"miközben a logikai blokkok kétszer sűrűbben helyezhetők el."
Ezt jobb helyeken 10 nanométernek hívnák.
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
"miközben a logikai blokkok kétszer sűrűbben helyezhetők el."
Ezt jobb helyeken 10 nanométernek hívnák.
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
Szerintem elírták és a 10nm-eshez viszonyítva lenne 2x-es a szorzó a 14/16nm-hez jóval több.
Nem elírás, hanem marketing.
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
Ma a nanométer már tényleg csak egy szám, semmi több.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Szerintem mar annak is orulhetunk ha a GF 10nm ekvivalens megoldasat alig 1 eves csuszassal tomegtermelni tudja, mert mostanaban ugy le vannak maradva mint a borravalo.
Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell
Ahhoz képest hogy az Intelnek mekkora gyártástechnológiai előnye volt nincsenek is annyira lemaradva, a 10nm meg az Intel is csak halogatja ami nem jelent túl jót senkinek.
Muhaha, mar a 14/16os nodenal is kamuztak egyet a bergyartok, ezutan mar ket generaciot hazudnak ra a processukre!
Ha nem lenne a common platform, akkor vegkepp sehol se lennenek. Nem az intelhez viszonyitottam, mert o nem egy bergyarto (meg), hanem a TSMC-hez, Samsunghoz, amik a kozvetlen konkurenseik.
Es azzal nem vitatkozom, hogy naluk meg vegre latszik az a tomenytelen penz ami aramlik hozzajuk manapsag es vegre fel tudtak noni az intelhez, regen nem volt ekkora a gap, most vegre ujra ledolgoztak. Valahogy a 28 es 20-as nodeok nagyon nem akartak osszeallni sehol
[ Szerkesztve ]
Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell
Régen is az volt. Túl komplex az egész, hogy egy számmal jellemezni lehessen.
(#8) a_n_d_r_e_w: A Samsung ugyanúgy a Common Platform része. De a Common Platform csak a nagyon alapvető kutatásokat osztja meg. Amikor már magának az eljárásnak a kutatása zajlik, azt már szimplán nem képesek megosztani, és nem is akarják. De az alapok megosztása miatt viszonylag egyszerűen lehet egymástól node-ot licencelni. Persze az IBM kiválásával ez valószínűleg felbomlik, mert a Common Platformot igazából az IBM tartotta életben. A Glofo és a Samsung számára megérte egy ekkora céggel közösködni, mert megrendeléseket hozhat. A Glofo számára azonban innentől már ez nem éri meg, mert az IBM félvezetőgyártó részlege beolvadt hozzájuk, így maguknak akarnak majd mindent.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
Arra vonatkozóan van valahol egy táblázat hogy a csíkszélesség csökkenésével a lapkára helyezhető cellák száma a ténylegesen négyzetesen követi-e egymást vagy nem?
Régen azért egyszerűbb volt, nem? Tehát ha nem is volt akkor se négyzetes az arány, de sokkal jobban közelített. Gondolok itt pl a 65 vs 90 nm-re egy gyáron belül.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Valami azt sugja, ha a GF es a Samsung nem kozoskodnek majd tovabb, akkor lehuzhatja magat, egyszeruen a Samsungnak mostanaban sokkal jobban megy, mig a GF csak szerencsetlenkedik. Es ezen az exIBM is csak rovid tavon tud segiteni.
Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell
Régen nem kellett annyit trükközni. De akkor sem volt ez más.
(#12) a_n_d_r_e_w: Ez a GlobalFoundries-on múlik. A Samsung számára csak a "know-how" kell, az teljesen mindegy nekik, hogy az IBM, vagy a GloFo adja. Viszont azzal, hogy az IBM "know-how"-ja már a GloFo tulajdona, nem biztos, hogy megosztják. A GloFo esetében a helyzet egyszerű. Nekik pénzük van és lesz, ezt az egészet az ATIC egy hosszútávú befektetésként kezeli, de hiányzott a versenyképes "know-how". Most már abban is az élen vannak az IBM-mel, így nincs értelme tovább közösködni.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
"Persze az IBM kiválásával ez valószínűleg felbomlik"
Az IBM csak a gyártást adta el, a kutatás-fejlesztés megmaradt, tehát az IBM "know-how"-ja nem a GlobalFoundries tulajdona, csak használhatják.
a_n_d_r_e_w: Szerintem csak idő kérdése, és lenyeli a céget a Samsung vagy a TSMC.
