Nekem pl. sokkal könnyebb lenne, ha fognám magam és elköltöznék. De az számomra olyan lenne, mint megfutamodni. A családomat pedig nagyon nehéz helyzetbe hoznám. Akkor miről beszélünk? Szerintem itt sem lehet nagy általános igazságokat kijelenteni.

Magad miatt maradni és a családod miatt maradni kicsit más, nem? Akkor miről beszélünk?

Csak épp általánosságban beszélünk a szülői házban maradásról, nem? Épp ezért minden eset különbözik. Szerintem is van, amikor az ifjú jobban tenné, ha elmenne hazulról.

(Végső soron ilyenkor is maga miatt marad az ember, hogy békében legyen a lelkével. )

[ Szerkesztve ]

Szerintem az a felnőtt akinek van gyermeke, ellátja, neveli, gondoskodik róla.

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

Hát akkor én sosem növök fel.

Van egy kollegám, 31-33 éves, anyjánál lakik. Nője nincs, sztem sose volt Keres netto 160-200-at, mikor hogy. Nem akar elköltözni mert pénzkidobásnak tartja, valahol megértem. Van egy elég jó autója, 8-10M huf bankban, szóval mehetne, de nem akar. 1ébként komolyságot tekintve ott van a srác, felelősségteljes melója van és a legjobbak közt van ha nem a legjobb. Qrva sokat röhögünk, lehet mi még gyerekek vagyunk

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

És szerinted ez egy pozitív dolog? Vagy mit akartál belőle kihozni?

Szerintem érettebb gondolkodású az az ember, aki inkább otthon lakik még pár évet és spórol későbbre, mint az, aki minden áron el akar költözni, se kutyája, se macskája, aztán meg vergődik a 100-110k fiezéséből az albérletben, de döngeti a mellét, hogy ő nem otthon lakik. Ez begyepesedett gondolkodásra vall, vagy csak menekül otthonról.

Nem értem miért nem érted. Többet tudok spórolni ha itthon vagyok, mert nincs annyi kiadásom mintha egyedül lennék. Semmi kifogás, a rezsibe meg nyilván beszállok, ez nem is lehet kérdés...

Persze a tanulás ingyen van, ne bolondozz.

Mindenki azt gondol erről amit akar, engem kb nem érdekel Attól hogy pl az a srác a szüleivel lakik semmivel nem jobb-rosszabb azoknál akik nem. Nyilván ha nem lenne vmilyen szinten felnőtt akkor elszórná a pénzt, nem összerakná. Na nálam az a vicces kategória.

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

"Van egy kollegám, 31-33 éves, anyjánál lakik. Nője nincs, sztem sose volt"

Szerintem ezzel sikerult is osszefoglalnod a sztereotipiat

DRM is theft

Nézd, ő úgy adja elő hogy qrva válogatós. Pénze van, nem is kvazimodó alkat, nem is hülye, lehet tényleg csak válogatós Kelemen Annát azért bevállalná Munkatársak közül nővel még senki nem látta az biztos, meg nem is titkolja hogy nincs neki. De mint láttuk itt is volt hozzá hasonló emberke. Én nem otthon lakok, szerényebben de nekem is van valami pénzem, még csajom is, de ettől nem érzem magam komolyabbnak vagy komolytalanabbnak nála.

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

Aki már önállóan be tud rúgni. Jómagam már 13 évesen férfivé értem, s azóta is csak érek, s remélek.

"A tanulás pedig nem pénzfüggő. Azaz ha el akarsz érni valamit, egyedül élve, panelból is el tudod érni, az időd ugyanúgy megvan rá, bárhol élsz."

Haha. Azt hiszem nem én vagyok az idealista.

Értem én, hogy Neked feltétlenül muszáj ideológiát gyártani aköré, ha valaki nem költözik el otthonról, az miért gyerekes. De tudod, én normális családban nőttem fel, anyámmal-apámmal-testvéreimmel jól kijöttem. Miért is költöztem volna el, amíg nem akartam saját családot alapítani? Amikor már akartam, akkor elköltöztem. Ennyi.

Nem hinném, hogy rosszabb problémamegoldó vagyok, mint aki már 10 évvel korábban elköltözött otthonról, mint én. Ez nem ettől függ.

Nyilván Te meg már 1X, 2X éves korodban elköltöztél otthonról. Nem is vártam Tőled mást / sajnálom, hogy nem volt szerető családod. (Ha már személyeskedünk.)

