Hogy az az összekötőszárny mennyi álmatlan éjszakát okozhatott - és még mennyit fog...

"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"

Csak érdekességek:

-Az alapkoncepció megegyezik a WhiteKnightOne/SpaceShipOne és az abból származó, Virgin Galactic-féle WhiteKnightTwo/SpaceShipTwo koncepcióval, a fejlesztésbe besegített a Scaled Composites (pár helyen láttam leírva, hogy Burt Rutan cége... Burt Rutan 2007-ben a Scaled-et eladta a Lockheed-Martinnak, semmi köze nincs így már a Stratolaunch-hoz kötődő munkához).

-A gép elnevezése ROC. Egy ősi repülő állat után...

-A gép valójában két leselejtezett (de repképes) Boeing 747-es alkatrészeire épül, a kompozit sárkányba kerül beépítésre a 747-esek futóművei, a pilótafülke műszeregysége, a szélvédők és a pilóták ülései, illetve kerül a szárnyak alá a 2x4 hajtóműből összesen hat.

-Eredetileg az volt a terv, hogy a SpaceX Falcon 5-ös rakétáját függesztik a középső szárnyösszekötő alá, de ez kútba esett. Jelenleg az OrbitalATK fejleszt hozzá szilárd hajtóanyagú rakétát. Ezek állapota jelenleg nem ismert...

-A gép még nincs kész, hiányoznak a félszárnyak nagy részéről a belépőélek, a két orrkúp (nem tudni, hogy lesz-e mögöttük radar, de feltehetően nem), stb.

-A gép csak a szárnyfesztávban a legnagyobb. Hosszban és tömegben továbbra is az Antonov An-225 Mrija a csúcstartó.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Számomra nem logikus a gép felépítése:
- hosszú, védtelen (?) orr rakéta indításakor (lángcsóva) problémás lehet
- két függetlenül "lobogó" farok (kihagytak egy merevítési lehetőséget) a középrészt terheli
- nem T-vezérsík: rakéta csóva nem lesz probléma?
- feleslegesen távoli törzsek: a középrész szárnyfelületnyeresége minimális, ellenben statikailag nagy megterhelést ad

A fentiek miatt a rakéta indítása valszeg késleltetett lesz, azaz eltávolodik a gép, mielőtt begyújtják.
Érdekes a viszonylag alacsony indítási magasság és sebesség is. Megér ennyit a hercehurca?
Inkább két SR-71-ből kellett volna kiindulni
Vagy két TU-160 - 80 tonna teher, 2M sebesség... (ukránoknál van néhány szeletelve, talán jobb sorsuk is lehetett volna nekik)

- hosszú, védtelen (?) orr rakéta indításakor (lángcsóva) problémás lehet

A rakétát leoldják, "zuhan" (valójában süllyedve repül tovább) egy cirka 50-100 métert, és utána gyújtja be a rakétáit. Ez így működik a korábbi és mostani hasonló esetekben is, pl. SpaceShipTwo esetében is.

- két függetlenül "lobogó" farok (kihagytak egy merevítési lehetőséget) a középrészt terheli

Nem feltétlen előnyös összekötni a farkat, aszimmetrikus terhelésnél ugyanis csavarja a törzset. Tudni kell, hogy a ROC alapvetően szénszálas kompozit műanyagból készült. A kompozit műanyagok nagyon jó szakítószilárdsággal bírnak, de más jellegű terheléseknél (nyíró- vagy csavaró irányú) már kevésbé ideálisak. Amikor folyton azt hangoztatják, hogy ez meg az a kompozit műanyag ennyivel és ennyivel erősebb az acélnál, akkor azt mindig szakítószilárdságra értik - a laikusok számára ez elég, a szakemberek meg vakarják a fejüket, mert például ugye ha annyival jobb lenne a kompozit műanyag mindenhol, akkor abból készülnének a tengelyek is, pedig hát arra a célra valahogy nem népszerű...

Visszatérve a farokhoz: itt nem előny a farok összekötése, ugyanis a fő teherviselő elem a szárny főtartója. A géptest alapvetően csak az irányításban, kormányzásban, leszállásban (futómű) és az üzemanyag tárolásában vesz részt. Ha megfigyeled, ezért jó dolog, hogy a szárnyak alatt lógó gondolákban vannak a hajtóművek. Ez az erő is a szárnyaknál jelenik meg. Tehát "csak" azt kell nagyon erősre megépíteni.

- nem T-vezérsík: rakéta csóva nem lesz probléma?

Ahogy fent már utaltam rá, nem, itt a rakétahajtómű csak akkor fog beindulni, amikor már jó messzire eltávolodott az indító járműtől. Tessék, itt a másik ma is használt megoldás, az OrbitalATK Pegasus XL rakétájával.

- feleslegesen távoli törzsek: a középrész szárnyfelületnyeresége minimális, ellenben statikailag nagy megterhelést ad

Úgy vélem ez leginkább előrelátás miatt van így, ugyanis így több rakétát tudnak aláfüggeszteni (nézd meg a gyártó képét), illetve később adott esetben lehetőség lesz rá, hogy egy repülőgép-szerű járművet függeszthetnek oda (SpaceShipThree?).

Érdekes a viszonylag alacsony indítási magasság és sebesség is. Megér ennyit a hercehurca?

Nem a sebesség a lényeg, hanem a magasság. A Föld légkörének nyomása 10km körül már mindössze 29% a tengerszinthez mérve. A "hagyományos" rakéták számára kb. ez a régió (tehát az első 10-12km) a legnehezebb, hiszen a sűrű légkör nagy légellenállást is jelent. A Falcon 9 például a tömegének cirka harmadát veszti el, amire ilyen magasba jut. Ezt váltja ki ennél a megoldásnál (is) a repülőgép...

Inkább két SR-71-ből kellett volna kiindulni
Vagy két TU-160 - 80 tonna teher, 2M sebesség... (ukránoknál van néhány szeletelve, talán jobb sorsuk is lehetett volna nekik)

Ahhoz nem két SR-71 kellene, hanem legalább vagy ötven. A "Blackbird-család" (A-12, YF-12 és SR-71) közül az YF-12 esetében három GAR-9 rakéta és a vezérlő rendszer volt a hasznos teher, ez cirka 2 tonnát nyomott. Ennyi hasznos terhet tudott felvinni. A ROC teherbírása cirka 230 tonna lesz, vagyis 115x akkora. Nem viszi olyan magasra, és nem indítja olyan sebességgel, de sokkal egyszerűbb és olcsóbb...

A nagy sebesség mellé tedd oda, hogy ezt nem lenne képes egy katamarán kialakítású repülőgép elérni.

Szóval nem, sem a Blackbird, sem a Tu-160 nem lenne jó alany. Olyan gép kell, amely olcsón tud nagy tömeget felvinni.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"A géptest alapvetően csak az irányításban, kormányzásban, leszállásban (futómű) és az üzemanyag tárolásában vesz részt."

De ehhez miért két ekkora géptest?
Indokolja valami? Gondolom nem üzemanyaggal van tele mindkettő.
Hasznos terhet se szállít a felhasználási területet figyelembe véve.

Erre nem lett volna megfelelő két "kisebb" gondola, amibe elhelyezik az üzemanyagot, futóművet, adott esetben a hajtóműveket? Ami megemeli magát a gépet annyira, hogy a szárnyak alá lehessen rakni a hasznos terhet.
A pilótafülkét pedig középen a mostani összekötő fölött alakították volna ki?

Csak ilyen kósza hozzá nem értő gondolatok fogalmazódtak meg.

"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"

Nagy szárnykarcsúságnak vannak előnyei: roppant nagy felhajtóerő, és még nagyobb siklószám. Ezek következtében relatíve alacsony tolóerővel is képes repülni és leszállni a gép.

Sőt, igazából a legjobb a B-58 féle megoldás lenne, csak az valószínűleg sokkal költségesebben lenne üzemeltethető. Ráadásul sokkal kisebb a hasznos terhelhetősége.

Ami valóban leginkább hasonlít erre, az az volt, amikor C-5A rakteréből indítottak Minuteman rakétát. [link]

[ Szerkesztve ]

De ehhez miért két ekkora géptest?
Indokolja valami? Gondolom nem üzemanyaggal van tele mindkettő.
Hasznos terhet se szállít a felhasználási területet figyelembe véve.

A lényeg az, hogy a két test le- és felszálláskor magasan tudja tartani a rögzítési pontot, ahova a rakétát függesztik. Ez az alapvető probléma a repülőgépről való indításnál.

Az eddig alkalmazott megoldások, és hátrányaik/előnyeik:

Géphátról való indítás:

An-225 / MAKS mini-űrrepülőgép terv

Előnye, hogy meglévő gépeknél használható, csak egy rögzítési pont kell a gép hátára. Viszont tele van hátránnyal. A rakétát/űrhajót egy kellően nagy daruval a gép tetejére kell helyezni, illetve az indítás után a hordozógépnek kell süllyedésbe átmennie, mégpedig gyorsabban kell süllyednie, mint a még meghajtás nélküli rakétának - ez azért a sokkal nagyobb szárnyfelülettel nem egyszerű. A gép hátára való szereléssel pedig szenvedtek a Szovjetek a Buran, az amerikaiak a SpaceShuttle esetében. Lásd képen.

Géptörzs alól való indítás:

OrbitalATK Pegasus XL az L-1011 indítógép hasa alatt

Előnye, hogy meglévő gépnél kialakítható. Hátránya, hogy erősen korlátozza a rakéta méreteit.

Félszárny alól való indítás:

B-52-es szárnya alatt az X-15

Előnye, hogy meglévő gépnél kialakítható. Hátránya, hogy csak kisebb tömegű rakétánál alkalmazható, hiszen az aszimmetrikus terhelés miatt a hordozó gép repülési tulajdonságait túlságosan lerontja. Ilyen megoldást most a LauncherOne esetében használ a Virgin csoport, de a Stratolaunch-hoz képest kisebb rakétával.

Katamarán kialakítású hordozógép:

Előnye, hogy könnyű a rakétát felszerelni, nagyobb méretű rakétát / űrrepülőt is fel lehet függeszteni alá, hátránya, hogy speciális repülőgépre van szükség. Ezt használja a SpaceShipTwo és a Stratolaunch (mindkettő esetében a Scaled Composites a tervező cég, illetve a SpaceShipOne és WhiteKnight páros a "felmenő").

Erre nem lett volna megfelelő két "kisebb" gondola, amibe elhelyezik az üzemanyagot, futóművet, adott esetben a hajtóműveket?

Úgy hívják, hogy WhiteKnight. Ez volt a SpaceShipOne hordozó-repülőgépe. A gond az volt, hogy ha ezt tovább szeretnéd növelni, akkor a futóművet befogató szekció és a faroktartó továbbra is akkora lesz, mint egy géptörzs, tehát ha őszinték akarunk lenni, akkor ez egy háromtörzsű gép a valóságban.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Nyílván nőne ennek a két résznek is a mérete, de mégsem akkora méretig, mint jelenleg.
Ez két komplett géptörzs - nem csak egy futóművet befogató szekció és a faroktartó.

Mekkora a felesleges teher?
Mennyivel növeli a gép méretét?

Mindkét pilótafülke aktív egyébként?
Ha csak egyet használnak máris van egy funkció nélküli rész - amit persze a szimmetria miatt nem lehet csak úgy lecsapni.

"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"

Mekkora a felesleges teher?

Igazából a gép nem véletlenül épült úgy, ahogy. A kompozit műanyag miatt elég könnyű.

Mindkét pilótafülke aktív egyébként?

Csak a jobb oldali. A bal oldaliban a repülésirányító rendszerek kerültek.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Kösz a tartalmas kiegészítéseket. Érdekes volt olvasni. Kb. 2 cikk tartalmát leírtátok pluszban.

Tessék mondani, lehet itt hazudni? - Kaszt: Decker, Faj: Troll, Működési Terület: Prohardver

Ha ebből profitot akarnak akkor gondolom ezt az alacsony pályát jellemzően civil célokra használják.

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Az űrkutatás lassan áthelyeződik magánkézbe, ami egy új színt, új fejlődési utat jelent. Ez örvendetes.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Itt szó nincs űrkutatásról, műholdak indításáról van szó, illetve az ehhez szükséges járművekről.

A kereskedelmi műholdindítás korszaka pedig bő 35-40 éve elindult...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"Itt szó nincs űrkutatásról, műholdak indításáról van szó, illetve az ehhez szükséges járművekről." A műholdak szolgálhatnak űrkutatást is.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.