Első komment? Csak én vagyok olyan kitartó, hogy végigolvassam reggel? Nagyon jó írás!

Nagyon tetszett, köszönöm.

értékelt üzletek: 42+ 0-

Le a kalappal.Remekül szórakoztam

duree54

jó írás, gz

"Education is important but big biceps are importanter"

thx mindenkinek !

nairjámégilyenjókat

Isten jól sikerült alkotása vagyok, elvégre rögtön bőrkötésben adott ki...

oh bakker először nem értettem mire érted a duplázást aztán leesett....fogalmam sincs hogy sikerült ilyenre....javítom azonnal

Szia, Nordic!

Több-kevesebb észrevételem volna az írásoddal kapcsolatban. Először is, ez az egyetlen írásod, amit olvastam Tőled, úgyhogy csak erre tudok szorítkozni, másrészről nem vagyok sem véresszájú kritikus, sem más hivatásos megmondóember, csupán egy átlagos műkedvelő, aki néha leírja erről-arról a véleményét.

A legfontosabbal kezdem: ügyes meseszövő vagy. Noha nem túl eredeti elemekkel operálsz - becsületes fegyverkovács, titokzatos idegen, ügyes(?) tolvaj, korrupt elit, gonosz mágus -, ezeket képes vagy megfelelő módon megjeleníteni, és magával ragadó cselekménysorba ágyazni. Noha hivatalos kritikák keményen ostorozzák azokat a lelkes amatőr szerzőket, akik ábrázolásmódja nem eléggé kiforrott, illetve az írásbaikban felhasznált elemeik (helyszínek, karakterek, események, stb) rendre visszaköszönnek sok más korábbi/kortárs alkotásban, jómagam azon az állásponton vagyok, hogy az efféle szárnypróbálgató művek is sikerülhetnek színvonalasra, amennyiben a Szerző ügyesen bánik a tollával, és bravúrosan fésüli össze a szálakat. Hogy ez Neked mennyire sikeredett? Szerintem kissé felemásra.

Mint utaltam rá, ez az egyetlen írásod, amit olvastam. A "Kristálybörtön" eléggé figyelemkeltő cím volt ahhoz, hogy kíváncsiságból belekukkantsak, majd végigolvassam a művet. A jó címválasztás, mint a figyelemfelkeltés elsődleges eszköze tehát jól vizsgázott, ezzel minden a legnagyobb rendben. Arra számítottam, hogy a Kristálybörtön személyében egy novellát fogok olvasni, ami segít fényt deríteni a címben is szereplő objektumra, és közben - remélhetőleg - érdekes, izgalmas dolgokat fogok olvasni. Nos, nem egészen így lett. A rövid történet két, egymástól élesen elkülöníthető részre osztott, az elsőben a fegyverkovács, és egy nemes találkozását, a másodikban a gazdag, igen titokzatos nemes, és a még titokzatosabb mágus konfliktusát izgulhatjuk végig egy tolvaj szemszögéből.
A két külön rész egyike sincs lezárva. Látszólag a két szereplőgárda sincs összekapcsolva egymással, így számomra egyelőre kérdéses, miért fontos egy nyájas idegen felbukkanásának részletes ábrázolása, ha azzal a Szerző a későbbiekben nem foglalkozik. Tehát, arra számítottam, hogy novellát fogok olvasni, megfelelő felvezetéssel, cselekménykibontással, lezárással. Ha pedig nem novella lesz a mű, akkor micsoda? Kisregény, folytatásokban közölve, vagy szemelvények egy adott univerzum eseményeiből? Szerintem minden írás előtt célszerű megállapodnia magával a Szerzőnek, hogy miről szeretne írni, mekkora terjedelemben. A terjedelem ui. alapvető fontosságú. Ha túl rövid, akkor nem lesz idő a karakterek bemutatására, a cselekmény kellő mélységű kibontására, egy túl hosszúra nyúló írás pedig az unalomba fulladás, a cselekmény vontatottá válásának veszélyét rejti magában. Azért említem mindezt, mert az írás tipikusan novellásan kezdődik, nincs igazi felvezetés, egyből az események sodrában találja magát az olvasó, ráadásul az írás terjedelme is elegendő lenne egy jól megkomponált novellához. Mivel felhívod a figyelmet rá, hogy az írás folytatódni fog, szerintem nagyon oda kell majd figyelned rá, hogy a történet szálai a megfelelő időben, a megfelelő intenzitással kapcsolódjanak össze, ne a felesleges részletek töltsék meg az oldalakat, de jusson elég hely rá, hogy a két mellékszálat (kovács-tolvaj) megfelelően kibontsad, és előkészítsd az ütköztetésükre. Kíváncsi leszek, mennyire frappánsan fogod ezt megoldani. Akkor lesz jó, ha sem én, sem a többi olvasó nem fogja görgetni az ablakot, mikor lesz már vége, hanem jókedvvel olvassa, ahogy ezt a részt is,

