Nem veszek nForce2-t, most már megvárom ezt. Aztán majd döntök.

#tarcsad

Es ez azt is jelenti, hogy egy darabig nem vonul nyugdijba a Barton, s igy magasabban maradhat az athlon64 ara :( ...

iBook + RedBull :)

A VIA 3 chipset alatt képes volt hozni egy nforce2 teljesítményét... Ez a tipikusan dacból kihozott chipset, hogy csakazértis az övék legyen a leggyorsabb atholon platform. Szánalmas.

Everybody thought it was impossible. Then an idiot, who didn't know, came and did it.

kitudja még hogy fog teljesíteni ez a chipkészlet, október-november tájékán készülödtem nforce2 ultra400-at venni, de asszem még várok vele, majd meglátjuk beveri-e a VIA az nVidiát alaplapi chipkészlet terén:D

Azert a dac-nal fontosabb szempontok is mozgathatnak egy ilyen aprocska vallaltot is mint a VIA.... pl meg 1-2 evig kaphato K7-ek ?

iBook + RedBull :)

Hát, nem azért de az egycsatornás nForce 2 400 hozza a KT600 teljesítményét elég sok helyen...

Nem csak a sávszélesség számít, hanem az is, hogy ezt hogyan valósítják meg.. (lásd: nForce 1 nem volt vmi hűűde nagy szám, az nF2-re viszont sikerült egy nagyon ütős memvezérlőt összerakni.)

Maradok az nForce2-nél (aki meg már meg is vette, semmiképp ne váltson)

Gigabyte lapon lehet, hogy ez lesz az új alaplapom? :)
Mivel új a chip, és az xp-k a lowend vonalon lesznek egy idő után, remélem, hogy a 880-ra épülő alaplapokat is jó óccsón adják majd.

42

Hát ennek így most ebben a formában semmi értelme... Ha kilógna belőle még egy athlon proci ott felül, akkor azt mondanám, hogy na igen, ezt így kéne...

in4m8ion 1ts 2 B 3

Nem véletlen hogy kiadja a Via az új chipsetet.
A leggyorsabb chipkészletnek mindíg nagy reklámértéke van, a vásárlók nagy része is a tesztek alapján leggyorsabb lapot vásárolja meg.

Gondolom hogy a fejlesztésnél már beszerezték a legjobb Nforce2 lapokat és gondosan ügyelni fognak rá hogy gyorsabb legyen az új Via chipkészlet.

Meglátjuk hogy teljesít majd. :)

Szerintem pedig van értelme. A via idáig is (lásd p1 és fcpga alaplapok) kihozta a ''maximumot'' a leváltásra érő technológiákból. Ezt teszi most is (natív raid, ddr2, stb), és az xp-k ereje egy darabig biztos, hogy egy csomó mindenkinek bőven jó lesz. A kérdés a bevezető ár, illetve hogy az milyen gyorsan csökken.

42

hiszem ha látom. ha változtattak az alap felépítésen akkor elképzelhető hogy gyorsabb lesz mint az nforce2, de ha csak ''tuningoltak'' az alapokon akkor lehet hogy nem fog rendesen menni.

Controlling: ''In God we trust! - All others will be monitored''

2x64 bit az nem tuning. Én örülök neki, és nagyon sok dolgot támogat, ez jó. Déli hidakban már így is jóideje vezet, remélem most az északi híd is felnő a feladathoz. Jöjjön csak, kiváncsi vagyok mire lesz képes.

Majd a tesztek eldöntik melyik jobb Via KT800 vagy nForce2.
Bár szerintem érdekes lesz.
Mindenesetre az nforce2 nekem be jött.
Via KT800 ???? Majd kiderül.

Az Inteligens Gép Inteligens Kezelőt Kiván

Inkább nForce3 ;]

Hacsak ki nem jönnek a DDR2-es ramok, sok értelme nem lesz ezt venni.

