Számomra a 70'-es évek Floydja az ''igazi'', ezen belül is a 73-74-es két album a kedvencem.
Én nem töltögettem le, amikor először voltam az USA-ban, megvettem az összes remastered CD-t a fenti időszakból, akárcsak a kedvenc Dire Straits albumaimat is. De ezek megvoltak már korábbról is bakeliten. BIzonyára korán érő típus vagyok, de kb. 13 éves koromtól hallgatom őket intenzíven.
Nálam a téglafalas album már az elburjánzó Roger Waters éra kezdetét jelenti, a siránkozást a (koreai?) háborúban leharcolt apáért. Ezek már nem annyira a kedvenceim, bár a Fal még elmegy.
A legjobb aláírás a héten
