam legjobban az veri ki a biztosítékot, amikor egy Földön (vagy a jelenlegi világunkban) játszódó sztoriban az alapvető, 2+2=4 szintű fizikát b@sszák meg rendszeresen. Pl. a felrobbant űrhajók törmelékei ott sodródnak a robbanás közelében. Miért? Mi az a közeg, ami lefékezi őket? Lehet, hogy csak én vagyok túl gépész, de ezeket mindig észreveszem. Tudom, az én bajom, miért nem bírok elvonatkoztatni. Pedig el tudok, csak nem mindentől. -
philoxenia
MODERÁTOR
A Black mirror egy nagyon jó sorozat, de ebben a részben teljesen logikátlan dolgok történnek. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az első felében leírt dolgok működnek, elvileg megoldható, azonban a második felében az alapján abszolút nem történhetne meg, ami megtörténik.
A végét most nézem, az még borzalmasabb, nagyjából a szíriuszi gyíkemberek szint, hiszen technofób emberekkel mindent el lehet hitetni, pláne, ha még titokzatosnak tűnő zene is szól közben...
...és persze ez a rész 8,5-ös értékelésű....Az emberek többsége ezek szerint egyrészt retteg a technológiai fejlődéstől, másrészt nem gondolkodik, harmadrészt mindent elhisz, amit megpróbálnak lenyomni a torkán. Szomorú. Igazából ez nem is sci-fi, hanem fantasy, csak itt nem mágiával oldják meg a logikát nélkülöző forgatókönyvi bukfenceket, hanem ráhúznak valamit és kész. A jó sci-fi lehet elrugaszkodott a létező valóságtól, de koherens rendszer. Na itt erről nincs szó...
Ja és még az összes létező klisé is visszaköszön halivúdból... Ha követni akarnék valakit egy dél amerikai országban, biztosan egy szőke európai nőt küldenék utána....Persze nálam a bullshit detektor alapból be van kapcsolva minden sci-finél, hiszen a legminőségibb sci-fin nőttem fel. Az első száz Galaktika és a Kuczka által válogatott könyvek még nagyon magasra tették a mércét.
-
e-newsee
addikt
Azért a Tiffany fájdalomokozásához az is kell, hogy te alapból ne kedveld azt a zsánert. Persze, tudom, egy sci-fi rajongó úgy van a sci-fivel, mint Sheldon Cooper a részecskegyorsítókkal és a képregényfesztiválokkal, hogy még a vacakok is elég jók, de olvastam már olyan sci-fit, ami szenvedés volt (nekem). Tele logikátlan high-tech kütyükkel, amik mindig pont akkor voltak pont annál az illetőnél, amikor éppen egy olyan cucc kellett volna. És nem egy-egy esetről volt szó. Konkrétan nem a cselekmény volt igazítva az adott világban elérhető technológiákhoz, hanem fordítva. Ha a szereplő olyan helyzetbe került, hogy csak úgy tudott volna megmenekülni, ha van egy gránátja, ami rajta kívül mindenkit megöl, akkor épp volt nála egy olyan. És akkor a gránát működése mellé kerített az író egy izzadságszagú magyarázatot. Ez nem teljesen konkrét példa, de valami hasonló volt. És sok. Túl sok. A szereplőt annyiszor mentette meg a véletlen, vagy egy spéci, csak abban a helyzetben hasznos kütyü, ami már unalmassá tette az egészet. Hiába volt végig őrült tempójú, akciódús rohanás az egész, egyszerűen nem lehetett komolyan venni. Kicsit olyan párjanincsium érzésem volt (A mag című film). Szóval de, van fájdalmat okozó sci-fi is. És arra is van igény.
-
„Már vártál? Még nem döntöttem el, hogy ez most jó-e, vagy sem”
Ezt pozitív értelemben értettem. Szóval jó :). Örülök, hogy írtál.-----------------------------
Ezt írtam a cikkben: „(De az istenre kérlek, ne romantikus legyen jó?)”
Ez poénból írtam, természetesen azt ír az iró, amit szeretne. Majd az olvasok úgyis eldöntik, hogy tetszik e nekik e, vagy sem. (csak ne romantikusat)
------------------------------
Igen, igazad van, egyáltalán nem elvárt ez szerelmi szál egy történetben. Nagyon sok történet van, ahol egyáltalán nincs szerelmi szál, és mégis baromi jó a könyv, avagy a film. Amit most írok épp sci-fi novellát, például abban sincs, és nem is lesz. Az első novellámban van, és ott van helye is.
