Igen, valóban rohadt gazdaságos lehet, hogy először leporítják a tejet, majd utána újra felhígítják vízzel. Ha tényleg így készülne, akkor egy liter 2,8-as tej kb 8-900HUF-ba kerülne.

Nem csoda, hogy ki lehet mutatni benne vizet, elvégre a tej 96-98%-a víz. Szóval sok vizet alapból nem tudnál adni hozzá. A tejport is ki lehet mutatni benne, aminek szintén nagyon egyszerű oka van: a gízdák sokszor túlfölözik a tejet leadás előtt, így a szárazanyagtartalma alacsony lesz. Ezt csak és kizárólag egy módon lehet pótolni: tejpor hozzáadásával. Ha nagyon alacsony a szárazanyag, akkor 60 m³ tejhez adnak kb 20-30 kg tejport. A szárazanyagtartalmat ugye szabvány írja elő, attól eltérni nem lehet.

Mit igazoltatok vele? Volt valami referencia? Tudtatok kimutatni emulgeálószert abban a tejben?

A permeátum megint más tészta. Amibe az kerül, vagy vizet adnak hozzá, azt eleve nem nevezhetik tejnek, joghurtnak... Az ilyen termékek esetén csak az ital utótag használható. Szóval a reggeli ital nem volt átverés, senki sem állította róla, hogy az tej lenne (leszámítva a vásárlókat).

Minden radioaktív, amit megeszel, megiszol. Márcsak azért is, mert létezik háttérsugárzás. Emellett a legkomolyabb sugárterhelést a természetrenézve a szénerőművek adják. A szén tele van radioaktív izotópokkal, ami a füsttel együtt akadálytalanul a légkörbe kerül. De ez igaz minden fosszilis energiahordozóra. Sőt, azzal is megnöveled egy húskészítmény radioaktivitását, hogy füstölöd. A fa is nagyon jól eltárolja ugyanis az élete során őt érő sugárzást. Szóval ha a boci egy erőmű közelében legel, akkor hétszentség, hogy radioaktív lesz minden része. A probléma az, hogy nem igen tudsz olyan helyet mondani a világon, ahol ne égetnének fosszilis energiahordozót vagy fát.

szaszlaci: Szép video, mutatja, hogy aki a fordítást csinálta dilettáns. Sikerült a cream-et lefordítani vajkrémnek. Bakker, legalább kinyitott volna egy szótárat, hogy lássa, a cream azt jelenti magyarul: tejszín. A vajkrém már egy feldolgozott, adalékolt termék.

Pasztőrök és tejipari gépek tisztítására lúgos vizet használnak, ~5-6% NaOH koncentrációval. Fertőtleníteni alacsony hőmérsékletű pasztőröket perecetsavval szoktak, szintén 4-6% körüli koncentrációval. Magas hőmérsékletű pasztőrök fertőtlenítésére steril gőzt használnak. A töltőgépeket pedig szintén vagy a fent említett két anyag valamelyikével, vagy peroxiddal fertőtlenítik. Utóbbi főleg a Tetra és Combi féle gépekre jellemző. Időnként alkoholt is használnak.

Egyébként már leírtam: a fölözést addig végzik a tejen, amíg be nem áll a kívánt zsírtartalom. Akkor adnak a fölözött tejhez újra tejszínt ha sikerült kicsit túlfölözni. Ha a fölözést pontosan végezték el, akkor nem adnak már hozzá tejszínt. Ennek egy nagyon egyszerű oka van: a tejszín a legdrágább tejtermék, eszük ágában sincs ilyesmire pazarolni. Inkább kicsit magasabb zsírtartalommal hagyják egy részét, ezt nevezik beállítótejnek. Ha a következő adagot túlfölözik, akkor inkább beállítótejjel növelik a zsírtartalmát.

Tartósság: az UHT tej sem fog kibírni sima PE zacskóban 7-8 napnál többet. Önmagában az UHT pasztőrözés nem garantálja a tartósságot. Sokkal fontosabb a csomagolástechnika. Sima pasztőrözéssel is eltartható többrétegű aluréteges dobozban a tej 2-3 hónapig, amennyiben legalábbis fertőtlenített, zárt töltőgéppel csomagolod.

Hol látod azt, hogy fölözés után centrifugázzák? Eleve mi értelme lenne? A fölöző maga egy centrifuga.

[ Szerkesztve ]