Nem egyszerű kezelni, amikor többre tartanak, amint aki vagy, de érzed, hogy több lehetnél.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Attól lettél kiegyensúlyozottabb, hogy a repülésről álmodtál? Én álmomban többnyire repülve közlekedek. Csak néhány centire a földtől, de mégis repülve. Kitárom a karjaimat, elrugaszkodom, s már suhanok is. Ha sietek, hátranyilazom a karjaimat mint egy F-111. Igaz, én alapból kiegyensúlyozott vagyok. Talán ezért nem változtat meg az álom.

"Kaptam olyan visszajelzéseket, amiket nehezemre esik elfogadni."

Éppen erre akartam rakerdezni, ám így meg is válaszoltad.

"nincs rá lezsóidő"

Attól függ, ki mondja. Például nemrégiben kaptam olyan visszajelzést egy kedves teremtéstől (egy másik királykisasszony a szomszédos királyságból), hogy ne becsüljem le magamat. Oké, külsőleg nincs is gond, azzal tisztában vagyok. Hozzátette még, hogy okos vagyok (meg is indokolta). De ha valóban olyan okos lennék, akkor némely helyzetben másként döntöttem volna az életben (pénz, iskola stb.), és most kissé szar alaknak érzem magam, hogy a szavai hatására nem léptem az ügyben.

Egyszóval, ki tart téged többre, hogy ennyire számít a szava számodra?

[ Szerkesztve ]

"nincs rá lezsóidő"

Azért gondold végig, hátha mégis igazat mond az a szomszéd királylány. (ha nem, annak is oka van ám!)

Az utóbbi időben kollégák és kolleginák. Megdöbbentő volt.

Az egyik kollegina - aki amúgy viszonylag új nálunk - azt mondta, hogy eleinte azt hitte én vagyok a főnök, mert a tényleges projekt-vezető többször is azt mondta neki, hogy úgy kell csinálni, ahogy én mondom.
Ez a kollegina később a szemembe mondta, hogy bár eleinte fenntartásai voltak velem kapcsolatban, de nagyon okosnak és bölcsnek tart.
Azért számít a szava, mert egyrészt idegen (volt), másrészt rettentő önfejű, de mostanában egyre gyakrabban kéri ki a véleményemet. Pedig egy alkalommal le is ordítottam a fejét, amikor értetlennek mutatkozott (Mondjuk néhány perccel később bocsánatot kértem tőle és nyugodt hangnemben elmagyaráztam, hogy miért úgy).

A projekt-vezető is utalt rá, hogy nagyon számít rám és nem csak szakmailag, hanem emberileg is. Hasonló visszajelzéseket kaptam a kisfőnöktől és a nagyfőnöktől is.

Egy másik kolleginával pedig az utóbbi időben rendszeresen beszélgetek munkaidőn kívül is és többször is említette, hogy ilyen emberekkel szeret kapcsolatot tartani. Azt mondta, hogy jól látom a világ és az élet dolgait és értékes embernek tart.

A másik nagyfőnök - akivel semmi szakmai kapcsolatom sincs, mert más irányban dolgozik - sokak számára egy félelmetes figura ,de én rendszeresen "beszólok" neki és megnevettetem. Gyakran kérdez olyasmit, amit csak akkor tudhat, hogyha közvetlen kollégáimtól érdeklődik. Még amikor az utcán futottunk össze, akkor is messziről integetett és mindig mosolyogva üdvözöl.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Nem attól lettem kiegyensúlyozott. Az álmok hónapokkal ezelőtt (talán egy éve is) voltak, amikor még nem találtam önmagam. Nem tulajdonítottam jelentőséget az álmoknak, de ahogy változok, értelmet nyertek.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Elarulod mit szedsz? Ebbol kell nekem is!

Te pöts! Csak engedd el magad és jönni fog.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)