-----------------------------
„. Azt írod, a történet nem volt kidolgozva rendesen az egyik regényedben. Ezek szerint neked van több is? Ez érdekel. Bővebb infót kérek! :)”Három novellát írok egyszerre. Az egyik ugye Frank folytatása. A második címe: Utópia. Elég durva story lesz, soha senki még nem írt ilyet tudtommal. Itt kínlódtam kicsit a történetszállal, a visszacsatolással, a kutatással. De csak kicsit :). Vannak benne tudományos utalások is, ezeknek is utána kellett nézni, hogy ne írjak hülyeségeket ugye. Izgis lesz. Sokkal jobb lesz sztem, mint Frank története.
--------------------------
Bakker, tényleg kimaradt a helyesírásra való utalás, megemlítés? Durva. Remélem, hogy tényleg csak azért, mert magától értetődik.
-------------------------
A hozzászólásokból is látszik, hogy mindannyian különbözőek vagyunk, máshogy gondolkodunk, ami helyes, és így van jól! Így lesz izgalmas és más minden egyes történet.
-
totron
addikt
Mert ebbe nem csak a kor számít bele, hanem az eltérő szintű intelligencia is. Véleményem szerint.
. Ki, hogy gondolja?
Ez egy igen érdekes tyúk vagy tojás-kérdéskör, megérne egy szociológiai-pszichológiai vonalon megejtett kutatást. Sokváltozós, az biztos. Van, aki olvas és csak olvas, de nem marad meg benne semmi, nem is célja beépíteni nem csak a hasznos mellékkörülményekből, de még a főszálat is veszni hagyja, instant átfolyó-vízmelegítőként funkcionál a könyv fölött a pillanatnyi hangulatért. Mert így aztán tényleg mindegy mi kerül a kisgyerek elé. Vagy éppen hogy a szükséges művek maradtak ki az elején és azért ilyen a későbbi felhasználás...? Jó kérdés.(#46) e-newsee, Szerintem az sem elvárás.
Ha valaki kötelező építőkockaként dob be egy indítást, ne adj isten arra építi a sztorit/aztán is elcsépelt biztonsági játék adja a gerincet, nos az messziről bűzlik. Van persze akinek illat ez, B-filmeket kedvelők és ponyvafogyasztók direkt örülnek. Személy szerint mindenesetre nem érzem épp megtisztelve magam, ha közhelyekkel gondolt az író levenni a lábamról.Romantikusból mindenképpen több van, a sci-fi rétegműfaj és mint ilyen fajlagosan talán még leghitványabb kivitelében sem képes elérni olyan fájdalomokozási szinteket mint egy egységnyi Tiffany. Mondjuk felmerül a kérdés, hogy minek ment oda a kedves olvasó, ha annyira nem rá szabták a műfajt.
-
e-newsee
addikt
Nagyon jól összefoglaltad a leglényegesebb tudnivalókat és ökölszabalyokat. Magam is nagyjából ezek alapján próbálok alkotni, amikor sikerül. Pár dologgal nem értek csak egyet, de azok pont a személyes véleménynek tűnő gondolatok, így az nem baj.
Én például nem akarok lebeszélni senkit arról, hogy romantikusat írjon. :) Miért is tenném? Mindenki azt ír, amit akar. Az általános szabályok pedig minden zsánerre vonatkoznak. És, bár nem sokat olvastam romantikus írásokat, azt bizton állíthatom, hogy nem a Romana és Júlia szintű trafikos ponyvák a műfaj legjobb darabjai. Hidd el, ócska sci-fiből legalább annyi van, mint ócska romantikusból. Persze ugyanez igaz a minőségi verziókra is.
