Ez szerintem a ma tipikus féltudományos hozzáállás.
Kiragad egy fizikai/technológiai problémát de nincs körbejárva, hogy annak van-e elfogadható, megfelelő paramétereket hozó megoldása.
Lásd TLC. Cserélnék bárkivel szívesen egy szar TLC-s Samsung 980 Pro-ra valami első genes SLC SSD-t. Miért? Mert tök mindegy, hogy TLC ha megoldották a problémáit a mérnökök. Mennyit tudtak az elsők, 100-150MB/s-et? De tartósságra is tuti jobb a 980.

Egy paraméter önmagában való kiragadása is fail, lásd vezérlők élettartama, a közben beveztetett 3D NAND, csíkszélesség-írástűrés korrelációja, stb... de ha a lehetséges megoldást is kihagyjuk az még nagyobb.

A hélium ugyanez a HDD-knél. Minden topicba beírja ő vagy valaki, hogy szarazegész, tutitönkremegy miközben ha igazuk is lenne, minimum akkor sem tudjuk, hogy hogyan és mennyire oldották meg a problémát.
Meg mellette ott van még két tucat hasonló ami alapján ugyanúgy nem működhetne HDD. Kegyetlen gyorsan pörög, nagyon közel vannak a fejek, rezonál, bármilyen fizikai behatásra sérül, sőt, igazából magától is hiszen szektorjavítás/áthelyezés is létezik. Steril belső kell, mágnesezésen alapul ami szintén nem örök életű, nagy adatsűrűség ami további fizikai limitáció a mágneses tárolásra... mégsem sírunk, hogy 30 éve alkalmatlanok a HDD-k adattárolásra.

Ugyanúgy ahogy azon se sokan sírnak, hogy van gravitáció, így hiába repkednek a repülők ne higgyük már el, hogy ez működik és nem egy orbitális átb*szás.