OFF: A DDR2-es ramok 4-szer visznek át adatot egy órajel alatt? Akkor ez a QDR P4 buszhoz hasonlít?

nForce3 800 Ultra

Az Inteligens Gép Inteligens Kezelőt Kiván

Szerintem jó kis lap lesz. :) Az viszont érdekelne, három éve milyen AMD-s alaplapjuk volt azoknak, akik most fikázzák a VIA-t. (Ugyanez a helyzet az nV vs Ati esetében is) Nem értem mi értelme mindig az éppen vesztésre állót szapulni? Tény, hogy az Nv Nforce 2 jó kis lap eltekintve néhány (egyébként szerintem durva) hibájától.

Nforce ''hűdejó'' duál memvezérlő... Nevetséges. Mennyivel is nő a sávszélesség a gyakorlatban? Kb 3%-kal. Húúúúúdesoakatgyorsuuuult. :) Ha viszont durva chipset lesz, akkor lelki szemeimmel már látom a kidobott NF7-S v2.0-ák hegyeit. Ez van. Ha valaki egyszer belekerült ebbe a sebességhajhászásba, már nem keveredik ki belőle. Amint megjelenik az ABIT KB 800(kitalált név) új topic fog neki nyílni. :)

Ui: NF7-em van, még mielőtt megkezdődne az anyázás :D

Szerintem rossz koordinátarendszerből nézed a dolgokat! A VIA részben azért fejleszt 2 db RAM csatornát támogató chipset-et, mert integrált grafikában is érdekelt (lásd KM133, KM266, KM400 vonal), másrészt azért, mert a 2 RAM csatornás megoldásból a P4 vonal integrált grafika nélkül is profitál, márpedig a VIA a P4 vonalon szeretne előbbre lépni! (Amúgy a P4 utódaihoz mások is terveznek DDR-II-őt (DDR2-őt) is támogató chipset-et, nemcsak a VIA.)

Na most az előbbiek után az a kérdés, hogy ha egyszer kifejlesztenek egy 2 RAM-csatornás, DDR2-őt is támogató (667 MHz-ig) északi hidat a P4-hez, akkor miért ne csinálják meg annak az Athlon XP-hez illeszthető verzióját is?!? Csak azért, hogy nehogy felbosszantsák az nVIDIA híveket?!?

A valóságos kérdés az, hogy vajon a KT880 mennyire kompatibilis a KT600-zal, vagyis mennyiben kell módosítani hozzá az alaplapokat. Ha csak minimális módosításra van szükség, akkor sikeres termék lehet. (esteban-nak (#3) igaza lehet, hogy talán az AMD már azért is tovább folytatja az Athlon XP vonalat, hogy ne kelljen az Athlon 64 árát idő előtt leengednie - és erről a Via is tudhat.) Remélem, az Athlon XP órajele is fog még emelkedni.

Egy talán még nyitott kérdés, hogy vajon a KT880 milyen gyorsan kommunikál a VT8237-tel (és a következő VT8239-cel), ugyanis a VT8237 1066 MByte/s-kel tud kommunikálni a K8T800-zal (Athlon 64 és Opteron északi híd), de csak 533 MByte/s-kal kommunikál a KT600-zal. Na most ha a KT880 tudja az 1066 MByte/s-ot, az tovább gyorsítja az adatforgalmat HDD, az USB, IEEE1394 és LAN irányban.

*********
Kedves (#16) faster!

A DDR-II az 4-szer is tud adatot átvinni órajelenként, de tudja a közönséges DDR üzemmódot is, amikor is ugyanahhoz az adatátviteli frekvenciához nem 1/4, hanem 1/2 órajel tartozik. A DDR2 előnye, hogy a (hullámellenálással való) lezárások eleve integrálva vannak (így a reflexiók nem rontják annyira az átvitelt), továbbá alacsonyabb a szabványos működési feszültség, és így a fogyasztás is. (A magasabb működési frekihez persze kell a jobb félvezető technológia is.)

*********
Az Athlon 64 FX-51 teljesítménye a VIA K8T800+VT8237 chipsettel egyébként egyáltalán nem rossz:
[L]http://techreport.com/reviews/2003q3/athlon64/index.x?pg=1[/L]
(Ebben nyilván szerepet játszik, hogy a HT link az északi híd felé a szabványos 800 MHz-en és 32 bit-en megy, nem mint némely más gyártóknál, ahol állítólag csak 600 MHz-en, vagy csak 16 bit-en. Az is számíthat, hogy az északi és a déli híd között a már említett 1066 MByte/s-os V-Link van.)

Elkésett!

Tény, hogy mondjuk 1 évvel ezelőtt sokkal ütősebb lett volna, de így is hasznos lehet. (AMD vonalon az eladások többsége még sokáig az Athlon XP lesz.)

Ez igaz, szerintem sem akarják egyből elfelejteni a K7-est. Szerintem ameddig nem lesz normális és stabil oprendszer az A64-hez, plusz lejjebb megy az ára, addig még érdemes megfontolni, hogy beruházzunk egy ilyen chipsettel szerelt lapba. Gondoljunk csak bele, hogy az első 32 bites windows mennyi foltozáson esett keresztül, mire végre egy elfogadható rendszer lett belőle. Valószínüleg itt is megéri, ha várunk egy picit. Addig meg jó a K7 is, teljesítményben ennek sem kell szégyenkeznie.

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből. Ha a KT600 így 1 csatornás RAM vezérlővel is ott van az Nforce2 nyakán, néha kevésbé, néha jobban lemaradva, kíváncsi vagyok mire lesz képes 2 csatornás vezérlővel.

Értek hozzá Pista bácsi! Kék a fázis...

Önmagában egy második RAM csatorna nem sok pluszt jelent, amikor a CPU FSB-je limitál (integrált grafikát leszámítva).

Ám ha igaznak bizonyul, hogy DDR400-nál gyorsabb RAM-okhoz is felkészítik, akkor ez azt jelenti, hogy a DDR400-at feszesebb időzítésekkel (azaz kisebb késleltetéssel) is tudja majd kezelni. Ebből a szempontból a KT600 kissé gyengébbnek bizonyult az nForce2 Ultra 400-nál. (Utóbbi nem a 2 RAM csatornája miatt gyorsabb.) Az északi és a déli híd közötti esetlegesen gyorsabb kommunikáció szintén gyorsíthat, illetve csökkentheti a CPU átlagos terhelését. E 2 dolog együtt akár 5-15 százalék gyorsulást is eredményezhet (vagyis nagyjából annyit, mint a P4EE sebességi többlete a normál P4 fölött).

segííítsééég!!!!
Most vettem volna egy KT600-as Gigabyte alaplapot. NE TEGYEM???

Czube66

Attól függ, mennyire sűrgős és milyen távlatra veszed.

Más. Fentebb (#20)) már írtam, hogy a K8T800 (Athlon 64-hez és Opteronhoz) nem is olyan rossz, viszonyítva más gyártók chipsetjeihez. Íme egy link, amit most találtam:
[L]http://www20.tomshardware.com/cpu/20030923/athlon_64-06.html#nvidia_nforce3_bug[/L]

Egy kicsit off leszek, de nem találok a közelben ilyen témát.
Na szal látom te vágod a memóriákat, szal tudnál(akár ímélben) kicsit részeltesebb infot adni a dologról?
ddr ugye a jel le is felmenő ágát használja, de hogy lesz a ddr2 ben 4 szeres adatátvitel ugyanazon az órajelen, ez nem egészen világos nekem.
Üdv.: steveetm

hmm hát a QDR-ben lett volna az, hogy egyszerre tudja írni is és olvasni is, ezért effektíve megint egy duplázás van elérve. De ha jól tudom a QDR nem= DDR2 szóval fogalmam sincs...
Kiváncsi vagyok én is DcsabaS válaszára :)

Kedves (#27) steveetm!

