Isten fogalma meglehetősen zavaros, de legalább nem képlékeny. Van ugye a háre krisna, buddha, meg ezernyi indiai, keleti, meg japán sintó, izékék, mütyűrök, füstölők, és a terrorista is azért robbantja fel magát, hogy Istenhez közelebb kerüljön. Mindenki, aki tesz valamit, Istenhez akar közelebb jutni. Oszt vannak a keresztény egyházak, evangélikus, katolikus, református, pünkösdista, élő kövek, karizmatikusok, meg a hit gyülekezete, édes Istenem, tisztára, mint egy bazári vásár, oszt olyan is, mind a pénzről szól. Bárki bármit mond, azonnal megcáfolom Isten igéjével, sok holdkóros pap nem véletlenül hasal a fidesz küszöbénél, hogy mentse őket meg, aztán kéjes vigyorral az arcukon beülnek a szépen mercibe, esperes, bíboros, rákfene.
Oszt Isten meg bűn és igazság tekintetében fogja megítélni a világot, nincs külön szárny, hogy Szent Péternél igazolni kell, hogy én izé katolikus vagyok, ott arra jobbra, menjen és érezze jól magát. Csóközön, laza evangélikus vagyok, hoztam a gitáromat is. Hja, maga menjen a felső emeletre, oszt játsszon nekik valami andalítót, hogy Isten megváltotta a lelkem, csak övé az igazság, úgy szerette e világot, hogy odaadta egy fiát. Éjjen, éjjen, éjjen, hú de szép volt, na még egyet
Ennél ez egyszerűbb. Aki Isten lelkétől született, az Szent, újjászületett ember, Isten igazsága van benne. Isten bepróbálkozik minden embernél életében legalább három alkalommal, oszt vagy enged neki, vagy nem. A korán meghalt csecsemőket most hagyjuk, meg a kiskorú gyermekeket, arra is tudok válaszolni, bár az nem százas, mert kevés ismeretem van, de ami van, az igaz, benne is van a bájbülben.
Nahhh, mindegy, minden gyülekezet azt hirdeti magáról, hogy övé Isten igazsága. Református bemegy a karizmatikushoz, vagy pünkösdistákhoz, oszt elmagyarázzák neki, hogy eddig miért voltál hülye, és gyere merítkezzél azonnal be, mert különben nem jutsz be a mennyek országába. A katolikus embereket nézik a legtöbben hülyének, mert hányják a kereszteket, szobrok előtt térdepelnek, meg hordják körbe augusztus 20-án azt az aszott csontot, oszt aszongyák rá, hogy szentjobb körmenet. Nagy cucc, Isten meg visítozik odafent örömében, hogy kész, ilyen nincs, alacsonyra faragtam a kerítést, oszt mind kiszabadult. Szóval minden gyülekezet hülyének nézi a másikat, de évente egyszer megerőltetik magukat és bíznak benne, hogy lesz terített asztal, mert, hogy egy ilyen ökumenikus Istentisztelet nem szól másról, mint a nagy zabálásról meg piálásról. Én már voltam, láttam, nem kell bemutatni. A papok nagyon szeretik, ha a hívők beleadnak apait, anyait, hozzák a házi süteményeket, a legjobb borokat, pálinkákat, és pörkölteket, meg húsokat és nem győzik dicsérni, a hívők meg tisztelettudóan mosolyognak, nagyon jólesik a zúzájuknak, s osonnak ki a konyhába elújságolni a többi fejkendősnek. Hogy na? Képzeld, megdicsérték
Ennyi. Ennek Istenhez semmi köze, nem tudom minek keverik bele.
Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó