Ez a tudomanytadago hozzaallas eleg viccesen nez ki egy szamitogepes forumban: azert ne feledd, hogy az ''ez Isten akarata'' vilagszemlelet arra lenne eleg, hogy uljunk a dzsungelben aztan vakarjuk a tokunket, a szamitogepekhez viszont hardcore fizika kell.

DRM is theft

a vicces az, h Einstein is hitt az Ótestamentumban gyökerező Istenben, meg Iñigo López de Loyola (aka Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend megalapítója) is.

Még egy filó topik, csorog a nyálam

Esetleg a következő lépés az eleve elrendelés elve lesz
Azért ezt nem mondanám akkora hülyeségnek. Lévén egy nem bizonyítható és nem is cáfolható állításról van szó mindenkinek saját személyes szabadságfoka, hogy a saját pici hitvilágában elhiggye vagy ne. Ez ugyanígy igaz a fordítottjára is. A gyakorlati jelentőssége meg nagyjából annyi, hogy jobban érzed magad tőle, ha hiszel benne vagy fordítva.
Én azzal szoktam nyugtatgatni magam, hogy habár a fizika építőköve a determinizmus (vagyis a megismételhetőség), a pontos precíz hosszútávú predikcióhoz olyan információanyagot - vagyis a teljes univerzum pillanatnyi állapotát - kell feldolgozni, amely ugyanezen univerzum keretein belül képtelenség, vagyis varázsgömb nem létezik, minél távolabbi a jövő annál bizonytalanabb a jóslat. Szóval még ha eleve el is van rendelve minden, úgyse fogjuk megtudni idejekorán, hogy heppiendes lesz-e vagy sem.

#5:
Az evolúció tudomány, a kreacionizmus nem az.
Öhm, ugye tisztában vagy azzal, hogy az, hogy mi ''tudomány'', az definíció szerint egy meglehetősen önkényes döntés eredménye?

#6:
Nem fárasztó a hozzászólásod, hanem egyenesen értelmetlen, és hülyeségeket tartalmaz.
Aztán mondod:
A dimenziós kitalációiddal pedig akkorát röhögtem, hogy majdnem összedőlt a ház. Bár lehet, hogy tényleg egy másik dimenzióból jöttem, fene tudja
No comment.

#7:
Szóval semmi sem biztos. Erről kár is vitatkozni.
De. A valami létezése az biztos. Semmi és semmi között nincs különbség (def. szerint), tehát legalább még egy dolog létezik, ami nem semmi és különbözik tőle

#8:
A legnagyobb koponyák tételeit is megdöntik. Nem pár év alatt az igaz, de mindről kiderül előbb utóbb, hogy azért nem teljesen úgy van az.
--
Ne haragudj, de miféle nagy koponyák milyen tételeit és főleg kik döntik meg? Meg ez így nem túl meggyőző.
A Föld is lapos volt egy ideig. És mint kiderült, valóban lapos, de csak nagyon közelről és csak viszonylag kis területet figyelembe véve. Newtonnak végülis igaza volt. Pár tizedesig. No meg a fénysebesség törtrészén. A fény is hullám végülis, aztán kiderült, hogy van, amikor nem annyira. Az atom is oszthatatlan volt egy ideig, aztán valaki talált hozzá megfelelő vésőt.

#9:
Fantáziád, az van. A tudományhoz viszont egy kicsit kevesebb fantázia, és több ismeret kell.
''Science without religion is lame, religion without science is blind.'' - A. Einstein

Példának okáért én még ma reggel is az ősi görögök egyik elméletét használtam. Modták vala: a mozgás fenntartásához erő kell. És azt a rohadt kukát tényleg végig kellett húzni a járdán, egész az út széléig.
A görögök sajna nem tudtak vákuumban meg mikrogravitációban kísérletezni, ahol elhanyagolható a súrlódás, különben nem mondtak volna ilyeneket.