Ez a DDR/QDR/ODR átvitel kissé el van misztifikálva az interneten. Valójában meglehetősen primitív dologról van szó. Mégpedig arról, hogy órajelként (azaz egyszerű időzítő/szinkronizáló jelként) nem azt a frekit használják e RAM fajták, amelyiken az adatátvitel történik, hanem annak felét (DDR), negyedét (QDR), nyolcadát (ODR), stb. Ez természetesen azzal jár, hogy az órajelhez tartozó periódusidőn belül többször is lesz átvitel, továbbá az órajelen belüli fázishelyzetet egy külön áramkörrel kell beállítani.

DDR SDRAM-nál valóban az órajel fel- és lefutó éleihez szinkronizálják az átviteleket (de lehetne ehhez képest eltolva is). QDR átvitelnél 90 fokos fázistolásokkal követik egymást az átvitelek.

Érdekesség képpen írom, hogy az URH rádiózásnál használt sztereó átvitelnél is csináltak hasonlót (még az analóg elektronika fénykorában). Ott 38 kHz-es frekvenciával kapcsolgatják felváltva a jobb és a bal csatornák jelét a kimenetre, amivel majd frekvenciában modulálják a vivő hullámot. E komplex (kapcsolgatott) jel dekódolásához természetesen a vevőben majd szét kell kapcsolgatnunk a jelet 2-felé, méghozzá az eredeti kapcsolójellel AZONOS FÁZISBAN! Hogyan lehet ezt biztosítani? Ha átvinnénk valahogy a 38 kHz-es kapcsoló jelet is, akkor triviális lenne, csakhogy az zavarná magát a kapcsolgatott jelet. Ezért azt ötlötték ki (anno), hogy a 38 kHz helyett annak a felét viszik át (19 kHz-es pilotjel), de úgy, hogy rögzített fáziskapcsolatban legyen a 38 kHz-cel (valójában egyszerűen felezik a 38 kHz-et). A 19 kHz azért jó, mert nem zavarja sem az embert, sem az átvinni kívánt jelet. Na most a vevő készülék sztereó dekódere veszi ezt a 19 kHz-es pilotjelet, és ehhez szinkronizál egy helyi 38 kHz-es oszcillátort, ami majd a kapcsolót vezérli.

Szóval, a hang átvitele a sztereó kódoló/dekódoló szempontjából 38 kHz-en történik, de az ''órajel'' az csak 19 kHz, vagyis ez volt az első DDR átvitelű eszköz (amiről én tudok (:-).)

Visszatérve az SDRAM-okhoz, azok fejlesztése során bizonyos dolgok aktuálissá váltak, mint pl. az, hogy alacsonyabb legyen a működési feszültség, és hogy a hullámellenállsnak megfelelő lezárások magukban a modulokban legyenek (kisebb reflexiók). Szóba jött az is, hogy a DDR átvitel helyett áttérjenek a QDR átvitelre, ami a megbeszéltek szerint mindössze annyit jelent, hogy a szinkronizálást elősegítő órajel az átviteli frekvencia negyede. Hogy ez jó-e, vagy sem, az egyszerűen azon múlik, hogy az elérhető átviteli frekvencia és a rendszer által könnyen biztosítható órajel milyen viszonyban vannak egymással. Az átviteli frekvenciát elsősorban az alkalmazott félvezető technológia határozza meg (valamint az üzemi feszültség), az órajelet pedig az alaplapi CPU FSB-je (még az Opteronnál is van hasonló). Az eddigi rendszereknél a CPU FSB-je max. 200 MHz körüli órajelet biztosított. Ha ehhez olyan RAM-ot illesztünk, amely csak 400 MHz-cel tud adatot cserélni, akkor a DDR üzemmód a nyerő. Ha viszont 800 MHz is menne, akkor a QDR üzemmód lenne a nyerő. Na most az a helyzet, hogy ha az újabb fejlesztésű SDRAM-ok gyorsabbak is a korábbiaknál, és kevesebbet is fogyasztanak, 800 MHz-en azért nem mennek (még 667 MHz-en is csak alig). Ezt lehetett is látni előre, így a DDR-II RAM szabványát eleve úgy alkották meg, hogy az képes legyen működni akár QDR, akár DDR üzemmódban is, ahogyan az éppen kedvezőbb. Jelenleg a közönséges DDR üzemmód a kedvezőbb.