Aztán a másik, hogy nem szükséges kemény rosszfiúnak lenni a főhősnek. Nem gondolnám, hogy azt szereti a többség. Ha hiteles a karakter, nem egy mesterkélt kliséhalmaz, akkor lehet akármilyen, akár egy szorongó aktakukac is. A lényeg, hogy önazonos legyen, a saját jellemének megfelelően cselekedjen és beszéljen. És miért kellene pont férfi főhős? Kicsit közhelyes leszek, de hadd döntse már el a karakter. :) Persze a realitás határán belül. Pl. a '70-es évek amerikai hadseregében (pont ilyenen dolgozok) ne legyen női ezredes, vagy pilóta, de még katonai orvos se. De a fenti közhelyemre a legjobb példa az inváziós írásodból általam spin-offolt Dr. Wattson, aki az én fejemben a kezdetektől fogva nőként jelent meg. Ne kérdezd, miért, fogalmam sincs. :)
Ehhez a témához kapcsolódik a szerelmi szál. Szerintem az sem elvárás. Ha hozzátesz a történethez, motiválja a főhőst, akkor persze, legyen! De gondoljunk csak Mark Watneyra, vagy Frodóra (neeem, Samu nem számít annak, akármit is sugallnak a mémek). Nálam például, amit említettem katonai sztorit, nem lesz, mert egyszerűen nem releváns a történet szempontjából. Bele lehetne erőltetni egyet, de tök felesleges lenne.
Nagyjából ennyi, amit én máshogy gondolok, a többivel egyetértek.
Viszont egy fontos követelményt nem említettél, és senki más sem. Remélem azért, mert mindenkinek egyértelmű. A helyesírást. Elengedhetetlen ahhoz, hogy az embert, pláne kezdőként, komolyan vegyék. Ha a kézirat nehezen olvasható, nem fogja azt a hatást elérni mondjuk egy pályázat bírálóinál, vagy egy kiadónál, amit te ki szerettél volna váltani az olvasóból. Másrészt úgy gondolom, hogy aki írásra adja a fejét, annak kutya kötelessége komolyan venni a helyesírást. Nem szabad félvállról venni.
Ennyi jutott eszembe így hirtelen, viszont van egy kérdésem. Azt írod, a történet nem volt kidolgozva rendesen az egyik regényedben. Ezek szerint neked van több is? Ez érdekel. Bővebb infót kérek! :)
Ja, és ha már kidolgozatlan történetszál. Hagyjunk némi munkát a bétáknak és a szerkesztőnek is! -
elessar
tag
A 48. jelent meg novemberben, második, harmadik, sokadik kiadásokat nem számolva:
1. A halál zsoldjában
2. A Halkirálynő és a kommandó H1
3. A Halkirálynő és a dzsinnek H2
4. A pokol is elnyeli H0
5. Kriplikommandó
6. Mesemaraton
7. Ki feküdt az ágyamban? H3
8. Halálnak halálával
9. Démontangó
10. Ébredj velem! H4
11. Fattyúdal
12. My Fair Lord
13. Édes, mint a bűn
14. Álomhajsza 1-2
15. A pepita macska
16. Mogorva nyár H5
17. Vis Major VM1
18. Jégtánc
19. Kyra Eleison VM2
20. Szennyből az Angyal
21. Tűzvarázs
22. Könnyű álom VM3
23. Sárkánykönny
24. A Hold forró jegén H6
25. Varázscsók
26. Vakvágta
27. Vészbejárat VM4
28. Tündértánc 1-2
29. Ezüstegér
30. Nászjelentés 1-2
31. Tíz kicsi kommandós VM5
32. Álmok tengere
33. Apád, anyád ide lőjön! H7
34. Mesemaraton – Emlékfutam
35. Kedves, mint egy kéjgyilkos
36. Mennyből a csontváz
37. Csontfuvola H8
38. Habospite H9, VM6
39. Barbárság Tengere
40. Tündérlovaglás H10
41. Holt volt, holt nem volt (Banyamese)
42. Szamurájszív H11; VM7
43. Válós regény
44. Galandregény H12
45. Mennyből a Húsvét
46. Fanyarédes H13
47. Ponyvamesék
48. Az élet ócska örömei H14** A két sorozat összefonódik
-
Geller72
veterán
Az is megérne egy posztot, hogy MI, az átlag emberek, születésunk után - mondjuk öreg korunkig a jellemünk fejlődésének részeként mely írók, mely könyveit mikor olvassuk el. Azaz például indultunk a mesekönyvektől, folytattuk az indiánkönyvekkel és így tovább. Szinte teljes biztonsággal meg lehet mondani, hogy mely írók, mikor léptek be az életünkbe. Ahogy a fenti kommentekből is kiderül. Tuti biztosra vettem, hogy előkerül Rejtő, Lőrinc L. László és társai.