Ennyit a műfaji hovatartozás kérdéséről, van más is, amin megakadt a szemem. Felfigyeltél már rá, hogy a kifejezésmódod, és a helyesírásod időről-időre csorbát szenved? Én ezt különösen bosszantónak tartom, mert sötét árnyat vetnek akár a legjobban sikerült írásra is, ráadásul relatíve könnyen orvosolhatóak lennének, legtöbb esetben elegendő lenne publikálás előtt egy-két barátoddal/rokonoddal átolvastatni a művet. Néhány példát is kiragadnék, csak szemléltetésképp:

"...fél óra múlva után betoppant a nemes"
Helyesebb "fél óra múlva/elteltével betoppant..."

"..családot szeretett volna egy olyan munkát"
Inkább "családot szeretett volna, és egy olyan munkát"

"Ugyan csak néhány kisebb dolog hiányzott már csak a szekérről..."
Talán szebb lenne így: "Noha már csak néhány kisebb dolog hiányzott a szekérről"

Nem folytatom, de még ugyanitt felhívnám a figyelmed a vesszők kitételére a megfelelő helyeken, hogy szebben tagolttá váljon a műved. A formai vétségek mellett azonban említenék néhány logikai jellegűt is, amik szintén hümmögésre késztethetik az olvasót.

A nemes betoppan a pajzsáért, majd megkötik az üzletet. De miért csak akkor? Nem akkor kötötték meg, amikor a kovács elvállalta a pajzs készítését? Mikor a nemes betoppan az elkészült áruért, már legfeljebb csak a fizetésre kerül sor.
A tolvaj a legjobb a környéken, de olyan alapvető dologgal sincs tisztában, hogy mit is kezdjen a rábízott küldeménnyel. Majd órákig ücsörög észrevétlen egy olyan szobában, amit később a tulaj néhány pillantással felmér (a székes jelenet előtt). Átlagon aluli termetével félig teli boroshordót gurígat (mozgattál Te már boroshordót?), majd átdöfött - nem sajgó, hanem a valóságban erősen vérző - lábbal észrevétlen elmenekül az őrök elől, akik elől teljes épségben sem mert.
Picit gondold tehát át, mennyire lehet valószerű mindaz, amit leírni szándékozol. Minél életszagúbb a történet, annál jobban átélhető a cselekmény, az Olvasó inkább szurkol egy olyan hősnek, akinek baja eshet, mint valami hérosznak, aki úgyis minden csatából győztesen kerül ki.

Nem ragozom tovább a dolgokat, az írásod tetszik, és kíváncsian várom a folytatás(oka)t is, ugyanakkor remélem, hogy sikerül minél kevesebb fogást találnom az eljövendő szerzeményeiden. Arra biztatlak, a többi hozzászólóhoz hasonlóan, hogy folytasd bátran az írást, vállald fel a stílusod - akkor is, ha nem mindenkinek tetszik - és fejleszd írói vénád a lehető legmagasabb szintre. Zárszó gyanánt: egy hasonló színvonalú írás szerintem bármelyikünknek a becsületére válna.

Kitartás kívánok, Fecó

Két lehetőség közül mindig a harmadikat válaszd

Majd ha ennek alapján javított, én is írok hibalistát. (Az enyén ugyan nem lesz ilyen hosszú, mert időm nincs rá, de ha tehetem, az itteni irodalminak szánt műveket azért átnézem... Ha szeretném, hogy mások is vessenek egy pillantást az enyémekre.)

Mindenesetre átfutottam, és engem kimondottan zavar a sok sablon, amit - sablonosan - használ a szerző, de majd elvonatkoztatok ettől.