Úgy néz ki, hogy ezen felbuzdulva egyes RAM gyártók csináltak olyan RAM-okat, amelyek talán nem is igazi DDR-II-ők, ugyanis kérdéses, hogy tudják-e a QDR üzemmódot, de a kisebb üzemi feszültséget, modulon belüli lezárást és magasabb átviteli frekit azt tudják, és DDR2-nek nevezik őket.

Viszont az nForce 3 nagy előnye a One Chip Solution...azaz nincs külön északi és déli híd :)

A magasabb fokú integráltság általában nagyon kedvezően hat az előállítási költségekre, és az üzemelési megbízhatóságra (kevesebb külső kontaktus), ezért alapvetően helyes erre törekedni. Ha a magasabb fokú integrálást összekötik egy fejlettebb félvezető technológiára való átállással is, akkor még az órajel is feljebb mehet, azonos, vagy akár még kisebb fogyasztás mellett is.

Ráadásul az nVIDIA a régi sikereit pont az előbbiek jegyében aratta. (A VooDoo kártyák több chip-es megoldásaival szemben 1 db, univerzális chipet, jobb félvezető technológián.) Nem meglepő hát, ha most is próbálkoznak vele. Azonban kockázata is van a dolognak, mégpedig az, hogy ha nem elég érett (illetve hibás) architekturálisan az integrálni kívánt rendszer valamely eleme, akkor az visszatartja az egész rendszer megjelenési idejét, ugyanis nehéz lehet korrekt kerülő megoldást találni.

Általában az a jó (illetve biztonságos) megoldás, ha csak kiforrott elemeket integrálunk egybe. A VIA ezt az elvet követi. (Pl. kifejlesztett egy jó különálló USB 2.0 kontrollert, aztán integrálta. Előbb kifejlesztett egy jó különálló SATA kontrollert, aztán integrálta. Előbb kifejlesztett egy jó audió kontrollert, aztán integrálta. Előbb az (S3) kifejlesztett egy jó grafikus kontrollert, aztán integrálta. Minthogy már van különálló gigabites vezérlőjük is, világos, hogy mit szeretnének következőleg integrálni.)

Az nVIDA viszont pl. anélkül próbált SATA RAID vezérlőt integrálni az nForce3-150-be, hogy azt diszkrét formában jól megcsinálta volna. Ez egy kockázatos dolog.

WoW, thx!!:)
Üdv.: steveetm

Ugye nem gond hogy van még kérdésem?:)
Na szóval azóta dolgozom fel a kapott információkat, és lenne kérdésem.
Szóval ddrnél is az fsb hez szinkronizálnak ami 100,133,166,stb mhz.
Ebben az esetben a ddr sdram átviteli frekije mekkora? mert ha a jel mindkét (le és felfutó) élét használja, akkor a frekije ugyanakkora mint a szinkronizációs freki(fsb), de ha csak az egyik élt akkor 200,266,333 stb.
Üdv.: steveetm

Az AMD Athlon DDR átviteli technikát használ, azaz FSB 133, 166, 200 Mhz...ezt kell 2vel megszorozni és ezt 8al és megkapjuk az átviteli sebességet Mb/s -ben :)
A memóriát ehez kell szinrkonizálni...
133, 166, 200 Mhz azaz DDR266, DDR333, DDR400 :)

Kedves (#33) steveetm!

Kérdezed:
''Szóval ddrnél is az fsb hez szinkronizálnak ami 100,133,166,stb mhz.
Ebben az esetben a ddr sdram átviteli frekije mekkora?''
A közönséges DDR (avagy DDR-I) memóriánál az átviteli frekvencia mindig az órajel 2-szerese, tehát 100 MHz-es órajelnél 200 MHz, 133-nál 266 (DDR266), 166-nál 333 (DDR333), 200 MHz-nél pedig 400 (DDR400).

