milyen rosszindulató (bulvár...) a cím és az első bekezdés. azt sugalja (konkrétan kijelenti), h az ms lepénzeli a használókat.
pedig:
''...szoftvercég kísérleti jelleggel elindít egy programot, melynek keretében azon vállalti ügyfelek, akik a Live Search használata mellett döntenek, különféle szolgáltatásokkal és képzésekkel kívánják támogatni.''
amiben viszont semmi ''felhábóritó'' nincs, mivel egy szimpla extra szolgáltatás, amit már máshol is láthattunk.

hogy most az it.news bulvár-e vagy nem, azon nem vitatkozom, de itt van néhány cím a ''bulvársajtóból'':
Microsoft offers enterprises money for Live Search use -Washington Post
Microsoft Pays Enterprise Customers To Adopt Windows Live Search - Information Week
Microsoft: Use our search and we'll pay you -CNET
Van még vagy 50 hasonló cím, de nincs kedvem mind idemásolni

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

egy szóval sem mondtam, h az it.news bulvár. a konkrét cikk címre értettem. az, h mindenki más is az ilyen címekre gyúr, az ezen nem változtat.
megvan az a létjugosultsága a dolognak, h valszeg én sem álltam volna neki elolvasni, ha semmitmondó a cím.
a bulváros megfogalmazás, az érdeklődés felkeltés egy egyszerű módja.

csak a cikkből tájékozódtam, amiben szépen le van írva, h nem fizet, hanem extra szolgáltatást nyújt.
ellentétben pl azzal a google-s megoldással, ahol szépen pénzt utalnak a számlára.

[Szerkesztve]

, hát igen, érdemesebb azon elvitatkozgatni - több helyen meg is teszik - hogy ez egy végső, kétségbeesett és átgondolatlan lépés-e a Microsofttól, vagy pedig egy olyan üzleti húzás, amivel megvetik a lábukat a keresőpiacon, s talán új irányt adnak az eddigi szolgáltatási modellnek

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

Na íme még egy példa arra amit a másik témában feszegettem: valami külső eszközökkel olyan feltételeket teremteni ahol végül nem piaci viszonyok között dől el a verseny.

fter: nem látom miért is ne lenne ez fiztés. sacc kap a cég egy olyan vásárlási utalványt amit csak fix helyen lehet beváltani. az ára meg van határozva dollárban. olyan mint az ebédjegy. ne mond már, hogy ez jelentősen más mint a lefizetés. vagy ha így van akkor majd rád hivatkozom amikor megpróbálom rátukmálni a rendőrre az ebédjegyeimet....

we all deserve a bit of luck.

shell+mcdonald's=SMART card.
nálunk vegyél, mert akkor jobban jársz.

senkinek nem jutott eszébe ezen megbotránkozni.

a google minden egyes ff-ből indított keresésért fizet a mozz-nak. ha ms vmi saját cuccát defaultra teszi, már rögtön féltucatnyian perelik.

elmondhatom, h mindig is a google keresőjét használtam (eleinte próbálkoztam a yahooval, de akkor még nem voltam nagy netező) és sztem ez egy darabig még így is marad. vmien varázslatos módon, a google mindig azt dobja, amire szükségem van. ha egy vállalatnak ennek ellenére megéri live search-et használni, mert akármi, akkor szíve rajta.

ez pont a másik pólusa annak, mint h vkinek megéri egy egybként gyengébb alkalmazást használni, mert az ingyen van, míg a másik meg nem. vagy épp, mert a másik fejlesztőinek szebb a mosolya.

[Szerkesztve]

sajna rohannom kell, de
1. szerintem itt tuti fizetésről van szó
2. szerintem ez nem jó. képzelj el egy aránylag kis piacot, ahova belép egy multi és megveszi a potenciális ügyfeleket, ezzel kinyírja a konkurenseket és övé a piac. vagy amikor az intel fizet a cégeknek, hogy ne használhassanak amd-t.
3. hogy mégis mi a különbség a shell+mcdo hoz képes most hirtelen nem tudok rájönni, lehet nincs is
4. firefox kereső: szerintem itt sem korrekt hogy telepítésnél nem ajánl fel választást vagy legalább nem jóval egyszerűbben átállítható. (egyébként ebben viszonylatban nem tom jobban áll e az ms a böngészője terén

we all deserve a bit of luck.

első indításkor egy konfig lapot dob fel, ahol az első kérdés a default kereső.
később pedig összesen 4 kattintás újat hozzáadni.

