Mivel nem ismerjük a konkrét élethelyzeted (motivációd az egyedülélésre), emiatt itt csak általánosságokat lehet puffogtatni és így leírva tényleg igaza van a fórumtársaknak, hogy kicentizettnek látszanak a dolgaid. Viszont ismerek olyan embert, aki hasonló hajóban evez és ez a fajta pengeélezés fényévekkel jobb mint az amúgy helyzete, ha egyáltalán van otthoni, családi helye, ahová vissza tud térni krízis esetén. Nem is igazán tartozik a fórumra a teljes konkrét story-d, de szerintem arra nagyon jó, hogy ezt leírtad és a többiek válaszai, hogy a poszter kapjon arról egy képet, hogy miféle kompromisszummal kell szembenézzen ha belevág egy ilyesmibe. Az egyedülélés számos szempontból mondják, hogy nehéz (nincs tapasztalatom), de egynémely mérgező családi légkört látva én kb. bármilyen centizős helyzetet csak elismeréssel tudok nézni, mert nem jódolgában csinálja senki.
Az meg már egy sokadik egyéb tényező, hogy milyen képességekkel párosul ez az egész embereknél, mert nagyon vert helyzetből is lehet felállni ha valaki talál egy jó munkát és utána jön minden (lakhatás, család, jólét) és ennek az ellenkezője is lehet persze amikor valakinek végetér a családi jólét amibe beleszületett. Előbbire számos példát látok egyetemi csoporttársak közt, ismeretlen nevű háromházas zsákfaluból nulla progtudással jutott be a mérnökinfóra és most gyakornok jó pénzzel, hihetetlen nagy jövővel és épülő egzisztenciával.
üdv, adika4444