. És ugyanúgy tisztán látható, ahogy továbbléptünk. Az érdekes ebben talán az, hogy egy bizonyos kor után ez a "sablon" módosul, és mindenki elindul a "saját útján". És ez szerintem így van rendjén. A jellemünkből fakadóan felnőtt korunkra kialakul egy stílus, egy külön érdeklődési kör. Ez igazából innen kezd el izgalmas lenni. Mert ebbe nem csak a kor számít bele, hanem az eltérő szintű intelligencia is. Véleményem szerint.
. Ki, hogy gondolja?
-
e-newsee
addikt
-
-
Somatom
veterán
Az nekem kimaradt. A szüleim eleinte próbálkoztak végigvezetni az úton, de látták, hogy a Mosó Masa Mosodája, meg a Gőgös Gúnár Gedeon nem nagyon köt le. Úgyhogy ezeket a meséket átugrottuk. Az első kedvenc a Mézga Aladár Különös Kalandjai volt, majd hat Tarzan könyv (ennyi volt meg otthon), aztán Rejtő minden mennyiségben.
-
válasz
philoxenia #33 üzenetére
Nálam a Vuk volt rongyosra olvasva - megbánja még ezt a simabőrű!
-
válasz
philoxenia #33 üzenetére
Jó az aláírásod
-
philoxenia
MODERÁTOR
-
Geller72
veterán
...Amikor Fekete István kanapéján ültem Göllén, vagy azon az ágyon, ahol meghalt Pesten (de később azt is lehozták Göllére), lapozgattam a kézzel írt, meglepően sok helyen javított, széljegyzetelt könyveit - rájöttem, hogy Ő volt azon - ma már egyre kevesebb - írók egyike, aki nem azért írt, hogy híres legyen, vagy gazdag, hanem mert hihetetlen fantáziája volt már gyerekként és imádott írni. Érdekes, de a legtöbb élménye gyermekkorából származik, amit felnőttként megírt. De mindegyikhez tartozott, tartozik egy valós történet, hely vagy esemény. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy emlék. Csak egy példa. Uhu. Kevesen tudják még a rajongói közül is, hogy a göllei házuk udvarán állt egy hatalmas fenyőfa. Még nekem is sikerült látnom, sajnos már kivágták, mert veszélyes volt a látogatókra. (hagyjuk, talán ha nem az alá rakták volna a padot, nem kellett volna veszélyesnek minősíteni, mert egyébként kutya baja nem volt) Tehát, amikor Fekete István gyermekként élt itt, arra a "süldő" fára odaszoktak a baglyok, egyre több család, ahogy a fa terebélyesedett. Ennek köszönhetjük az Uhu-t. Sorolhatnám, és ennél sokkal érdekesebb dolgokra is fény derül, ha valaki veszi a fáradtságot és rászán egy, vagy két napot a dombóvári magánmúzeumra, a göllei házra és az ottani temetőre, ahol bizony Bodri is nyugszik. (Nekem szerencsére még bicajjal sincs messze egyik sem). Az én szememben Ő az Író. Minden kiadott könyve megvan, sok első kiadásban, nem egy dedikálva. Pedig nem kevés volt. 28-ig jutottam.
. Sokakban megütközést kelthet, pedig nem zárja ki az egyik a másikat, hogy amennyire sugárzott könyveiből a természet és az állatok, vadállatok szeretete, Kittenberger Kálmánnal nem egyszer vadásztak együtt. Nem beszélve Fekete István Kittenberger Kálmánról szóló könyvéről. Engem sokszor jobban érdekel az író maga, mint a könyv, amit a kezemben tartok. Nagyrészt az is, hogy mi inspirálta éppen az adott könyv megírására, mert mindig van "alapsztori". És az a legtöbbször még izgalmasabb, mint a könyv ami készül belőle..
-
válasz
philoxenia #29 üzenetére
Ez nagyon ott volt!
-
philoxenia
MODERÁTOR
-
totron
addikt
Fogyaszt inkább. Kevesen kevésszer kapcsolnak alkotómódba, már ami saját gondolat.