Az a különbség, hogy én még nem láttam olyan vállalatot, amelyik kötelezne, hogy mekkdönciben egyek. Amerika a hülyék és a hülyén perlekedő emberek országa, majd jól beperlik a vállalatvezetőket, ha ennyire mélyen belenyúlnak a dolgozók magánéletébe.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Te is ismered az átlag amerikai szintjét. Egyformának születünk, csak őket nem hagyják továbbtanulni. Amerika azért tart ott, ahol, mert évtizedekig nyomták az agyelszívást.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ez az ev eddigi legjobb poenja. Az MS folyton anyazza a nyilt forraskodot hogy milyen gecik hogy ingye adjak, aztan o meg fizet is hogy hasznaljak a cuccait Ilyen jot ma reg rohogtem.

Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

ez több szempontból sem igaz. ha saját konyhája/beszállítója vagy épp konkrét kajajegye van és azt mondja, h ő ezt tudja biztosítani, akkor te nem kérhetsz tőle mást. max nem használod fel a lehetőséget.

de hogy a szoftvereknél maradjak. azokat is vállalat szabja meg, h mit használhatsz fel és hogyan.
de ugyan ez van a vállalati kocsi esetében, ha pl szerződésben áll egy márkakereskedővel, vmien előnyös helyzet megfontolásából.

megjegyzésed tipikus példája annak a mentalitásnak, amivel egyik helyen meglévő dolog fel sem tűnik, míg a másiknál ugyanaz felháborít.

Egyetertek FTeR-el, ez most jo hozzaszolas volt tole. Egy munkahelyen nem azt a szamitogepet, butort, vagy munkagepet hasznalod amit te akarsz, hanem amit adnak. Ez egy ajanlat az MS-tol. A vallalkozasok merlegelhetik, hogy a konkurensehez kepest alacsonyabb minoseget kompenzalja-e a cserebe kapott egyeb ertek. Ha igen, akkor a vallakozasnak megeri, ha nem, akkor nem. Mas kerdes, hogy az adott vezetok birnak-e eleg kompetenciaval hogy ilyen dontest esszeruen meghozzanak. Ez a lepes kitunoen reklamozhato dolognak tunik. A donteshozoknak fel tudja hivni a figyelmet, hogy van alternativa is, es az ajanlat arra serkenti oket, hogy nezzenek komolyan utana. Ha pedig a dolgozokat raveszik hogy ezt hasznaljak, akkor kesobb lehet hogy otthon is ezt fogjak hasznalni. A dolog egyetlen szepseghibaja, hogy az MS keresoje sajnos minosegben jelenleg kegyetlenul le van maradva. En egy ilyen huzassal vartam volna amig hasznalhato lesz, mert igy inkabb negativ vegkicsengese lehet a dolognak...

Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

Mekkora cégeknek, és hol(itthon is?) ms-ék?

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

különbséget kell tenni az abszolút ingyenes és a végfelhasználó számára ingyenes között. a kereskedelmi tévécsatornákat is ingyé nézed, azért, mert a reklámbevétel fedezi a többi költséget. a google szolgáltatásai is pont ugyanezért ingyenesek. valaki más fizet értük (amiért közvetve, egy termék árába bekalkulálva, végül mégis te fizetsz).
egy gpl féle opensource mögött viszont nincs semmiféle pénzmozgás. a ''please donate'' nem egy előre megjósolható bevétel.

ez a mostani próbálkozás olyan, mint a ''nagy'' konzolok áron aluli értékesítése, amellyel megteremtik azt a felhasználó tábort, ami később már hasznot hoz a célzott termék értékesítéssel (pl játékok vagy épp a reklámfelület).

