Először is Parci, örülök, hogy nem torkollott tragédiába a gyógyszerszedés.
Az én barátnőm is most már lassan 3 éve, hogy szed gyógyszert. Nem egyfajtát folyamatosan, és emellett félévente-évente laborvizsgálatot csináltat a nőgyógyásszal, hogy minden rendben van-e. Igyekszünk megelőzni a bajt.
Más barátnővel volt már gumidefekt, és így volt 1-2 ''izgalmas'' hét is.
Megin más barátnővel gyógyszerszedés után csak a ''hatvannál kiszállok'' (coitus interruptus) módszert alkalmaztuk, és jött is a hívás munka közben, hogy apa leszek. De nem lettem, mert jött az abortusz. Az sem volt könnyű, főleg, hogy a lánnyal már szakítás után (szétköltözés után) jártunk össze, mert ''jó volt''.
Az én véleményem szerint sincs véletlen, még ha annak tűnik is. Hány alkalommal volt már az ember életében úgy, hogy éppen csak, de összejött valami, illetve megtörtént, vagy éppenhogy elkerülte a baj az embert.
És hányszor van az, hogy sajnos nem jön össze valami, pedig jó lenne. (Ezek azok az események, amik ha megtörténtek volna, azok a csodás véletelek közé tartoztak volna!) De mégsem, mert ''valaki'' nem úgy akarta.
Figyeljünk oda az ilyen véletlenekre, mert lehet, közölni akar velünk valamit a sors, és azt észre kell vennünk!
#tarcsad