Az internet szétcseszte a figyelmünket.
Ezt bekeretezem és kinyomtatom. Nem, fordítva.Az írással az is még a baj, mint bármi más alkotótevékenységgel: ha pénzt akarsz, el kell kurvulni, plusz akkor se lesz pénzed, ahogy meg is énekelted, de legalább elkurvultál, kiharaptál az önbecsülésedből egy jókorát. Az az igazi menő, akinek nem kell. De olyan csak a legfelsőbb szinteken van és időleges.
-
válasz
philoxenia #26 üzenetére
Jaj de jókat írtok basszus
-
philoxenia
MODERÁTOR
Van egy bátyám. Hét évvel idősebb. Nyilván óriási tekintély volt előttem gyerekként. Amit ő olvasott azokat olvasgattam én is, mikor már tudtam olvasni könyveket is. Így a Mondák könyve, a Winnetou, a Nagy indiánkönyv, Verne művei egészen fiatalon, olyan hét éves koromtól jelen voltak az életemben olvasmányélményként is. Mivel sokat olvastam, már akkor is órákat naponta akár, egyre jobban és gyorsabban is olvastam. A gondolkodásomat nyilván fejlesztették is az olvasott művek. Nyugati irodalom azért akkoriban a hetvenes évek elején, közepén nemigen, vagy eléggé szűrten jelent meg. Viszont a szovjet szerzők jelen voltak. Ezt a könyvet kaptam tanító nénimtől, emlékeim szerint a harmadik évzáróra a jó bizonyítványért. Nagyon szerettem, többször is elolvastam. Azért elég fiatal voltam, olyan kilenc éves. (Érdekes, hogy a Csendes Dont nagyon sokára olvastam, Tolsztojt, Dosztojevszkijt máig sem szerettem meg) Ilyen komoly irodalmat persze azért keveset olvastam később is, ennyire nem voltam koravén. A nyomorultak-at például csak talán hatodik után tudtam elolvasni, többször belekezdtem, az eleje unalmas volt nekem, lassan építkezik a mű. Egyszer, olyan több hónap után, eljutottam a közepére és akkor beindult valami és a másik felét egy-két nap alatt elolvastam. Mindig több könyvet olvastam párhuzamosan később. Előfordult, hogy visszavittem egy könyvet a könyvtárba és később újra kikölcsönöztem, hogy befejezzem az olvasását.
Írni egyszer kétszer próbáltam, de mivel szigorú olvasó vagyok és ráadásul kézzel füzetbe írhattam csak, (ez még bőven az írógépek kora) pár oldal után abbahagytam.
Nagyon könnyű epigonnak lenni. Az írás szakma is, tanulható a cikkben leírtak szerint, szerkeszthetőek regények, de az igazán ihletett művek más színvonalat képviselnek. Az igazán jó írásokban mindig benne van a szerző is és minél inkább benne van, annál hitelesebb lesz az írása. Természetesen "összeollózhatóak" jó és szórakoztató könyvek olvasmányélmények alapján is, azonban mikor az olvasó rájön, hogy ezt mintha már olvasta volna valahol, akkor komoly pluszt csak az egyedi látásmód adhat, a teljesen saját gondolatok megjelenése. A legjobb mikor tudsz teremteni egy világot, ami csak a tiéd. Stephen Kinget talán nem kell bemutatnom. Zseniális író, azonban nála is felfedezhető a kettősség. A konkrét történelmi helyzetbe helyezett könyve nem üti meg szerintem a saját színvonalát, a sokak által dicsőített Setét toronnyal meg mélyen a saját szintje alatt marad. Olyan, mintha elfogyna alóla a talaj, érezni, hogy ezt is megírták már jobban, ezt is.... Az amerikai kisváros, a kisvárosi emberek, jellemek az ő "talaja", amin áll abba mindig tud egy csavart beletenni, mégis mindig hiteles marad. A másik példa J.K. Rowling akinek első pár Harry Potter könyvét lelkesen rajongva tudtam olvasni, de aztán ahogy Harry nő, úgy ment el egy olyan irányba a sztori, hogy egyre kevésbé éreztem önazonosnak. A "halivúdi jellegű most megmentjük a világot" attitűd nagyon kevés írónál marad hiteles, bár nekem filmen is ritkán működik.