#10:
Hát fantáziám van, elvégre nagy SG, SG Atlantis rajongó vagyok, de a fizika nem fantázia alapján működik.
Lásd A.E. fentebb. Elméleti modellek felállításához például igen nagy fokú kreativitás szükséges, hogy a megfelelő ésszerű axiómákat válaszd ki alapul, vagy éppen annak tűnőeket vess el. Newton aszonta: az idő az van, folyamatosan, egyenletesen telik, a tömeg állandó, etc etc, aztán mások elfantáziáltak rajta: mi van, ha nem? Aztán lett belőle áttörés.

Az én elméletem: Inkább hiszek, egy felsőbb rendű lényben(Isten),mint abban,hogy egszer csak úgy hopp,lettek kémiai anyagok és megtörtént az ősrobbanás.
És neked ki mondta azt, hogy csak ez a két alternatíva van?

#11:
Az ősrobbanás hogyan keletkezett?
Utolsó értesüléseim szerint két 4 dimenziós ''univerzum-membrán'' ütközéséből egy 11 dimenziós térben, de ez már kicsit magas tudásszint a végzettségemhez, és továbbra sem magyarázza meg, hogy ez a két 11D hogyan keletkezett, vagy hogy keletkezett-e egyáltalán.

Elvileg előtte nem volt semmi kémiai anyag...
Ezt ki mondta? És miért a diszkrimináció, hogy neki hiszel, nekünk meg nem?

Az Isten-elmélet még mindig élethűbb,hogy valaki teremtette az anyagokat,nem csak úgy előpattantak...
És miből gondoljátok hogy az ősrobbanás nem csak mese?
És Isten hogyan keletkezett?
És miből gondolod, hogy Isten nem csak mese?

Ez is csak FANTÁZIA!
Pont mint az istened.

#15:
inkább a kérdéseimre válaszolj...
Válaszaim a te, fenti kérdéseimre adott válaszaiddal egyeznek meg.

#13:
Szerintem minden más előtt annak a bizonyításával kellene próbálkoznotok, hogy ez itt nem a MÁTRIX.
Nem mintha ez nem lenne elvi képtelenség, de akinek van fölösleges ideje az életéből, nyugodtan.


#19:
Na ezaz,pont ezt irom, hogy még mindig értelmesebb szvsz hogy ha valaki/mi teremnt valamit, mint hogy csak úgy pikk-pakk lessz valami...
Most akkor Istent valaki más teremtette (és akkor őt meg ki), vagy csak úgy pikk-pakk lett?

#29:
És te az ősrobbanásra feltudsz?
Szerintem olvass utána az egyesített térelmélet körüli kutatásnak. Sokat érteni nem fogsz belőle, úgyhogy nagyjából rajtad múlik, hogy elhiszed-e, hogy a beavatottak tudnak. De persze ugyanígy rajtad múlik, hogy elhiszed-e, hogy a nap mindig olyan színű-e, amilyen, vagy esetleg amikor véletlenül nem néz oda senki, aki jelentené, akkor zöld.

#31:
Na, akkor mondjatok egy bizonyítékot az ősrobbanásra
Ha mondasz egy bizonyítékot Istenre, én megtoldom kettővel az ősrobbanásra. Érveket fel lehet hozni, bizonyítékot már kicsit nehezebben.

#33:
Rendkívül kényelmes azt hinni, hogy minden, amit nem tudok, azt egy szuperlény intézte/intézi.
Én inkább úgy mondanám, hogy kézenfekvő, amíg jobb ötletünk nincs. De szuperlény helyett szerintem az ''izé'' a helytálló kifejezés.

#37:
Ez azt jelenti, hogy kezdőfeltételek nélkül indul ki, amikor elemzi a jelenségeket,
Szori, a tudomány axiómáknak nevezett alapigazságokra épül. Aszerint, hogy ezeket hogyan választjuk meg illetve mennyire konzisztensek sül ki más és más eredmény. A törekvés persze, hogy minél kevesebb alapigazságból vezessünk le minél több mindent.

#44:
sosem fogjátok kitalálni a legelsö valami honnan jött létre
Mert létrejött? Biztos, hogy nem létezett mindig is? És ha legelső volt, akkor már valami viszonyítási alap kellett, hogy legyen előtte is, nem?