Folytatod:
''... mert ha a jel mindkét (le és felfutó) élét használja, akkor a frekije ugyanakkora mint a szinkronizációs freki(fsb), ''
Mint látom, HiperG (#34) már megválaszolta ezt a kérdést. Annyit fűznék hozzá, hogy a keveredés abból szokott fakadni, hogy az FSB-nél hol az órajelet, hol pedig az átvitel maximális frekvenciáját szokták megadni. Helyesen úgy járunk el, hogy amikor a CPU belső órajelét (ami általában megegyezik a belső működési frekvenciával...) számoljuk ki, akkor az FSB-nél az ÓRAJELből indulunk ki, vagyis azt szorozzuk meg az alaplapon beállítható szorzó tényezővel, ha viszont az adatátviteli sebességet szeretnénk meghatározni, akkor az ÁTVITELI FREKVENCIÁT kell megszoroznunk a bit-szélességgel. A rendszerbusz bit-szélessége az Athlon és a P4 (továbbá az SDRAM modulok) esetében is 64. Ha Byte/s-ban szeretnénk az eredményt, akkor ezt el kell osztani még 8-cal (64/8 = 8), így kapjuk a HiperG által említett eredő 8-as faktort.

Megjegyzés:
Egy CPU belsejében sem megy minden az órajel frekvenciáján. Pl. elég gyakori, hogy az FPU csak 2/3, vagy 1/2 frekvencián megy, de az is előfordul, hogy egyes integer egységeket dupla frekvenciával hajtanak (pl. a P4-nél).

Na de ha az átviteli freki az órajel kétszerese, tehát ha az fsb 200Mhz, akkor a memória átviteli frekije 400Mhz, és az átviteli sebessége 3,2Gb/s. Tehát az átviteli frekinél a jel egyik ágát használja csak, ugye?
Nehogy félreérts véletlenül, nem a hülyét játszom, meg nem is kötözködöm, csak régen azt nyomatták minden hol a jel le és fel menő ágát használja az átvitelhez. De ha ez így lenne, akkor a ddr400 as ramoknak 400*8*2=6,4 gigát kéne átnyomni másodpercenként,(kétcsatornás memvezérlőt most hangyagoljuk) vagy én tudom rosszul és a ddr400 as modulok (elméleti) sebessége tényleg 6,4 giga?
Üdv.: steveetm

Kedves (#36) steveetm!

Amikor adatátvitelnél a fel- és a lefutó élekre hivatkoznak (hogy ti. akkor van átvitel), akkor az az ÓRAJEL FEL-, illetve LEFUTÓ élére vonatkozik! Tehát pl. DDR400-nál az órajel 200 MHz, az átviteli frekvencia pedig 400 MHz, mert az órajel 1 periódusa alatt 2-szer is történik átvitel (az órajel fel- és lefutó éléhez szinkronizálva).

Természetesen az átviteli frekvenciánál nincs semmi olyan misztikus képesség, hogy 1 periódus alatt többször is vihetnénk át adatot, hiszen az adatátvitel legfeljebb csak a logikai szintek megváltozásának maximális frekvenciájával történhet meg!

A DDR, QDR, ODR, stb. átviteli üzemmódok lényegét jobban megérthetjük, ha az átviteli frekvenciát gondolatban fixen tartjuk, és a szinkronizáláshoz használt (és más drótokon továbbított) órajelet felezzük, negyedeljük, nyolcadoljuk, stb. Így beláthatjuk azt is, hogy a DDR, QDR, ODR, stb. üzemmódok megvalósítása egyáltalán nem különösebben nehéz, hiszen csak az órajel periódusidején belüli szinkronizálást kell megoldanunk.

Az is belátható, hogy mondjuk egy DDR200-as (100 MHz-es órajelű) és egy SDR200-as (200 MHz-es órajelű) átvitel mód ugyanazt az átviteli sebességet adja, csak eltérő órajelet kell biztosítani hozzájuk.

Jaaaaa, rossz irányba gondolkodtam:)
Köszi az infot még1x, már világos így:)
Üdv.: steveetm