Hirdetés

2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#38) Gyantusz válasza kretenallat (#36) üzenetére


Gyantusz
tag

Azt tény, hogy az építőiparhoz gyomor kell és türelem (és sok-sok "ismerős" - a jóemberek mindíg megtalálják egymást).
Felsőoktatási intézményekről annyit, hogy mindenhol tanulni kell, ez alól egyik sem kivétel!
Mivel volt alkalmam a pesti Ybl-lel és a győri SZIE MTK-val összemérni a DE-MFK-t, így bizton állíthatom, hogy nem marad el az építészmérnöki szak ezek mögött (a pécsi Pollack-ról nem sok jó véleményt hallottam eddig, az Ybl iskolai rendszere pedig elég káoszosnak tűnik), pláne hogy sikerült elvégeznem. Van amiben jobb (matek, mecha, tartók), van amiben nem (pl. kivitelezés-szervezés, éptöri I.). Viszont ha nyitottan jársz-kelsz a suliban és érdeklődsz a tantárgyak iránt, tudsz és fogsz is tanulni (magyarán, ha akarsz). A tanároktól lehet és kell is kérdezni, a könyvtár pedig tele régi, de annál hasznosabb szakkönyvekkel (igazából ez alól csak a villamosok és a vegyészek lehetnek kivételek, de ténylegesen nem ismerek egyet se közülük).
Nyitottság kérdése az egész.
Az megint tény, hogy a szakmát nem az iskolában kell megtanulni, hanem "kint", az életben gyakorolva azt. Alsó hangon 10 év legalább. A suliban csak az alapot kell összehordani (3-5 év erre elég csak, hogy megtanulj tanulni).

Egy régi mondás szerint "az építész csodagyerekeknek deresedik a halántékuk".

A tanulmányi átlagok összemérése egy érdekes dolog. Az biztos, hogy a (ma már) DE-ATC-MK építész, építő és gépész szakjain az átlag a 3-as körül kullog. De az biztos, hogy egy mechanika, vagy matek 3-asért meg kell ízzadni rendesen (még a kettesért is), rengeteget kell gyakorolni, ami cseppet sem haszontalan dolog így utólag (megtanulunk gyorsan és pontosan számolni). Tapasztalatból mondom, hogy a munka során marhára mindegy, hogy ki hanyasra zárta le a - teszem azt - 2. félévét, kapott-e köztársasági ösztöndíjat, vagy hogy a diplomájában hanyas van írva, hanem csak az számít, hogy ha a kezébe adnak egy teodolitot, szögprizmát, vagy csak egyszerűen két 50 méteres zsinórt (mert nincs más), ki tudja-e tűzni az épületet, főfalakat (akármit), vagy nem? Ha kap 5-10 embert, meg tudja-e szervezni a munkájukat, vagy nem? Ha nem, lehetsz akármilyen summa cum laude tanuló, a munkások szemében nem leszel senki! És szerintem ez a fontos egyes-egyedül, semmi más. Az, hogy a főnököm teszem azt szivatja őket, mert nem fizeti ki a megérdemelt béreiket és baromságokta költi (vagy nem arra, amire kéne), az meg megint egy másik, de tipikus történet.

"azthiszem h torekszem arra h mindig jobb emberre valjak. nincs szennyesem, köszi"

A lényeg ez. De nagyon gyanítom, hogy kevés fiatal lesz olyan, aki egy munkahelyen fog lehúzni 25-30 évet. Az építőiparban pedig ez szinte ki van zárva (szakmunkás-alkalmazottként).

A mai fizetések pedig egy cseppet sem viccesek, pláne annak, akinek nincs "támasza" (szülők), hamar lerohasztják az arcról a mosolyt és a kezdeti magabiztosságot... El kell felejteni azt a tévhitet, hogy ha végeztek, a "diplomás minimálbér" minimum járni fog. Munkahelytől függően kaptok majd 70-100 000 HUF-ot/hónap (a Tiszától keletre rendszerint 70-80 ezer/hó a próbaidő alatt, Pesten 100-120; ja, hát persze hogy bruttó) és azt kell beosztani (illetve annak a nettóját), főleg, ha nem a szülői otthon közelében dolgozol (albérleti díj, rezsi, kaja, utazás; eddig kötelező kiadások, eztán pedig a "buli", már ha jut a pénzből és az energiából). Próbaidőn meg pláne (3 hónap) ne várja el senki, hogy megkapja a legkirályabb, lepatentebb munkákat. Mindíg a ganét kell lapátolni, akárhol lesz is az ember és úgy kapaszkodni felfelé. A túlórákat természetesen sehol sem fizetik (a napi 10 óra az alap, sötétben kelsz, sötétben érsz haza, tök frankó dolog), szombaton pedig örülj annak, hogy bemehetsz dolgozni, persze ingyen... Ha kiveheted az Mtk. szerinti szabadságaidat, az maga az ünnep! Átcsúsztatás az előző évről? Felejtsd el. Olyan sem ritka esemény, amikor a próbaidő végével hoznak olyan helyzetbe, hogy fel kell mondjál... és kezdődik minden előről. Mindenesetre a regonális munkaügyi központokkal sem árt ismerkedni. Szóval addig buli az élet, amíg nem vagy "éles" helyzetben. Utána aztán lehet káromkodni és kell is. Én igazából a "bulit" hagyatnám ki, a kötelező nyári gyakorlat az kötelező legyen és nem "leigazolt" papír. A suli mellett én is dolgoztam (szakmunkát), lévén a költségtérítéses tanulás is tök frankó egy dolog, ajánlom melegen minden lébecoló "államis"-nak.

A fiatal (segéd- és) szakmunkások pedig élnek-halnak a szakmai tanácsokért, legalább is azok, akikkel eddig találkoztam és részben, vagy egészében dolgoztam velük. Nevelésük, tovább művelésük bizony a mi kötelességünk is. Az idősek meg? Na, ők aztán tudnak mesélni, milyen is volt régen... a fénykorban.
Aki meg trehány, semmirevaló, ingyenélő, annak nem kell kifizteni a "munkáját", illetve le kell húzni az aznapi munkaórájából (vagy csak az eredményeset leigazolni). Ennyire egyszerű a történet, még ha engedély nélkül is építkezik a többség. Ha nincs szerződés, nincs követelnivaló sem (egyik félnek sem). A szaktanácsadás pedig mindenhol ingyenes (műszaki és építési osztályok, OLÉH, gyári diszpécserek, gyári mérnökök, területi képviselők stb.), nem kell tőlük félni, mert értetek vannak!

[ Szerkesztve ]

Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.