Én vitatnám azt, hogy az opensource mögött nincs semmiféle pénzmozgás. Pár nagy vállalat egész jól megél abból a 0 pénzből.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

egyrészt továbbra is megkülönböztetném az opnesource és a gpl féle opensource-ot. másrészt ezek a vállatok nem belőle élnek meg, hanem a köré épített szolgáltatásokból és/vagy a mellé társuló egyéb termékekből.

mint mondani szoktam, a dolog nem élne meg a saját lábán.

Milyen különbség van az opensource és a gpl féle opensource között?

Egyébként azt írtad, open source mögött. A mellékelt szolgáltatás is mögötte van, eltekintve attól, hogy opensource dolgok közvetlen eladásából is sok cég megél.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

a gyakorlati megoldásban különbözik. és néhol még az elmélet is eltér.
példának okáért az ms-nek is vannak opensource projektjei, még a közösségi oldalt is indított az ügy érdekében. cél a tudás és a felhasználó szabadság biztosítása.
nem akarok senki világképébe belegázolni, de a gpl-nél nem (csak) ez van. egyrészt a gpl egyik legfőbb szent célja a ''hit/eszme'' terjesztése (kikényszerítése), másrészt nagyon sok dolgban megköti a felhasználó (mint fejlesztő) kezét. sok más opensource licensz ennél jóval megengedőbb, amelyek az adott kód/program terjedését jobban lehetővé teszik, igaz az eszme követését nem követelik meg (nem zárják ki a kereskedelmi forgalmat).

A gpl nem zárja ki a kereskedelmi forgalmazást.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

nem. de gyakorlatilag lehetetlenné teszi. a lényegen nem változtat. többnyire passzívan akadájozza a dolgot. nem véletlen vannak a dual licenszelések.
ezt egyébként azzal az egyszerű kitétellel teszi, h megköveteli a licensz átörökítését (ide vág még az a kitétel is, ami pénz kérést is kizárja. tod, az a rész, ami arra lett kitalálva, h nehogy más munkán gazdagodjanak egyesek).

a supportos dologra visszatérve. a dolog többnyire nem fedezi a költségeket. ez más megközelítésből hobbinak is lehet hívni
egy novell vagy ibm egyértelműen nem ebből él meg. persze valószínűleg hozzájárul vmilyen profit gerjesztéshez, különben nem csinálnák, ha más nem, a konkurencia gyengítésére biztos jó. egy saját os-t mégis csak költésges lenne fejleszteni, így meg legalább nem függenek adott esetben az ms-től. feltűnő az egybeesés, h az ibm akkor állt linuxra, amikor az ms a sql szerver sikerén felbuzdulva már nem az ibm-et ajánlotta. legalábbis valószínűbb forgatókönyv, mint azt feltételezni, h megszálta őket a szentlélek és megvilágosultak az igaz hit felé.
a redhat féle üzleti struktúrához, meg egy kellően népszerű sw kell, ahol már öngerjesztő folyamattal tudják a supportból finanszírozni a fejlesztést. azért azt be kell látni, h a legtöbb glp-es sw-nél ez nem így van.
igazából nemtudom, h az egyébként elterjedt lejmolás vagy a redhat féle ''ingyen adjuk, de fizess elő x hónapos tagságra, ami keretében támogatást biztosítunk, aztán majd letöltheted'', mentalitás a rosszabb. utóbbit nem védi az a tény sem, h alternatív módon is beszerezhető a disztrib (megkerülve ''hivatalos'' utat).

sajnos szokás összemosni az opensourceot az ingyenességgel, pedig egy kereskedelmi licensz mellett simán lehet ingyenes a termék.
a fentebb említett lejmolásnak is vannak fokozatai, néha azért túlzásba tudnak esni.
egy ie7 plugin kapcsán (ie7pro), meg is lepődtem egy fórum bejegyzésen. ha minden igaz, a projekt ugyan nem nyílt, de minden esetre ingyenes és szabad a felhasználása. egy felhasználó beírt, h nincs-e vmi bankszámla vagy valami egyéb mód, mert annyit segített neki a projekt, h szívesen megtámogatná anyagilag. erre az egyik fejlesztő megköszönte, de elutasította a dolgot, azon a címen, h szeretnék ingyenesnek megtartani tartani a projektet. pedig a tag nem arra utalt, h fizetne a termékért.

