Szia
Igen, a szkópon nem veszed észre, csak, ha nagyon durva. Spektrumanalizáror kell hozzá. (Kezdjük ott, hogy szemmel nézve azt se tudjuk, hogy pontosan hogy is kéne kinéznie a tökéletes szinusznak.)
Figure.1 Ha változik a tranzisztor árama, változik az erősítése. Ideális esetben egy vízszintes egyenesnek kéne lennie. Ha a fenti VALÓS tranzisztort 20mA körül járatod, ott van egy kis lapos szakasz, alig-alig változik az erősítése (1=100% az Y tengelyen), de, 0,2mA-nél már csak 60% az erősítés 50mA fölött meg már leszakad. Vagyis, ha elkezdesz egy lineárisan növekvő áramot adni a bemenetre, a kijövő áram egy girbe-gurbán emelkedő áram lesz, nem pedig egy lineárisan emelkedő. Először laposan emelkedik, majd meglódul, utána ismét ellaposodik. Azaz torzít.
Fig2. Ha változik a kollektor feszültség, akkor megint változik az erősítés. A kollektor áramoknak nem ilyen legyező szerűen kéne alakulniuk, hanem csak vízszintes egyeneseknek, amihez legközelebb a legalsó görbe van. Vagyis torzít ismét.
Fig3. Természetesen a hőmérséklet is változtatja az erősítést és mivel a csip tömege nagyon kicsi, amit a rajta ingadozó feszültség és az áram szorzata fűt, ezt a csip sok esetben tudja követni.
Fig6. És még a tranzisztor határfrekvenciája is változik a kollektor árammal. A 10mA-nél 220MHz-es tranzisztor erősítése 0,5mA-nél 80MHz.
Meg még sok minden változik sok mindentől és a végén ez mind megjelenik az erősítés nagyságában. Erre írtam, hogy felsorolni is sok.
Szóval csak ez a 3 effektus is megoldja, hogy a szép szinuszos bázis áramra egy girbe-gurba szinusz legyen a válaszjel.