[ Szerkesztve ]
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
A kutatás-fejlesztés nagyon széles spektrum az IBM-nek. A félvezetőgyártással együtt a berendezéseket is eladták, és ezzel együtt ment a know-how is, mert nem tudnának a mérnökeik hatékonyan dolgozni a berendezések nélkül. Az IBM-nél maradt az IBM Research részleg, ami az elméleti kutatásokat végzi a lehetséges irányok felé (ez birtokolja egyébként az IP-ket is). De a gyakorlati kutatás már a GlobalFoundries feladata, nyilván az IBM félvezetőgyártásával kiegészülve és persze együttműködve az IBM Research részleggel, de ők együttműködnek más fabless céggel is.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
De kíváncsi vagyok, hogy hova vezet ez, mondjuk 20 év múlva hol fognak tartani. Ha visszagondolok az első jó kis 386 dx2-es 40MHz cpu-mra, ami nem is tudom, szerintem még mm-ben gyártották ...
A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...
"A Samsung ugyanúgy a Common Platform része. De a Common Platform csak a nagyon alapvető kutatásokat osztja meg. "
"Az IBM-nél maradt az IBM Research részleg, ami az elméleti kutatásokat végzi a lehetséges irányok felé (ez birtokolja egyébként az IP-ket is)."
A GF 2014 októberében vette meg az IBM félvezetőgyártó tevékenységét, ez pedig egy tavaly júliusi IBM bejelentés:
IBM Research Alliance Produces Industry’s First 7nm Node Test Chips
[ Szerkesztve ]
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
A 386DX2 már 1µm-es, vagyis 1000nm-es volt ha jól emlékszem.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
persze, gondoltam, csak vicceltem...
A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...
Igen és? Szerinted mi az alapvető kutatás, ha nem az elmélet kidolgozása?
Vagy arra akarsz kilyukadni, hogy emiatt a Common Platform nem bomlik fel? Ez lehetséges. Technikailag még mindhárom cég képes belőle profitálni, csak megváltozott a státuszkó a felvásárlás után. Amíg eddig mindenkinek csak előnye származott belőle, addig a Glofo számára előkerült az a szempont is, hogy ha felbomlana, akkor az IBM Research biztos őket választaná és nem a Samsungot. Ez pedig piaci előny lenne nekik az egyik konkurensükkel szemben.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
Ez nem elmélet:
"An alliance led by IBM Research (NYSE:IBM) today announced that it has produced the semiconductor industry’s first 7nm (nanometer) node test chips with functioning transistors. The breakthrough, accomplished in partnership with GLOBALFOUNDRIES and Samsung at SUNY Polytechnic Institute’s Colleges of Nanoscale Science and Engineering (SUNY Poly CNSE), could result in the ability to place more than 20 billion tiny switches -- transistors -- on the fingernail-sized chips that power everything from smartphones to spacecraft."
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
Megnézem, igazad lett, ezt írja:
"Process: First types CHMOS III, 1.5 µm, later CHMOS IV, 1 µm" -- majd később a 386EX és 386CX pricikat már a 0,8µm-al gyártották. (pontosan nem tudom mik ezek a nem DX 386 cpu-k)
A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...
Majdnem rávágtam, hogy biztos Cyrix procik, de nem, googleval ezt találtam, mikrokontrollerekbe szánt 25 és 33Mhz-es 386-as procik.
Na ezeket sem ismertem eddig, megint tanultam valamit...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Ez egy 2015. nyári közlemény. Ez azt jelenti, hogy az IBM Research elkészítettek egy 7 nm-es tesztlapkát. Ez benne is van a hírben, hogy ők csináltak ilyet először. A Glofo most bejelentett node-jára új tesztlapka kell nekik. Persze ez az első tesztlapka alapján nem lesz nehéz.