Ááá, közben egy csomó válasz már kifutott, pörög a topic. Nem baj, azért meghagyom.

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

''Öhm, ugye tisztában vagy azzal, hogy az, hogy mi ''tudomány'', az definíció szerint egy meglehetősen önkényes döntés eredménye?''

Konretan milyen definiciora gondolsz? Egyebkent a tudomany, mint olyan, leginkabb modszer, ez pedig nem annyira hasracsapasos alapon alakult ki, sokkal inkabb azert, mert ez mukodik.

DRM is theft

sztem arra gondolt, talán nem kellene a tudomány szót kisajátítania pl. jelen esetben a természettudományos oldalnak.

A tudományt mint olyat elég sokféleképpen szokták definiálni, de általában a vége az, hogy az a tudomány, amit a tudósok annak fogadnak el (közvetlenül vagy közvetett definíción keresztül). A módszerek maguk kicsit más lapra tartoznak.

Ez a történet ugrott be: [link]

a tudomány rugalmasabb, mint a hit. ha egy tudományos alapigazság már nem ad alapot a megfigyeléseknek és a tapasztalatoknak, akkor megvizsgálják, hogy valóban alapigazság-e, vagy csak egy speciális részigazság. ha ez utóbbi igazolódik be, akkor jön a helyére egy újabb alapigazság, ami után odateszik, hogy a tudomány mai állása szerint. lásd az atommodellek. az oszthatatlanból hogy lett pozitív és negatív töltésű részecskék halmza, aztán abból atommag + körülötte keringő elektronok (amit már a szülőatyja is megmondott, hogy nem igaz, de jobb megoldást nem tud), aztán jelenleg mindenféle hullámfüggvény meg egyéb cuccok. egyre nagyobb energiákkal egyre kisebb részét ismerik meg a mikrovilágnak, már az ''alap építőkövek'' se megbonthatatlanok, és a kvarkokról se meri már senki mondani, hogy nem bonthatók még kisebb részekre... csak eddig nem sikerült, tehát a tudomány mai állása szerint azok egységesek. lehet, hogy csak még nagyobb energia, vagy egy újabb tudományos alapigazság kell, és kiderül, hogy a 6-féle kvark valójában 2-féle, 3 állapotban... vagy 8-féle, csak ebből 2 nagyon hasonlít másik 2-re. nem tudom, ennyire nem is érdekel.

a dimenziók: a 3+1 dimenzióban élő/gondolkodó embernek meglehetősen nehéz pl. 11 dimenziót elképzelni. ez is az egyik gátja, hogy az ilyen elméletek kibontakozzanak. jön valaki, és megkérdezi, hogy az értelmes ember számára nem érthető levezetésen kívül mi bizonyítja, hogy pont 11 dimenzió van? miért nem 23? és miért nem 5? sőt, miért nem 1, csak mi ''látjuk'' többnek? elég sokminden nincs kidolgozva, és a tudomány nyelve, a matematika sincs még olyan szinten, hogy mindent elmagyarázzon (0-val való osztás, végtelenek, képzetes számok, stb).

a tudomány keresi az igazságot, és beismeri, ha téved. a hit keresi a bizonyítékot arra, amit állít, tehát ha valami nem illik bele, azt elveti.

képzetes számok: ezen olyan sok mindent nem lehet magyarázni, kellett egy szám, aminek a négyzete negatív (pontosabban egy olyan szám, ami megoldást ad a négyzetgyök alatt negatív szám műveletre) Ezért is képzetes a neve, ilyen számok nem léteznek, csak kitaláció.
0-val való osztás: ezzel sincs gond, hisz tudjuk, Chuck Norris tud 0-val is osztani

Amúgy egyetértek abban (is) Gregorius-al, hogy a tudomány és a vallás elég hasonló dolog. Igen, vannak különbségek (pl. amit te is írsz, hogy a tudomány rugalmasabb), de az alapja mindkettőnek ugyanaz: valaki kijelentett valamit, és ezt mások elfogadják tényként. Hogy ezt a valamit axiómának, vagy hitigazságnak hívjuk, annyira nem változtat a dolog lényegén.