Tehát aki sikeres író akar lenni, megélni belőle, tanulhat regényírást, azonban aki az utókornak is, azt tegye bele a szívét és a lelkét, mert ez egy szakma, de csak akkor lesz művészet, ha "vérrel írják" . (persze nyilván ezt is loptam valahonnan, csak nem emlékszem már honnan)
-
Algieba
őstag
Értek valamennyire a regényíráshoz, és tudom, hogy nem éri meg. (Bár egy fokkal jobb a fogyó életidőt regényírásra fordítani mint a hírfolyamot görgetni.) Túltermelés van. A kiadók behozzák a külföldi sikereket, és van már elég hazai szerző is. Olvasó viszont egyre kevesebb van. Az internet szétcseszte a figyelmünket. Nehéz koncentrálni, a szöveget értelmezni, a cselekményt észben tartani. Hobbinak, műkedvelő értelmiségi szenvelgésnek tökéletes az írás, de gyakorlati haszna vajmi kevés van. Örök közhely, hogy írásból nem lehet megélni. Ha valakinek romokban az önbecsülése, ne a "sikeres író" képe lebegjen előtte mint menekülési vágyálom. Nem fog megvalósulni. Ez tuti biztos. Ráadásnak a mesterséges intelligenciának "köszönhetően" nemcsak a képi giccs önti el az internetet, hanem a ChatGPT-vel gyártott blablabla szöveg is. Százezrekből lesz grafikus és író. Szép új világ. Nincs szükség alkotókra, mert mindenki alkot a géppel.
-
-
válasz
Geri Bátyó #20 üzenetére
"Ráadásul apám esti mese gyanánt már 3-4 éves koromban a Tüskevárt, az Egri csillagokat, meg a Toldit olvasta fel.
"
Irigyellek, én apámat akkor láttam, ha hazajött a pecából, azt annyi."Az viszont érdekes, hogy mennyire utáltam verseket bemagolni, meg a verselemzéseket és 16-17 évesen mégis elkezdtem verseket írni."
A tudatalatti emlékezett a szépre, nem?
"abból lett Pityu naplója,"
Ez tényleg nem rövid, bele kell asszem olvassak -
Geri Bátyó
addikt
Nem tudom, hogy az olvasmányok mennyire befolyásolják, mi lesz később az emberből, de nálam nem igazán volt ilyesmi. Pedig jellemzően sokkal komolyabb könyveket olvastam, mint a korosztályom. Ráadásul apám esti mese gyanánt már 3-4 éves koromban a Tüskevárt, az Egri csillagokat, meg a Toldit olvasta fel.
Az első könyvek, amiket elolvastam kb. 7 évesen, Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai voltak és mégsem lettem vadász.Az viszont érdekes, hogy mennyire utáltam verseket bemagolni, meg a verselemzéseket és 16-17 évesen mégis elkezdtem verseket írni.
Prózára sosem gondoltam, míg Vakegérke nem mondta, hogy a játék során elkezdett történetet érdemes lenne folytatni és abból lett Pityu naplója, ami mostanra 56 A4-es oldal, tehát gyakorlatilag egy kisregény! Mondjuk az is igaz, hogy az minden, csak nem egy komoly irodalmi mű!
-
Na, most akkor ezt nézegetem épp, hogy mit írnak erről. [link]
-
-
-
Chaser
legenda
válasz
LamerGyuri #12 üzenetére
én kb 8 évesen elcsentem j.f. cooper nagy indiánkönyv című művét
háááát...skalpolni nem szeretek, az tény :d
de lehet némileg hatással volt rám, azt már sose tudom meg mondjuk azért lett/maradt gerincem mert olvastam, vagy anélkül is ilyen lettem volna
és ezért szeretek vadászni vagy egyébként is szerettem volna : ) -
Somatom
veterán
válasz
LamerGyuri #12 üzenetére
Azért a kettő nagyon más. Én is olvastam gyerekként a Mézga Aladár Különös Kalandjait, mégsem akartam gumiűrhajót építeni. Az Úton viszont megtörtént eseményeken alapuló útibeszámoló.