azt már csak mellékesem jegyzem meg, h egy szimpla forráskód még nem fog tudást átadni. max aránytalanul sok munkáért cserébe el lehet lesni pár trükköt.

szal, mint mostanra valszeg már világossá vált. nekem leginkább a mozgalom eszmei részével van bajom, pontosabban a belőle fakadó gyakorlati megvalósítással. fogalmazzunk úgy, számomra szembeötlőek az ellentmondások.
a mozgalom hittérítő részével kapcs meg többnyire csak azon tudok kibukni, amikor egy hosszab szakmai szembeállítás után csak az marad mindent eldöntő érvként, h ''dehát nyílt, meg ingyé van''.

Szemszog kerdese. Ha az ember csak arra fokuszal, hogy hogyan lehet minel kisebb munkaval minel tobb penzt keresni, akkor az open source (ami nem ingyenes!) nem egy alternativa. Ha az ember egyszeruen csak meg akar elni, es nem csak a hatartalan penzszerzes a celja, akkor egy remek lehetoseg. Manapsag tul nagy presztizskerdesse valt az ingyenesseg (sot ugynezki mar fizetnek is, csak hasznald), mentalitasa a politikahoz es ideologiahoz kezd kozeledni. Nekem az az erzesem, hogy szandekosan gerjesztett indulatokrol van szo, amit foleg az ipari szereplok marketingjenek eredmenye. Az ''ingyeneseg'' reklamozasa az egyik oldalrol, a total cost of ownership meg a masik oldalrol. Persze mindenki kello mennyisegu tanulmannyal tudja a sajat igazat bizonygatni (foleg hogy maga penzelte a tanulmanyokat). De oszinten, kit erdekel? A marketing a vagyakat jeleniti meg, semmi koze a valosaghoz. En hiaba vennek egy csucsmodern uberdraga, agyonreklamozott kalapacsot, egy szaki egy egyszerubbel is jobban be fogja verni a szoget. Az open source egy tool. Ha tudod hasznalni, tied a vilag. Ha nem, csak szivsz vele. Ugyanez vonatkozik a penzes szoftverekre is. Visszaterve a keresokre, szerintem az MS otlete egy ugyes marketingfogas, nem tobb. Bar en inkabb azt javasoltam volna nekik, hogy varjanak amig a keresojuk hasznalhato lesz. A kiabrandult vevok gyujtese nem eppen jo eredmeny.

Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

Idézet a gpl faq-ból:
[link]
''Does the GPL allow me to sell copies of the program for money?
Yes, the GPL allows everyone to do this. The right to sell copies is part of the definition of free software. Except in one special situation, there is no limit on what price you can charge. (The one exception is the required written offer to provide source code that must accompany binary-only release.)''

Tehát a gpl explicite engedi a pénzért való árulást.

Az ibm nyilván nem elsősorban ebből él meg, de tartok tőle, hosszú távon nem finanszíroznak semmit, amiben nincs pénz. A linuxot pedig régóta támogatják. A telepítő, konfiguráló programjaik kerültek át linuxra többek között, gondolom utáltak windows licenszet fizetni egy raid konfig utility-ért. A novell alól elfogyott a netware, maradt nekik az x.500-as ketyeréjük felhasználók kezelésére (mint az active directory, de nem ugrik be a neve) meg a suse linux fizetős vállalati cucca. A redhat cuccainak jelentős részét nem redhatosok fejlesztik, hanem az open source közösség. Ennek ellenére egyre nagyobb pénzeket kaszálnak a vállalati linuxukon. Az ingyenes, otthoni linuxról le is akarnak/akartak állni. A redhatnál nem emlékszem olyanra, hogy fizessen elő tagságra. Az enterprise linuxukat meg igencsak nem adják ingyen.

