eht. 129. paragrafus 9. bekezdés.
de hozhatnám példának a személyi számot is.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Az értelme a lényeg.

(A jognyilatkozatokat ugye úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell (Ptk. 6:8.§(2) bek.)

Ebből következően - ismerve a fórumtárs ezirányú munkásságát is más fórumtémák esetében - nagyon is ott van az a bizonyos ,,az" szó, vagyis az általánosítás.

mert ha beszélnél magyarul, tudnád, hogy névelő nélkül is általánosítás.
tehát nincs ott a névelő, mert én, a többséggel ellentétben, beszélek magyarul.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

,,Mert ha beszélnél magyarul", akkor előtted is nyilvánvaló lenne, hogy éppen ezt mondtam (illetve róttam fel)...

(Ha félrement a hozzászólásod, tehát valójában nem nekem szántad, akkor nem szóltam.)

[ Szerkesztve ]

Nekem most az Ibtv. 3. §. (3) bekezdése a kedvencem.

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

eht. 129. paragrafus 9. bekezdés.

Ez mondjuk teljesen ok.

ott elég súlyos problémáknak kell lenniük, ha szerinted rendben van az, hogy valaki úgy köt szerződést, hogy nem tudja, mit ír alá. az pedig, hogy erre törvény feljogosítja, a hülyeség többszörösen minősített esete. nem mellesleg az alaptörvénnyel biztosan szembe megy, de ha értenék a pjt-hez és megnézném, valószínűleg abban is lenne paragrafus, amit üt.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A törvény nem erről szól.

egyrészt honnan tudod, hogy miről szól, ha nem arról, ami bele van írva?
másrészt miért nem az van beleírva, amiről szól?

szerinted miről szól?

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Fejtsd már ki bővebben, hogy ha nem erről, akkor miről szól az említett bekezdés, segíts már, hogy miképp kell értelmezni!
Nekem mondjuk van egy prekoncepcióm, ami nem egyezik meg bambano értelmezésével, de megvárnám vele a "profikat"...
Nem mellesleg, ha már a rossz (vagy legalábbis nem szerencsés) jogszabályi megfogalmazásokat boncolgatjuk, szívesen olvasnám a véleményeket az általam említett bekezdésről is...

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

LOL. Miért lenne az Általános Szerződési Feltételek, egy másik szerződés, amikor a nevében is benne van, hogy feltételek, nem szerződés?

Én az alábbiaknak megfelelően vélelmezem a vélhető jogalkotói szándékot. Lássuk a kérdéses bekezdést:

Fogyasztó esetében semmis az egyedi előfizetői szerződés azon rendelkezése, amely szerint az előfizető az általános szerződési feltételeket átolvasta, és az abban foglaltakat tudomásul vette.

Véleményem szerint ezzel a kitétellel az volt az eredeti szándék, hogy - az adatvédelmi tájékoztatóhoz hasonlóan - a szerződés elválaszthatatlan részét képezzék a feltételek, ezáltal nagyobb esélyt kínálva arra nézvést, hogy valóban elolvasásra kerülnek a szerződés aláírása előtt.
Persze jó lenne egy részletes, korrekt, autentikus vélemény egy jogásztól is...

[ Szerkesztve ]

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

"a szerződés elválaszthatatlan részét képezzék a feltételek": az biztosan nem, mivel máshol kerek perec kijelentik, hogy a kettő együtt érvényes.

megmondom, mi volt a feltételezhető jogalkotói szándék: politikai pr.
az általános szerződési feltételek egyre nagyobb és bonyolultabb dokumentum. elolvasása, pláne megértése komoly erőfeszítést igényelne. a júzerek nyilván soha nem olvassák el. az ebből adódó károkért ezzel a jogalkotó a multi szolgáltatókra hárítja, azt kommunikálva, hogy megvédi az egyszeri népet (aki szerződő féllé válna) a multiktól.

nézd meg az összes többi kötelmet is: mind arról szól, hogy a szolgáltató erőn felül is egyre többet és többet tegyen az ügyfélért akkor is, ha az ügyfél ezt nem akarja. az ügyfél meg kényelmesen ellébecolhat bután a történetben.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Lehet hogy igazad van.

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

jelenleg úgy köthetsz szerződést (én főleg isp-re tudom, de a mobil gyakorlatilag ugyanez), hogy van egy lista, hogy miről kell tájékoztatnod az ügyfelet. és erre ráhúzták azt a szabályt is, hogy neked, mint szolgáltató, kell tudnod bizonyítani, hogy ez a tájékoztatás megtörtént. ezen kívül egy csomó kivonatot is elérhetővé kell tenned.

tehát az a helyzet, hogy a hatóság "hozzálátott", hogy "egyszerűsítse" az ászf-et. Ettől az ászf minimum a duplájára hízott (és kötött lett a formátuma), mert annyira egyszerűsítették, hogy több lett és több benne a bikkfa jogász szöveg. Majd jött, hogy milyen tájékoztatásokat kell megtenni, majd ezekről az egyedi előfizetői szerződésben külön írásban nyilatkoztatni kell, majd jött, hogy bizonyítsd is be, hogy megtörtént. az átláthatatlan szerződéses rendszerben azt, hogy az ügyfél jól tájékozottan írja alá a szerződést, mindenáron a szolgáltatóra akarják rálőcsölni.

következmény: csak úgy fognak előbb-utóbb szerződést kötni veled, hogy a személyes szerződéskötés hanganyagát is rögzítik. van, amelyik cég már évek óta csinálja, van, akik mostanában fognak rászokni.

azt gyanítom, hogy a részletre árult, hűségidős mobiltelefonok körüli hajcihő is szerepet játszott, hogy idáig jutottunk.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Véleményem szerint az volt a jogalkotói szándék, hogy a fogyasztó (nem regisztrált felhasználó) esetén a szolgáltató ne hivatkozhasson az ASZF-re (illetve arra, hogy ezt a fogyasztó biztos elolvasta), mert ez kizárólag a regisztráció feltétele. Így különbözteti meg a jogalkotó a szolgáltató lehetőségeit a fogyasztók és a felhasználók között.

JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...