The Amiga, Born a Champion

Egyébként meg ennek a témának a kapcsán is megmutatkozik egy általam lenézett, és felnőttnek egyáltalán nem mondható tipikus mentalitás. Annak a mindentudó embernek a mentalitása, aki mindenképpen meg akarja mondani a másiknak, hogy mi a jó, vagy mi a rossz, hogyan viselkedjen, mikor költözzön el otthonról. Röhej. Miért nem lehet felfogni, hogy az emberek sokfélék? Valaki 18 éves korában akar elköltözni otthonról, mert neki az a jó, valaki meg később, mert neki meg az. Miért kell megítélni, elítélni egyiket is?

Igen, lehet, hogy én például későn érő típus vagyok, sőt biztos. Már szinte minden barátomnak volt barátnője, mikor nekem lett. Már szinte minden barátom elköltözött otthonról, mikor én is elköltöztem. Már szinte minden barátomnak lett gyereke, mikor nekem lett. És akkor mi van? Miről maradtam le, hogy nem költöztem el otthonról mondjuk 25 éves koromban? Miről? Fogalmam sincs, de azt hiszem annak se, aki a korábbi elköltözést forszírozza.

Egyébként Jhonny, hány éves korban ideális elköltözni otthonról? Te például hány éves korodban költöztél el otthonról? 23 és fél? Akkor én is akkor fogok a következő életemben.

The Amiga, Born a Champion

"Miről maradtam le, hogy nem költöztem el otthonról mondjuk 25 éves koromban? Miről? Fogalmam sincs, de azt hiszem annak se, aki a korábbi elköltözést forszírozza."
Persze, hogy nem tudod, mert nem költöztél el.
Bezzeg aki elköltözött!!!négy!

Viccet félretéve, ahelyett, hogy a konkrét életkoron pörögnétek, sztem sokkal fontosabb az, hogy valaki ne azért lakjon otthon, mert egyébként nincs mit enni és nincs fedél a feje fölött.
Van akinek az önállóság fontosabb, van akinek az, hogy ne kelljen messzire menni a vasárnapi családi ebédért.

Most visszakanyarodhatunk az 5. hozzászóláshoz...

Az aki képes önállóan a saját munkájából megélni tök mindegy, hogy hol lakik, ha nem azért lakik ott, mert nincs más választása.
Ha ő szeretne otthon lakni, lakjon. Ha szeretne elköltözni, költözzön.
Nem ez a lényeg...

"van akinek az, hogy ne kelljen messzire menni a vasárnapi családi ebédért"

Teljesen korrekt ez a hozzászólásod. Én egyébként - nyilván - már akkor is dolgoztam, amikor még otthon laktam, igazából már menedzseri pozícióban voltam akkoriban is.

A hosszú otthonlakáshoz - amikor önkéntes, és nem kényszer - kell egy jó családi viszony is. Nekem továbbá az az elvem, hogy a pénz, ha csak lehetséges, maradjon a családban. Inkább a szüleimnek adok pénzt, minthogy egy idegennek fizessem albérletre. Amikor a szüleim eladták a zuglói házukat, és kb. fél évig még nem találtak rá az újra, akkor ők is hozzánk jöttek lakni, és nem albérletbe mentek. Fater mondta is, hogy inkább nekem adja az albérletre költendő pénzt, amit persze én nem fogadtam el.

Vagy másik példa, amikor anyámat nyugdíj előtt két évvel elbocsátották, öcsém azonnal helyet csinált neki a vállalkozásánál, mondván, inkább a családban maradjon a pénz! Tehát inkább anyámnak adta azt a fizetést, amit korábban egy kvázi idegennek. Össze kell tartani, különösen ilyen vérzivataros időkben.

Nyilván most már, hogy sokáig nem laktam otthon, már nem szívesen mennék vissza lakni. De ha muszáj lenne, megtenném.

Kassadin: Igen, ez is igaz. Ha meg nem vesznek neki lakást, akkor meg lehet költeni az albérletre, amit én nem tudok nem kidobott pénzként értékelni. (Hacsak nem szükségszerű, például mert valaki másik városba költözik a munkája miatt.)

The Amiga, Born a Champion

Elolvasva a cikket eszembe jutott pár dolog.
De leszögezem a választ nem tudom, hogy mitől lesz valaki felnőtt.

Még régen emlékszem mondjuk egy 18 éves már felnőttnek tűnt számomra. Aztán elértem azt az életkort és semmi; ugyanúgy gyereknek éreztem magam.
Most 26 évesen már 2 éve külön élek szüleimtől (más városban dolgozok). Egész önállónak érzem magam, dolgozok, tanulok, ellátom magam és a háztartásom, elvagyok.
Ennek ellenére még most is sokszor belegondolva, nem érzem azt a nagy felnőttséget .