Jó, hogy ti már itt tartotok. Nekem egyelőre az is nehéz, hogy megértsem, mi az, hogy szó, mi az, hogy vágy, mi az, hogy cselekvés.

"It’s not the noise disturbing your meditation, it’s you who is disturbing the noise." – Ajahn Chah

Mert te?

Egészen érdekes fordulatokat vett ez a beszélgetés.
Van néhány dolog amire reagálnék.
Eredetileg az háborított fel, hogy az egyszerű embereknek ugyanarra a szintre akarnak helyezni egy tudományos tézist és egy hithez kapcsolódó elméletet. Egy iskolás gyereknek mindkettő ugyanolyan varázslatos és hihető vagy hihetetlen, nem képes eldönteni, hogy mit hidjen el belőle és mit nem.
Ami az ősrobbanást illet, arra a tudósok a világegyetem jelenlegi mozgása alapján következtettek, az elmélet szerint az egyetlen pontban tömörülő valami elérte a kritikus ''tömeget'' és robbant. Atomok meg nem leszenek a semmiből, de energiánól lehet anyag és fordítva is.
A tudomány és hit közti különbségről meg volt már szó...

Pont most fogyott el...

Elég baj, ha nem ismered az evolúcióra vonatkozó bizonyítékokat.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Amerikában pl. lehet tanulni evolúciót is meg teremtés elméletet is, az a fő különbség, hogy rendes egyetemre csak azokat veszik fel, akik evolúciót tanultak, a teremtéselméleteseket nem. És ez jól is van így.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

''El kell, hogy keserítselek, de a tudomány nem különbözik olyan nagyon a hittől.''

Óriási a különbség! A tudomány magyarázatot próbál adni a világban megfigyelhető jelenségekre. Akkor jó egy ilyen magyarázat ha, mint te is írod összeegyeztetthető a további megfigyeléseinkkel és ezzel összefüggően, ha megbízható predikciókat tud adni. Nos az istenhit mégis milyen megbízható, tesztelhető predikciókra képes? Ha semmilyenre, akkor hogy mondhatnánk, hogy olyan mint pl egy tétel a gázokról? Továbbá amikor a tudományos tételből előrejelzéseket vezetünk le, akkor tulajdonképpen nyílt sisakkal kiállunk és megmondjuk, hogy ha ez nem jönbe akkor ebben a formályában amit mondtunk elbukott. Ezzel szemben ha valaki nem ad semmiféle a világban tesztelhető dolgot(vagy olyat ad amiről kizárt, hogy ellenőrizhető), akkor nem is lehet megcáfolni amit mond. De ezzel csak azt éri el, hogy amit mond az tökéletesen üres.

Egyébént a hit nekem úgy tűnik olyasmi mint amikor eldobok egy kockát, aminek fogalmunk sincs, hogy hány oldala van és szerencsétlen aki nem tudja elfogadni, hogy nem tudja, hogy hányas lesz elkezdi azt hajtogatni, hogy de 5-ös lesz, de 5-ös lesz és ezt nem csak ő mondja, hanem ez igaz, és miért mondom, hogy hülye, hogy ha egyszer én sem tudom, hogy hányas lesz. Lehet, hogy ötös lesz? Lehet. Attól még hülye az, aki minden alap nélkül azt hajtogatja, hogy tuti ötös lesz? Hülye.

we all deserve a bit of luck.

''Csak ők nem úgy hívják, hogy hit, hanem úgy, hogy ''megdönthetetlen alapigazság''.''

Kezit csokolom, mirol tetszik beszelni?
Egyetlen tudomanyban sincsenek ''megdonthetetlen alapigazsagok''. Adatok vannak meg elmeletek, ennyi. Innentol kezdve egy kicsit komolytalanna valnak a fejtegeteseid.

