szaffy: Óvóbácsi? Fene tudja. Nem vállalnám. Talán nem szűrődik ki írásaimból, tudok szigorú is lenni. Ennek értelmében nem érdekelne a dedósok joga, és bár szeretem, szeretném őket, repülne egy-egy taslás, ha szükségét érezném. Amelyik szülőnek ez nem tetszene, és bejönne megverni, azzal vagy szót értenék, vagy kard ki kard.

Időm nem volt, hogy szöszkét megkeressem. Na jó, nem is igazán akartam. Egyszerűen féltem a találkozástól.
Elmesélek valamit.
Anno elkísértem egy barátomat a Felhő utcába. Ott volt a kislánya állami gondozásban. Semmi válás, csak anyagi csőd, felesége kórházban. Pillanatnyi állapot volt.
Mielőtt bárki megkövezne véleményem miatt, elmondanám, hogy így legalább a gyerek nem éhezett. Barátom igen. Szóval jó helyen volt a gyerek.
Nos, ahogy a kislány meglátta apját, felszabadult gagyogással ugrott a nyakába. Apu értem jött, elvisz. Kitalálható, nem így történt. Apu megdögönyözte, tutujgatta kislányát, aztán mivel ebédidő volt, leültette az asztalhoz. A kicsi megnyugodva enni kezdett, apu pedig kihátrált a teremből. Menjünk, csak ennyit mondott.
Menekült, nem tehetett mást. Mikor már épületen kívül voltunk, akkor hangzott fel a kislány csalódott sírása. Barátom szeméből pedig peregtek a könnyek.
Hamarosan jóra fordult minden. Asszonyka gyógyultan jött ki a kórházból, és ha nem is dúskáltak, megélhetésük biztossá vált. Jöhetett haza a kislány.

Bár nem az én kislányom szöszke, lelkembe égett. Ezt az érzelmi vihart nem kívántam sem neki, sem magamnak.

kicsitomi88: Valóban. Vegyi üzem, meleg üzem, egészségre ártalmas. Érdekel ez valakit a nagyságos urak közül? Nyugdíj korkedvezmény járna, mégsem jár.
Ki a fenét érdekel ma egy melós?
Nagyon OFF, bocs.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)