Ettől azonban még az IBM nem birtokolja a berendezéseket, vagyis van egy partnerkapcsolatuk, amivel a berendezést birtokló bérgyártó mérnökei az IBM Research kutatóival dolgoznak. Ilyet minden fabless cég csinál, mert alapvető érdek, hogy ha kész lesz egy node, akkor jó is legyen.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
Hagyjuk már a bullsitet, senki sem beszélt berendezésekről. Nyilván az IBM Research-nél is van néhány berendezés, és nem egy A4-es papíron rajzolgatnak, tehát nem csak tisztán elméleti kutatásokról van szó, process node-okon is dolgoznak.
[ Szerkesztve ]
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
Tehát:
Intel 2017: 10 nm
AMD 2018: 7 nm
Intel 2020: 7 nm
Jó lenne egy varázsgömb...
[ Szerkesztve ]
Jó lenne egy varázsgömb ;-)
Akkor hagyd a bullshitet...
Nyilván nem papíron dolgoznak, de a gyártástechnológia fejlesztésénél nem az a nehéz, hogy le tudj gyártani, egy tesztlapkát egy összetákolt kísérleti berendezésen, hanem az, hogy ezt tömeggyártást szintjén meg tud tenni. Ehhez kell a komoly szaktudás.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
Ilyenkor Oliverda és Abu85 egymás mellől ki-ki a saját asztalánál vagy szobából osztják egymást?
http://www.hwbot.org/user.do?userId=8629 | 'hét lakatlan faluban nincsen párja'
Nem ugyanazt jelentik azok a számok sajnos. Bár a HDL-el valószínűleg kitudja az AMD egyenlíteni a difit.
(#28) Qkackca: Nem ugyanannál a cégnél dolgoznak egy ideje.
Nem eszik az olyan forrón...majd még elválik.
A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...
Rég összegyűlt a zsé' egy jó AMD APU-ra, de valahogy mégis megvan...
Jó lenne egy varázsgömb ;-)
Amit a GF hivatalos közleményéből kisomtam:
7 nm-en NEM 8 db Zen+ magos, 8 TFlops-os Navi architektúrájú, HBM3(?) memóriaeléréssel rendelkező, a 95W-os TDP keretbe beleférő, megfizethető APU-t akarnak gyártani...
Ha valaha akarnak még számottevő tényező lenni a processzoriparban, ez az utolsó lehetőségük.
Persze miért is kötnék az Intel orrára, hogy jövünk?!
Jó lenne egy varázsgömb ;-)
"A litográfia nagyrészt még optikai alapú marad, de a kritikus részletekhez EUV-kompatibilitást kínál majd a cég."
Ez valami olyasmit jelent talán, hogy a meglevő gyártástechnológia egy kisebb részét lecserélik EUV-re, vagy ez opcionális?
Értem én, hogy IBM, de meglepne, ha a GloFo a TSMC és az Intel előtt ennyivel élesben alkalmazná az EUV levilágítást.
Dont feed the troll...
Gondolom ez valamilyen hibrid megoldás lesz, mint a TSMC és a Samsung finfetje (14nm FEOL/20nm BEOL) ami paramétereit tekintve (transistor fin pitch, transistor gate pitch, interconnect pitch, sram cell area) jelentősen elmaradnak az Intel 'igazi' 14nm-től? Attól az Inteltől aki beszállt az ARM-bérgyártásba. Ez nem túl jó hír a Samsung számára, akik így Apple A-szériás soc-ot valószínűleg nem fognak többet gyártani és egyesek szerint a TSMC jobb lesz már 10nm-en, mint a Samsung.
Ők 7nm-en vajon meg is állnak? Ugye a TSMC 5-öt akar, de csak 2020-ra, onnan viszont már nincs tovább, legalábbis ilyeneket írnak mindenhol. Várom, mi lesz, ha elérték a végső állomást! Jöhetne végre valami igazán átütő -mind teljesítményben, mind ötletben!
Ötlet van csak nem szilíciummal
Karbon nanocsövekről volt szó már pár oldalon, de mintha lett volna vele valami baj, nem emlékszem. Mintha legtöbben arra tippeltek volna, hogy marad a szilícium -kiegészítve egyéb anyagokkal-, csak éppen kvantumprocit építenek vele. Jó lenne egyszer olvasni a lehetséges megoldásokról itt a PH!-n is!