DRM is theft

Amerikában ugyanígy szokássá vált az is, hogy neves kutatók látatlanban elutasítanak minden papírt, aminek az első bekezdésében szerepel az, hogy hidegfúzió, azzal az érvvel, hogy mérési hiba. Minden vizsgálódás nélkül. Mert féltik a tetves hírnevüket, ha kiderül, hogy blama. És ez nem jól van így.

#76:
Óriási a különbség! A tudomány magyarázatot próbál adni a világban megfigyelhető jelenségekre.
Mert a hit nem? Miért villámlik? Mert Zeusz dobál. Ez az ókorban egy teljesen hihető és kielégítő magyarázat volt. Annyiban különbözik a ''tudomány'' a többitől, hogy jobban utánajár a dolgoknak. Érdekli például az átlagembert, hogy röntgensugárzás hatására a vasatom melyik elektronpályájáról ugrik egy elektron eggyel magasabbra? A kutatót mindenképpen, a többieknek meg indifferens a dolog mindaddig, amíg a következményeknek nincsenek kitéve.
Az a másik oldala a dolognak, amikor nem akar magyarázatot adni (vagy azért mert nincs erőforrás rá, vagy mert csak), vagy figyelmen kívül hagy tényeket. De ilyen is van mindenhol. Ld. fentebb.

Nos az istenhit mégis milyen megbízható, tesztelhető predikciókra képes? Ha semmilyenre, akkor hogy mondhatnánk, hogy olyan mint pl egy tétel a gázokról?
Nono. Ki beszélt itt istenhitről. A hitnek nem feltétlen szerves része bármilyen istennek nevezett entitás. A buddhizmus bizonyos ágaiban például egyáltalán nincs isten.
Megbízható predikciót meg olyan hitből csinálok, amilyenből akarod. Beborul az ég. Fú, Zeusz marha dühös lehet, mindjárt elkezd dobálni. És jé, tényleg. Formalizáljam?

Ezzel szemben ha valaki nem ad semmiféle a világban tesztelhető dolgot(vagy olyat ad amiről kizárt, hogy ellenőrizhető), akkor nem is lehet megcáfolni amit mond
Kevered a szezont. A hit egyáltalán nem csak ''nem tesztelhető'' dolgokból áll. A nem tesztelhető csupán azon része, aminél az embernek megvan a szabadságfoka hogy azt az alternatívát válassza, amelyik jobban tetszik minden következmény nélkül. Aztán vannak a tesztelhető dolgok, pl. egy anya a legjobb tudása szerint eteti a gyerkőcét, mert úgy hiszi, hogy az neki jó, aztán évek múlva kiderül (tesztelhető, ha úgy jobban tetszik), hogy a helyesnek vélt táplálkozással szépen halmozódtak a rákkeltő anyagok. Viszont amíg nem tesztelik, addig senkinek semmilyen kifogása nem lehet az ellen, hogy akár Zeusz is dobálhatja. Aztán ha mázlija van, lehet, hogy ráhibázik. Világrengető tudományos áttörés is inkább akkor szokott lenni, amikor születik egy mázlista, két ilyen eset között meg többnyire csak finomítják a meglévő modelleket.

''Csak ők nem úgy hívják, hogy hit, hanem úgy, hogy ''megdönthetetlen alapigazság''.''
Kezit csokolom, mirol tetszik beszelni?
Axiómáról. Egy adott világmodell axiómái a modell azon állításai, amik definíció szerint szentírásnak minősülnek az adott modellben és minden további magyarázat nélkül igaznak kell elfogadni. (Görög eredetű szó, jelentése: nyilvánvaló igazság.) A kereszténységnek olyasmi axiómái vannak, hogy van egy istenféleség, ami világot teremtett hat nap alatt, meg így meg úgy, a ''tudománynak'' meg vannak ok-okozati axiómái, meg energiamegmaradási axiómái meg fénysebességállandó axiómái, meg ilyesmik. (Illetve tulképpen azok az alapaxiómák, amikből ezek levezethetőek.) Csak a tudományban általában kicsit gyorsabban csereberélődnek ezek, mint a jött-ment világvallásokban.
Nem gondolom úgy, hogy bármiféle hitet vagy vallást statikusként kell kezelni. A kereszténység is pl. hatalmas változáson ment keresztül, még ha csak az elmúlt 100 évet veszed alapul. Egy kiszemelt ember életfelfogásáról meg akkor ne is beszéljünk. Az egész vallásosdi/tudósosdi arról szól, hogy szeretnénk magunk körül egy hihető világképet kialakítani, leginkább praktikussági okokból.