Az rendben van, hogy berzenkedsz a gpl ellen, a hittérítő stílus elég okot ad rá. De az open source világban előforduló, száznál több open source licensz közül csak egy a gpl. A többi között azért vannak normális licenszek is, pl. a bsd-jé.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

De ha megnézed a gpl-t, (mint arra másik threadben Fter nagyon helyesen felhívta a figyelmemet), az előírja, hogy gpl licenszű libhez linkelődő programnak is gpl-esnek kell lennie. Ami egy ronda dolog, kevésbé finoman fogalmazva überbrutál bunkó parasztság. Vagy nem használsz gpl-es cuccokat, vagy szívsz ezzel. Szóval a szabad szoftver azon részhalmaza, ami gpl-es, nem is annyira szabad.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

most vol egy másik cikk, h google meg afrikában nyomul. a két megoldás csak a célközönségben tér el.
a reklámból megtámogatott ingyenességel továbbra sincs bajom. a kereskedelmi tv csatornákat is ingyen nézzük.

''Ha az ember egyszeruen csak meg akar elni, es nem csak a hatartalan penzszerzes a celja''
ez rettentően demagóg. ez az opensource móka a világgazdaság csak egy nagyon kis részén van jelen. a kapitalizmus többnyire a kereskedelemről szól, mégsem minden kereskedő egyben gazdag ember is.

''Bar en inkabb azt javasoltam volna nekik, hogy varjanak amig a keresojuk hasznalhato lesz.''
a kereső minőségének javítása valóban nem ártana, de ha egy felhasználótábornak vmiért mégis megéri használni, az másnak ne fájjon. nem kell félteni a google-t marketing fronton sem.

nem látom be, h mitől problémásabb az, h egy ingyenes piacon, plusz szolgáltatásokat is kínál (vmilyen feltétel mellett), mint az, h egy egyébként jellemzően nem ingyenes piacon áraon alul (ingyen) próbálja vki értékesíteni termékét.

nem látom, h a kommented második fel mit is cáfol. gyak ugynazt leírtad amit én.
max a végkövetkeztetés különbözik, de ha megnézzük az okokat (ibm, novell), még az sem nagyon.

nincs bajom sem a linux nyiltságával sem a ténnyel, h az 1xri ára 0. a fő problémám, h ezt a kettőt mindent eldöntő érvnek veszik (nem csak a szakmai vitában, egy konkrét gazdasági döntésnél, főleg ha úgy vélem, h a végkövetkezetés hibás). attól még nem lesz a linux jobb os, h ingyen van (és még olcsóbb sem).

ha vannak akik úgy érzik jobbnak, h nyíltan végzik a fejlesztést, akkor legyenek boldogak vele. de semmi alapjuk rá, h ezt mástól is elvárják.

gpl:
a licensz tele van gyakorlati ellentmondással. lehet, h a FAQ így értelmezi, de a gyakorlatban az egyéb mekötések miatt minimum problémás a dolog. biztos nem véletlen, h kereskedelmi forgalomba csak dual licenszelve kerülnek egyébként gpl-es sw-k. voltak a gpl értelmezhetőségérő szép kis értekezések már.
(ügye, elmélet vs. gyakorlat)
pl, lehet, h az én abszolút saját fejlesztésemet pénzér árulhatom, ha úgy akarom, de ha adott esetben felhasználok egy pl gpl-es libet, akkor máris megvan lőve a dolog, mert innentől nem én döntök a dologról.
btw, sztem érdekes vitatéma, h vajon a licensz nyomán gpl alatt vagyok-e köteles kiadni egy linuxra írt appot, ha felahsználok benne egy beépített linux csomagot. a gyakorlatban persze nem állnak neki pereskedi, de megnéznék egy próbapert, ahol próbára teszik a dolgot.

Ez elegge halott ötletnek tunik. Egy eseteleges evi 2-10$ szamitogepenkent nem hiszem hogy tulsagosan csabito lenne.