Ne aggódj, próbálj nyugodt maradni. Ne hidd azt, hogy teher vagy mások számára, ez nem igaz!

Jobbulást a Nagyidnak!

Ne félj!
Ez csak átmeneti időszak!
Én is voltam már hasonló helyzetben és túléltem igaz nekem pár hónapig tartott ez a nem akarok senkivel sem beszélni meg egyéb.
Ne félj, nem vagy teher senki számára! Szerintem ezt a korszakot az emberek többsége már átélte.

Szombatitomi:

Köszönöm szépen, átadom neki, reméljük mi is, h miharabb kijöhet végre a kórházból.

Krisinto:

Nem igazán szeretnék ennél mélyebbre süllyedni ebben, mert sajnos anno abban is volt részem, nem akarom újra átélni...

Szia, Kata vagyok. Kérsz egy lángost?

Azt tudod, hogy ez egy atmeneti allapot, amiben mindenkinek resze van. Van akinek tobb, van akinek kevesebb.

Ambulimax Provider

Krisinto, +1

Mielôbbi teljes felépülést kívánok a nagymamádnak!

IN GOD WE TRUST!

Jobbulást!

"van, aki alattomos módon, kígyó módjára kúszik fel az ember lábán és szép lassan fojtja meg" ez nagyon igaz

töltöm lefele a torrentet döpirétbéj-rü. csak gondoltam kiirom, hátha kibanolnak..

Én jutottam ennél mélyebbre, remélem te tényleg nem fogsz.

Köszönöm a kedves szavakat, igyekszünk a Nagyit minél hamarabb talpa állítani...

Szia, Kata vagyok. Kérsz egy lángost?

Nekem is hasonló állapotban van most a nagyim, én is aggódok miatta (ő is mond ilyen dolgokat, hogy már nem sokáig él), remélem mindkettőnk esetében jóra fordulnak a dolgok és még sokáig itt lesznek velünk!
Ami pedig az állapotodat illeti - szerintem ez valahol "normális", mindenkinek vannak hullámvölgyei. Persze ez most hatalmas közhely, de mégis így van. Volt egy dolog, ami ebbe beletaszított, hát majd jön egy dolog, ami ebből kiemel!