P.S.: az aláírásod (''DRM is theft'') az tudományosan bizonyított? Semmi különös, csak úgy kérdezem.

[Szerkesztve]

''Axiómáról.''

Valamit felreertettel: axiomak a termeszettudomanyokban nincsenek.

Axiomak a matematikaban vannak, mivel ott - a termeszettudomanyokkal ellentetben - nem arrol van szo, hogy meg akarunk ismerni valami mar eleve letezo dolgot, hanem arrol, hogy rendszereket teremtunk, es ez tobbek kozott ugy zajlik, hogy azt mondjuk, hogy legyenek ezek az axiomak.

Az alairasom elemzesehez nem ez a legjobb topik, meg keso is van hozza

DRM is theft

A görögök sajna nem tudtak vákuumban meg mikrogravitációban kísérletezni, ahol elhanyagolható a súrlódás, különben nem mondtak volna ilyeneket.
Az lehet. De ugyanúgy nem tudtak, mint a mai átlagember. Úgyhogy ezen ma is létező érvényeségi körrel rendelkező megközelítés 'jó'.

A maga érvényességi körén belül, persze

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

A tudományt mint olyat elég sokféleképpen szokták definiálni, de általában a vége az, hogy az a tudomány, amit a tudósok annak fogadnak el (közvetlenül vagy közvetett definíción keresztül).
Elég súlyos gond, ha így gondolod. A tudomány az, amikor nem az ember maga dönt a modelljeinek jóságáról és érvényességi köréről, hanem a (minél szikárabb, minél nagyobb magyarázó erejű) modell összevetése a méréssel/megfigyeléssel. Ezen túlmutató praktikus szempontok csak azt határozzák meg, hogy ki (melyik irányvonal) mennyi pénzt, embert, forrást kap.

De ha a mérést és a megfigyelést az első helyre teszed, akkor már tudományt művelsz.

El kell, hogy keserítselek, de a tudomány nem különbözik olyan nagyon a hittől.
El kell, hogy keserítselek - nincs igazad. A hit nem alkot modelleket az észlelés magyarázására, hanem tudja, hogy mi a való. A tudomány csak (használható) modelleket alkot.

Akkor kezdődnek a bajok, amikor egy észlelés ellent mond az ezekből levezethető dolgoknak...
Pöttyet le vagy maradva. Az érvényességi körök, illetve ezek hierarchiája az ilyen helyzeteket minden további nélkül kezeli. Semmit sem dobunk ki.

Mondjuk inkább úgy, a tudomány az egy jobban átgondolt, rugalmasabb, rendszeresen és módszeresen felülvizsgált, bizonyos szempontból tökéletességre törekvő vallásszerűség.
Hülyeség. A tudomány nem hisz a modelljeiben. Csak használja azokat. Ha elkezded a modellt és a valóságot keverni - na, az már hit. Lenne.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

ha egy tudományos alapigazság már nem ad alapot a megfigyeléseknek és a tapasztalatoknak, akkor megvizsgálják, hogy valóban alapigazság-e, vagy csak egy speciális részigazság.
Ma már nem elfogadott úgy modellt alkotni, hogy egyszersmind az érvényességi körét ne határozza meg valaki. Azaz minden 'tudományos igazság' alapból csak speciális részigazság.

