Senki nem szól hozzá semmit?

De. Mindig szerettem a filozofikus alapú sci-fi-ket. Ezért imádom Asimov-ot. Visszatérve a novelládra, az ötlet nagyon jó, viszont gyorsan befejeződik. Én még húztam volna, több aspektust is figyelembe vettem volna, bár a végső döntéssel egyetértek. (Főleg itthon, Mo-n.)
Azt gondolom, hogy ha elindul az új Noé, akkor lennie kell ''menekülteknek'' is, tehát nem pusztulhatott el az egész civilizáció. Vagy félreértettem valamit?

Joc

Hát, arra direkt nem tértem ki a végén, hogy most az új Noé az ki, vagy honnan van, a lényeg nem azon van.
Érdekes, volt, aki pont azt hozta fel, hogy túl hosszú lett, ütősebb lett volna röviden, de abban mindenki egyetértett, hogy nem egyszerű.
Egyébként a fő célom az elgondolkodtatás volt, jó lenne, ha az emberek többsége picit elgondolkodna. Persze én sem vagyok egy antiszociális kapitalizmus ellenes fanatikus, de néha már túl dúrva, ami megy. Az értékrend változásokról már ne is beszéljünk...
Meg persze örülök, ha tetszik másoknak.
Van még egy másik hasonló is, csak az hosszabb, és elég elborult néha, ha érdekel valakit, azt is felrakom.

Köszi, merem remélni, hogy az átlagos szintet megüti.

Egyébként tényleg csodálkoztam, hogy egy fikarnyi komment se volt...

Mondjuk az ajtó elég gyakori metafora. Ott az Átjáró. ''Az utolsó ember a Földön ült egy szobában. Kopogtak az ajtón.'' szitura többek között még Bradbury-nek is van egy verziója. Stb.

Azt nem merném kijelenteni, hogy ennek a novellának az ötlete még nem jutott senkinek sem az eszébe. De azért jól beleillik a ''Gondolkodtál ma már?'' irányvonalba. Ki-ki elmerenghet rajta, hogy hangulatától függően inkább az ''Annyi szép dolog van, kár lenne értük'', vagy az ''Annyi szenvedés/mocsok van, el kell tünniük'' kerekedik felül benne.

A tej élet, erő, egészség.