Nem akartam írni neked ma már többet de ezt még leírom és eskü nem szólok hozzád. Mesélek 1 picikét ha nem bánod. Tudod volt nekünk egy csodaszép Skoda Fabiánk. Imádtam, új volt, 0km-el hoztuk el a szalonból. Édesapámnak nagy álma volt, hiszen azt akarta, hogy egyszer legyen egy olyan autója amit más nem használt előtte csak ő. Meg volt 3 évig, aztán aput munkahelyén létszámleépítés volt. Kirúgták. 1 hónap részlet kimaradt. Aztán a válság tovább folytatódott és Anyu munkahelyén létszámleépítés volt. Kirúgták. Még vagy 5 számla kimaradt. Dönteni kellett mit fizessünk. A csodaszép családi járgányt, vagy a vizet és a villanyt. Az autót a bank elvitte, lefoglalta. Apu 100km-re dolgozik innen, gondolom tudod hogy kamionos. Kölcsön autót kérni minden alkalommal lassan már szégyen, a bátyám sem ér rá mindig amikor apu jönne haza, stbstb. Kell a családi autó, én is egyre többet megyek, barátnőm is az ország túl felén van. Hónapok óta spórolunk azért, hogy tudjunk venni egy ilyen szart, te meg jössz és hozva a formádat trollkodsz. Ne haragudj, hogy kb visítani tudnék azért, mert újra lesz autónk, kész van a jogosítványom, stb. Nem ismersz, de véleményt alkotsz rólam. Gondold át..