Te milyen ötletről hallottál?
Itt elég jól le van írva. Az egészhez még mindig drága meg lassú, de így legalább mondhatják, hogy 7 nm-EUV...
Hát az már nyugodtan kijelentető hogy nagyon közel járunk a végéhez. Nagy nagyságrendi miniatürizáció már nem nagyon várható. Igazi áttörést most már inkább csak a veszteség hő csökkentésével lehetne elérni. Mert bár már majdnem elértük a miniatürizáció általunk ismert fizikai határait, a technológia még mindig főként 2D alapú. Viszont ez meg limitált, mert rövid vezetőhossz kell az egységek közötti gyors kommunikáció miatt. És egy lapon csak annyi hely van amennyi. Viszont ha ezek hatékonyan egymásra rétegelhetőek lennének akkor effektíve a sebesség sokszorozható lenne közelítőleg arányosan a felépített rétegek számával. De ennek a legnagyobb akadálya a közbenső rétegek hőtermelése, amik meg nem tudják azt hatékonyan leadni mert nincs olyan felület ahol ezt megtehetnék ergo csak a szomszédos rétegeket tudják melegíteni az meg nincs nagyon pozitív hatással a stabilitásra (különösen ilyen csíkszélességek esetén ahol már a kvantumfizika szabályai érvényesülnek erősebben). Ezért kísérletezik most az Intel és mások is mikrofluidika alkalmazásával ami segíthetne ezt hatékonyan megoldani, csak ez még nagyon gyerekcipőben jár. Amikor ezt a problémát valahogy megoldják, akkor lesz majd szerintem a következő "igazán átütő" fejlődés processzor technológiában.
Szerkesztés: IBM nem Intel rosszul emlékeztem elsőre itt egy [link]
[ Szerkesztve ]
Akit esetleg érdekelne a teljes PDF, az letölthető a sci-hub.cc segítségével
7 nm 2018-ra? Majd meglátjuk . Mindenesetre díjazom az "optimizmusukat" .
Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.
Different songs for different moods. łłł DIII Thrawn#2856 łłł Look! More hidden footprints! łłł D4BAD łłł WoT: s_thrawn łłł
Az első problémák után majd felébrednek.
[ Szerkesztve ]
"Errare humanum est, sed in errare perseverare diabolicum"
Meg még mindig 40nm fölött van az egész. Úgy néz ki a procik leginkább csak marketingben fejlődtek az utóbbi 10 évben...
A "true 14nm" ugyanazon a képen így elég fájdalmas.
És ez hol cáfolja azt, hogy az IBM a node fejlesztésében is benne van/volt?
ukornel: Tekintve az EUV költségvonzatát, nem biztos, hogy végül nem az jár majd a legjobban, aki a legtovább tudja halogatni a bevezetését. A Samsung beveti 7 nanométeren, és jelen állás szerint a szóban forgó node sem lesz mentes tőle, bár ezt még így kerek perec nem mondták ki.
[ Szerkesztve ]
"Minden negyedik-ötödik magyar funkcionális analfabéta – derült ki a nemzetközi felmérésekből."
A méret csak egy dolog, ezen kívül még van milliom más is ami összességében adja egy processz karakterisztikáját.
Different songs for different moods. łłł DIII Thrawn#2856 łłł Look! More hidden footprints! łłł D4BAD łłł WoT: s_thrawn łłł
Elnézést a dupláért, lejárt a szerkesztési idő. Az általad linkelt cikkel szerintem elsősorban az a probléma, hogy nem veszi figyelembe a tranzisztor méretet vagyis, hogy az Intelnek kisebbek a tranzisztorjai. Másodsorban pedig a cikk azt feltételezi (szerintem rosszul), hogy az Intel 14nm és a Samsung 14nm LP sebessége és fogyasztása azonos. Mert csak azt írja, hogy az Intel 14nm+ 12%-kal gyorsabb változatlan energia felhaszálással a Samsung 14nm LPP pedig 15%-kal gyorsabb 15%-kal kevesebb energiával de konkrétan mennyihez képest azt nem tudjuk meg. Szerintem a Samsung 10nm-e kb. olyan lesz vagy egy picit jobb, mint az Intel 14nm-e.
[ Szerkesztve ]