Ezzel párhuzamosan a modellek érvényességi köre folyamatos revízió alatt van. És, ami azt illeti, elég nagy dicsőség olyan kísérletet/megfigyelést találni, ami valamely modell érvényességi körét komolyan korlátozza. Ezért van az, hogy bár pl. a spec/áltrel ma elfogadott elmélet, titokban az összes tudós azon ábrándozik, hogy majd Ő talál valamit, amire ezek nem jól működnek

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

A tudomány az, amikor nem az ember maga dönt a modelljeinek jóságáról és érvényességi köréről, hanem a (minél szikárabb, minél nagyobb magyarázó erejű) modell összevetése a méréssel/megfigyeléssel. Ezen túlmutató praktikus szempontok csak azt határozzák meg, hogy ki (melyik irányvonal) mennyi pénzt, embert, forrást kap.
elvileg. de mivel a gyakorlatban az ember műveli a tudományt, így az úgymond nem akadémikus tételeket rossz szóval élve a tudósok meghatározó köre nem akarja befogadni vagy nehezen fogadja be. ez a mai napog így működik, ha nem is olyan látványosan, min t pár 100 éve, vagy akár az elmúlt század elején. ne tegyünk már úgy, mintha a józan ész, logika, racionalizmus a nagybetűs (természet)Tudományt egyedül illetné meg, illetve a vaskalaposság, szűklátókörűség és emocionális hit kizárólag a vallások osztályrésze lenne.

[Szerkesztve]

Vallásszabadság van: ha ebben a badarságban akarsz hinni, én ugyan meg nem gátolhatlak benne.

Isten, mint hipotézis, pont azért nem tudományos, mert nem 'cáfolható'. Elvileg sem. Nem rendelhető hozzá érvényességi kör. A tudományos elméletekhez igen.

És ebben a dologban nem Mari néni dönt, a szomszéd utcából. Meg nem is te. Ő legfeljebb vallásos témában lehet döntőbíró. Ahogy te is. A tudományban a megfigyelés, a kísérlet dönt.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Ehe. Magyarázd meg még azt is, hogy Einsteinnek tudományos elmélete volt Istenről

Valahogy annyira jellemző és szánalmas, amit csinálsz. Kevered-kavarod azt, amihez tulajdonképpen fingod sincs, aztán meg megpróbálsz valami érzelmi alapú maszlagot is hozzázuttyintani, lehetőleg erős tekintélyelvű beütéssel.

Az, hogy egy tudós hisz-e vagy sem Istenben, tudományos szempontból teljességgel közömbös. Magánügye. Mellesleg máig vitatott téma, hogy Einstein tényleg hitt-e istenben, és ha igen, akkor mifélében.

Továbbá az, hogy Isten nem tudományos hipotézis, az pontosan annyit jelent, hogy Isten nem tudományos hipotézis. Se többet, se kevesebbet. Tudom, ezt nehéz megemészteni egy marxizmuson és előítéleteken edződött elmének, de akkor is ez van.

Lefordítom.

A tudomány nem foglalkozik isten létével. Ez a kérdéskör nem tárgya tudományos vizgálódásoknak, modellalkotásnak. Ebben a kérdéskörben a tudomány nem ad jólatokat. Se pozitívat, se negatívat.

[Szerkesztve]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

''Megbízható predikciót meg olyan hitből csinálok, amilyenből akarod. Beborul az ég. Fú, Zeusz marha dühös lehet, mindjárt elkezd dobálni. És jé, tényleg. Formalizáljam?''

Ugye ez vicc volt? de jól megmutatja, hogy még egy ilyen példánál sem zeusz dühéből vezeted le hogy esni fog, hanem a felhők bizonyos tulajdonságaiból. (egyébként meg tök mindegy hogy isten hit vagy más) A többi amiket hozol is kicsit hasonló pontosságú.

avman : einstein [link]

we all deserve a bit of luck.

Abban, hogy a tudományban nincs 'igaz'. Csak 'működő'. Illetve, még inkább: adott érvényességi körön belül működő.

[Szerkesztve]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Kiszel Tünde az élő bizonyíték, hogy van élet az agyhalál után is...

Elméletileg nincs különbség elmélet és gyakorlat között. Gyakorlatilag van.