-
LamerGyuri
senior tag
Gyerekként a Gyűrűk Urát olvastam, mégse lettem Gandalf (holnap elmész fodrászhoz, édes fiam, megértetted?), se Frodó (megpróbáltam láthatatlanná válni az osztályfőnöki intővel a kezemben, de nem jött össze), aztán az ork majdnem sikerült, annyira berúgtam, de akkor meg másnap reggelig nem mertem anyámék szeme elé kerülni
-
Chaser
legenda
Hogyan legyek író? Ha érzem magamban az írói vénát.....
írd ki magadból : )
szívesen :d
majd elolvasom amúgy -
Apropó, scifi novellával mi lett végül?
-
Somatom
veterán
Hogyan is lehetne aktuális, hiszen korunkban nincs rasszizmus, kizsákmányolás, társadalmi megkülönböztetés. Hogyan is valósulhatnának meg Hitler beteges elképzelései arról, hogy a német gazdaság irányítsa Európát, hogy csatlós államok polgárai végezzék a szolga munkát, hogy a német polgár útlevél nélkül mehessen bárhova Európában és ugyanazzal a pénzzel fizessen, mint otthon?
Javasolt olvasmány a témában:
Moldova: Hitler Magyarországon -
Nem olvastam ezt sem, sem a Zabhegyezőt, én még sorolhatnám, hogy mit nem, amit más ember már olvasott. De még pótolhatom, mert sajnálom, hogy ezek kimaradtak.
"egy könyv a korszellem nélkül leginkább érdektelen lesz."
Ebben nagy igazság van. Úgy átvinni az üzenetet, hogy az adott időszak pszichéje nincs már meg, igen nehéz. Vagy az adott helyé.
-
Basszus, erre nem is gondoltam, hogy az olvasás veszélyes is lehet. De teljesen igazad van. Ha a körülmények úgy alakulnak, akkor igen...egy kellően még tiszta elme, ami befogadó állapotban van.... simán elviszi az olvasóját a könyv....bárhová. Nagyon durva, hogy erre rávilágítottál. Tényleg nem gondoltam erre. Hiszen nemcsak a zene és a filmek képesek befolyásolni az elménket, a könyvek is. A nőkről és a hozzájuk tartozó érzelmekről ne is beszéljünk
.
És milyen érdekes, hogy pont a Monte Cristo grófját olvastam fiatalon. Azóta valahogy a hatóságok túl sokat kergetnek engem
. Persze ez vicc volt....azt hiszem....
.
-
Somatom
veterán
Az olvasás lehet veszélyes is. Otthon, a szüleimnek sok könyvük volt. Álltam a könyvszekrény előtt és a címek alapján, találomra válogattam. 12-14 lehettem, amikor elolvastam Jack Kerouac Úton c. könyvét. Utána természetesen világcsavargó hobó akartam lenni. Így is lett. Ma, 40 évvel később is leginkább úton szeretek lenni.
De, mi lett volna, ha akkor mondjuk a Mein Kampf akad a kezembe?
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
lo Így akartam kezdeni a mondandómat: „Mindenki szeret könyveket olvasni.” De aztán hirtelen az eszembe villant, hogy ez...
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- Milyen lézer nyomtatót vegyek?
- Külpolitika
- LEGO klub
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Ukrajnai háború
- Építő/felújító topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- További aktív témák...
- Canon EOS 200D gépek, objektívekkel, kiegészítőkkel. (3870 vagy 42200 expoval)
- Xbox 360 E 500 GB Konzol Fekete
- OH Lenovo Yoga 9i x360 Érintős Hajtogatós Laptop Tab 14" -40% i7-1260P 16/512 Iris Xe 2,8K OLED 90Hz
- Xbox 360 E 500 GB Konzol Fekete
- 27% számlával! Ryzen 5900X / RTX 3080 / B550i / 32GB 3600MHz / 1TB NVMe / 750w GOLD! BeszámítOK
- DELL PowerEdge R730xd 12LFF+2SFF rack szerver - 2xE5-2680v3,64GB RAM,4x1GbE,H730 RAID v ZFS
- Apple iPhone 14 128GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- Lenovo magyar laptop billentyűzetre van szükséged? Akármelyik verzióban segítünk!
- Lenovo Thinkpad T14 üzleti i5-10310u 10th gen. 8-24Gb RAM 256GB-1TB SSD gar.
- Xiaomi Redmi Note 13 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest