Pláne ha grafikus munkaallomasnak használná esetleg. Vagy low end cad állomásának, amúgy az i7 és a xenon közötti összefüggést nem értem ezen lap esetén.
[ Szerkesztve ]
The further a society drifts from truth, the more it will hate those that speak it. (George Orwell) [HP EliteBook 830 G6, I7 32GB 2TB, HP ProBook 430 G5, I5 32GB 1TB ; Debian Stretch; Linux Mint 20, Ubuntu 20.04, OpenSuse Leap 15.2 ; ASUS ZenBook UX333FA I3;]
Tudtad, hogy 1 terapeuta az 1024 gigapeuta? ![;]](/dl/s/v1.gif)
Jó kis deszka ez, kis céges környezetben mini servernek jó lehet.
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
hmm, jogos. a cad fel se merült bennem.
"Jelenleg a cloud nem más mint a sales által elhazudott és eladott utópia, egy ígéret, csalánba csomagolt mézesmadzag, amit az üzemeltetés f@$zával vernek" | Feel the power! Intel Core i7 | iPhone 11Pro 256GB | iPad Pro 2017 64GB | XBOX ONE X
Sztem amúgy aki ilyen lapot vesz az nem szervert akar a lap felépítése eleve workstationra utal. A csatlakozók, a portok, és minden egy nagyon nagyon erős PC-re utal, a szerver máshogy van felépítve, ha ezt annak szánták volna, akkor legfőképpen tele lenne (3 - 4 8*pcie, 2 -3 16*..), de ez inkább egy klasszikus WS lap, nem szerver lap. A szervereken nem szokott lenni 6 - 10 USB port, meg ilyen olyan supi hangkártya.
Ez egy klasszikus Server Lap:
Ez a Gigabyte a gyártó szerint is WS lap:
For Workstations in 10 Gigabit Environments
[ Szerkesztve ]
The further a society drifts from truth, the more it will hate those that speak it. (George Orwell) [HP EliteBook 830 G6, I7 32GB 2TB, HP ProBook 430 G5, I5 32GB 1TB ; Debian Stretch; Linux Mint 20, Ubuntu 20.04, OpenSuse Leap 15.2 ; ASUS ZenBook UX333FA I3;]
Kivancsi vagyok nagyon hogy vajon azt a sebességet 1500 byteos csomagokkal ki tudja e hajtani az alaplap?? Az én tapasztalatom az hogy hamarabb meghal a rendszer mert annyi IRQt kell kezelnie és csak jumbo frame a megoldás ami viszont nem igazán szabványos. Hacsak nincs ennek a vezérlőnek valami brutális offload funkciója...
Jogos, de munkaállomáshoz képest meg sok a sata és az USB, nem? Legalábbis nálunk (és gyanítom a legtöbb normális cégnél) a mérnökök mindent a szerverre mentenek, egy HDD vagy SSD a gépben és cső...
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
Igen teljesen jogos, de a GIGABYTE nem az a nagy nagyvállalati gyártó, szóval sztem, ez ilyen hybrid valami. A Legtöbb WS-be inkább, sokkal kevesebb port van, szval szerintem ez egy jól felturbózott PC rendszer XEON-al, mint inkább komoly WS lap.
The further a society drifts from truth, the more it will hate those that speak it. (George Orwell) [HP EliteBook 830 G6, I7 32GB 2TB, HP ProBook 430 G5, I5 32GB 1TB ; Debian Stretch; Linux Mint 20, Ubuntu 20.04, OpenSuse Leap 15.2 ; ASUS ZenBook UX333FA I3;]
ennek a chipset sorozatnak ez az egyik lényeges tulajdonsága, hogy szerver kategóriás hálózati kártya van benne. már a c202-esben is rendesebb lan van.
egyébként egy egyszerű vas is ki bírja hajtani a gigát, akkor egy rendes vas az alig 10x nagyobb terhelést miért ne bírná?
lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.
például az x3650-en is van egy halom usb, mert benne van a vezérlőben és nem szedik ki ezért.
viszont a rackelhető szerverekben, pláne az 1 unitosokban tipikusan 1, max 2 pcie csatoló van, az is riser kártyával fektetve, mert nincs több hely. túl sok cuccot egyébként sem raknak bele, sas vezérlő van az alaplapra integrálva, a raid kártyának egyedi csatlakozója van, nem pcie, hálózati kártyából pl. az intel szervereken van 4 integrált, az már elég szokott lenni. max fc kártya hiányzik belőle a gyakorlatban, de az is ki fog kopni az iscsi miatt.
ez a supermicro lap toronyházas szerverbe lehetne jó.
lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.
Nyilván sok fajta szerver van, de egy szervert nem minden esetben a chipkészlet, mint inkább az elrendezés fogja eldönteni mire jó, mivel chipsetből van 2 - 5 fajta szerver elrendezésből, meg 40 fajta, igen meg ide hozhatnád az IBM x3950-et, meg a HP DL980-et is, meg utána a Power 780-t is, de nyilván nem releváns ebben az esetben, amit leírsz.
Nyilván a GigaByte laphoz hasonlót kerestem nem pedig a zEC12-höz akartam hasonítani.
Nyilvánvaló az is, hogy az 1 U-s szerver nem a standalone házba építhető szerverlap kategória, mint ahogyan az x3650 sem.
Amúgy ha már így leírtad akkor nézzük azt a halmot a 2013-ban megjelent M4-es 3650-en van összesen 6 publikusan használható , kettő elöl, 4 hátul, meg kettő a lapon, ugye megegyezhetúnk, hogy 2013-ban nem egy halom... 
Ha megnézzük a 2008-2009-ben megjelent x3650M2-t akkor elöl 2, hátul 2, na ez is messze van a halomtól. Szóval máshogy látjuk a sok USB fogalmát.....
De lehet hogy tévedek...
The further a society drifts from truth, the more it will hate those that speak it. (George Orwell) [HP EliteBook 830 G6, I7 32GB 2TB, HP ProBook 430 G5, I5 32GB 1TB ; Debian Stretch; Linux Mint 20, Ubuntu 20.04, OpenSuse Leap 15.2 ; ASUS ZenBook UX333FA I3;]
Azert mert egyszeruen a pc architektúrája olyan hogy annyi csomagot másodpercenként amennyit továbbítani kell hogy kijöjjön a 10 Gbit nem alkalmas. 1500 bytteos csomagokkal. Csak mindenféle offload eljárásokkal. Olvass utana. Teszteléskor nekem kb 4-6 gbit volt a vége pedig brutális vas volt alatta.
hirtelen két cikket is találtam, akik nem tudják, hogy szerinted ennyi a sávszélesség maximum, így kitoltak 9.9 gigát a 10-es vezérlőn... valóban, a jumbo frame-eket ők is javasolják, de van ott más is.
nekem egy átlag gyalog desktop pc 800 megáig simán elmegy, van, hogy 900-ig is. ha hozzáveszem, hogy pl. a szerver ethernetkártyám 8 interruptot kezel, meg van benne 4 mag ht-vel, akkor csak maga a hardver elmenne akár 7 Gbps-ig is, tuning nélkül. plusz a tuning, nem olyan lehetetlen az a 10 giga.
Ebben az egyik módszer a jumbo frame, a másik meg a tuning. a másodikban nem látok mtu-t. a másik cikk egy 2008-as redhat-os prezentáció, ebben a cikkben benne van az url-je.
Szerk: írtad még, hogy "hacsak nincs a vezérlőnek valami brutális offload funkciója". ezek szerver kategóriás vezérlők. van offloadjuk.
[ Szerkesztve ]
lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.
ez a fajta tuning ami szerintem abba a körbe tartozik amit CDN szolgáltató meg tud ejteni, de abszolút nem plugandplay kategória (véleményem szerint ezért sem terjed a 10GbE, ahogy látható abszolút másképp kell konfigolni a TCP stacket ehhez a sebességhez).
Egy sima desktop pc elmegy 900mbitig és kiszorzod hogy mennyi lenne a vége, abszolút nem jó megközelítés. nézd meg azt hogyha kitolod 900mbitig a géped hány IRQ esik be mp-enként gép szinten. nem az számít hogy egy bizonyos irq-n. Abból kiindulva hogy milyen gép volt nálam 300e IRQ/s környékén a gépek 90%-a megáll. ekkor viszont nem csinál mást a gép csak az I/O-val foglalkozik.
Lehet a cikkben leírtaknak megfelelően tuningolni de sajnos nekem windowson kellett remekelnem ahol valamennyit lehetett a registryvel bűvészkedni de a performancia abszolút azon múlt hogy hogy volt az adott driver megírva (offload + irq coalescing), szépen kijött a különbség a broadcom és intel között.
Plusz mégegy dolog: lehet bármennyi mag egy gépben, ha az a processz ami kommunikálni akar egy magon fut (másolás ilyen de webszerver is ilyen lehet ha nincs rendesen bekonfigolva), akkor annyi I/O van amennyit egy mag ki tud hozni magából.
Finomítom a kijelentésem, de nekem ezek a fenntartásaim vannak, gyakorlati tapasztalatok alapján.
"egyszeruen a pc architektúrája olyan hogy annyi csomagot másodpercenként amennyit továbbítani kell hogy kijöjjön a 10 Gbit nem alkalmas. ": ezt írtad. cáfolatra hoztam ellenpéldát. a pc architektúra erre is alkalmas.
a pc architektúra alkalmasságát nem befolyásolja, hogy otthon marinéni tuningolja vagy a redhat legjobb kernelbuherálói: ez a felhasználó alkalmasságáról szól, nem a pc-ről.
A windows hálózati stackje fényévekkel le van maradva a linuxhoz képest.
lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.
A standard működés olyan hogy ha jön/ megy csomag akkor az generál egy irqt értesíti a megfelelő processzt, feldolgozza és megy tovább az élet. Az hogy akár küldés akár fogadás oldalon összevár a kártya egy jópár csomagot és így megy a feldolgozás az nekem már workaround megoldás aminek nagyobb késleltetés az ára. Szerintem, én még ezt tanultam.
értem, tehát neked egyik oldalról nézve kell a kimeneti teljesítmény, tehát tolod az adatot, mint állat, a másik oldalról nézve meg össze kell *VÁRNI* a csomagokat... vagyis a csomagok tülekednek, hogy kijuthassanak a gépből, de várni kell rájuk...
szerintem dolgozz még ezen az állításon. én mégis inkább azt gondolom, hogy neked nem jött össze a 10ge, ebből tettél egy túlzó általánosítást, hogy akkor fizikailag is lehetetlen és ezt a cáfolat ellenére sem akarod feladni.
A fogadási oldalon nincs mese, ott meg kell várni a csomagokat, mivel a fogadó oldal nem tudja szabályozni az érkezés sebességét.
lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.
Én azt látom hogy a régi buta hálózati kártyák ma már ebben a sebességtartomanyban processzorral ellátott cuccok lettek (crc offload pl) másképp nem tudják hozni a névleges sebességet. Egyik másik típuson még aktív hűtés is van . Ehhez képest egy nem túl drága Switch (nem otthoni) rendelkezhet 4 10gbites sfp/x2 hellyel es 20-30Gbit (minimális routinggal) nem tolja fel 10% fölé a cpujának a terhelését. Ennyi.