Talán tegnap, amikor a koncerten körülnézve, már az átlagéletkor fölé kellett besorolnom magam, de ennek ellenére meg kb. ugyanúgy pörögtem, mint anno 16 évesen .

Szóval a fene se tudja...

[ Szerkesztve ]

- http://pazsitz.hu -

Felnőttként élsz, mégis meg tudtál maradni gyereknek. Ennyi a titok.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Szerintem szellemi, gondolkodsmódbeli szempontból kell közelíteni a felnőttséget. Azt, hogy mik ezeken belül a szempontok nem tudnám leírni, mert annyira komplex.
Szerintem az anyagi függetlenségnek köze nincsa a felnőttséghez.

Egyébként én albérletben lakom most, amit a szüleim fizetnek, mert diák vagyok. Viszont igyekszem, hogy legalább a saját költségeimet+az albérlet egy részét fizetni tudjam jövő félévtől, illetve igyekszem jól teljesíteni az egyetemen.

They said I once was lost, but now I'm truly found. || Eladó Eastpak hátizsák: http://tinyurl.com/balutaska

Miről maradtál le? Marha sok dologról:
* hazamenni seggrészegen úgy, hogy másnap senki nem von felelősségre
* spontán házibulit szervezni bármikor
* szórakozóhelyről random nőket felvinni és megdugni
* összehányni úgy a lakást, hogy senki nem basz le érte
* tetszőleges legális vagy illegális drogokat kipróbálni haverokkal
* kimaradni napokig úgy, hogy senki basztat telefonon, hol vagy már
* úgy megélni egy borzasztó másnaposságot, hogy senki nem zavar a pihenésben
Sorolhatnám még. Ezekre mondhatja bárki, hogy nem is akar ilyeneket csinálni, aztán majd negyven-ötven évesen veri a fejét a falba, hogy nem tombolta ki magát, és emiatt válságban a házassága, mert már nagyon olyanokat csinálna, amiket nem tehet meg, amíg ott van egy feleség/család mellette. Ezek mellett egy csomó mindenre jó még az önállóság: a pénz beosztásának megtanulása, a főzés-mosás-takarítással a saját igényszint reális belövése stb.

Ez gabor85-nek is szól.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Aki ilyeneket akar csinálni, az... Hát nem is tudom, én még az időt is sajnálnám erre, nemhogy a pénzt. És akkor még erkölcsi szempontból nem is mondtam semmit.

Nem tudom, miért olyan nehéz megérteni, hogy nem mindenkinek azonosak az igényei, nem mindenki ugyanazt akarja, nem ugyanattól boldog minden ember - és például nem mindenki akar majd 50 évesen tombolni, ha addig nem tette. Ez ugyanaz, mint amikor engem azért szekálnak, hogy nem volt még barátnőm, de hát ki a rákot érdekel, egyáltalán mások miért foglalkoznak ezzel?

Ítélj el, de szerintem van pár igen szórakoztató a felsoroltak között.

Nem szoktam ezért elítélni senkit, nem vagyok sem előítéletes, sem "utóítéletes". Csak azt nem szeretem, amikor úgy kollektíven ráfogják az emberekre (egyben rám is), hogy mindenképp hiányolni fogja ezeket később, vagy hogy emiatt szegényebb lesz bármivel is. Gyakorlatilag rá akarják erőltetni az életszemléletüket az emberre. Az én elveim egyik felsorolt pontot sem teszik lehetővé számomra, sem most, sem később.

[ Szerkesztve ]

Azert a fentiek tulajdonkeppen ugy is leirhatoak am, hogy "a sajat eletet elni" - mert aki a szuleinel lakik, az valamilyen szempontbol azert vendegsegben van ott.

DRM is theft

Igy van, ennyit elég lett volna leírni. De szerintem ennek továbbra sincs köze a felnőttséghez.

They said I once was lost, but now I'm truly found. || Eladó Eastpak hátizsák: http://tinyurl.com/balutaska

Nem feltétlenül, mi a helyzet, ha a szülei szorulnak inkább a gyerek segítségére? Saját élet ide vagy oda, azért a család kellene, hogy a legfontosabb legyen.

Te nem vendeg, hanem hazvezetono vagy anyad hazaban (legalabbis igy elmondasod alapjan), de ez mondjuk erdemileg nem valtoztat a dolgon.

DRM is theft

"Házvezetőnő" -

Amúgy igazad van, de nem magamról beszéltem, nyilván van olyan, amikor a szülők függenek a gyerek keresetétől.

Magyarázhatsz nekik. Aki 26-30 évesen (wtf) költözik el otthonról, az már utólag úgyse fogja belátni, hogy máshogy kellett volna cselekedni, már csak az érettségét tekintve sem.

[ Szerkesztve ]