Ha elolvasod a cikket, oda is írtam a szó szerinti jelentését és hogy találni kellene rá valami jobbat.

Pont az a bajom, hogy az "átereszt", "hasznosítás" vagy "hatásfok" akkor lenne matematikailag indokolható, ha az f# és a T# különbségét értenék alatta. De nem, nem így szokták, mindkét kifejezést önállóan hatásfokként értelmezik, ami totális téveszme. Sok ilyen kérdést kapok levélben, de még dpreview hírek alatt is rendszeresen olvasok olyat, hogy a dxo mark által mért Transmission-t önállóan, veszteségként értelmezik. A T# egy egyenérték, számításában nagyon pici szerepet játszik a veszteség (hatásfok).

[ Szerkesztve ]

Elolvastam, értem, hogy más szó jobb lenne, de igazából angolban is ezt használják.
De amúgy te írtad le lényegében egy sorral később, ez egy korrigált fénygyűtő képesség, lehetne ennek is nevezni. Vagy esetleg korrigált fényerő.

Az hogy a beeső 100% fény pl. 95% jön ki a lencserendszer másik oldalán igenis hatásfok jellegű.
Ilyenkor a lencse a fény 95%-át hasznosítja átmérőtől és minden geomertiai paramétertől totálisan független. A 5% veszteség pedig elnyelődik, szétszóródik visszaverődik. Tehát nem hasznosul.

A vödrös példával élve:
Megtöltesz egy 10L-es vödröt majd kiöntesz belőle 9,9 litert mert a többi az olsalán megtapad akkor a vödör "vízhaszonsítása" 99%

Megtöltesz egy 2L-es vödröt majd kiöntesz belőle 1,98 litert mert a többi az oldalán megtapad akkor a vödör "vízhaszonsítása" ugyanúgy 99%...

[ Szerkesztve ]

...

No de pont az a lényeg, hogy a T érték egyáltalán nem független a geometriai paraméterektől.

Amit most felvázoltál az nem más mint a megszokott teljesen hibás értelmezés.

Még mindig nem érted: attól, hogy ez figyelembe van véve, ennek a képzett mennyiségnek a 90%-a még mindig a nyílás viszonyát fejezi ki, és csak egy icpici részben hatásfok jellegű.

De mi az egész mennyiséget hatásfoknak akarjuk hívni. Ez a baj.

A példát amit leírál, inkább ne tetted volna, mert nyilvánosan bemutattad, hogy eddig sem értetted, mit jelent a fényerő/transmission, és ezen a cikk sem változtatott. Tökéletesen alátámasztottad amit a cikk végén írtam, hogy ez a tévhit él a legtöbb emberben az ilyen alkalmatlan szavak használata miatt.

[ Szerkesztve ]

Mivel vita alakult ki, megpróbálom érhetőbben elmagyarázni, mi a baj az áteresztéssel és a hatásfokkal ebben a témában. A számok hasraütéssel keletkeztek:

Van egy tárgy, annak van egy felülete, ennek van egy részlete, amelynek van egy fénysűrűsége (cd/m2). Ezt érzékeljük mi a felület "fényességének". A kamera is. Ez legyen X cd/m2

Van egy lencsénk, legyen 50mm gyújtótávolságú, 25mm átmérőjű.

A nyílásviszonya (fényereje) 25mm : 50mm azaz 1:2,0

Egy képlettel, méghozzá egy veszteségeket kizáró képlettel kiszámoljuk, hogy X cd/m2 fénysűrűségű felületről ez az 1:2,0 lencsénk 100 lux megvilágítást hoz létre az érzékelő felületének megfelelő részletén.

Megmérjük f/2,0 rekeszen az érzékelőn létrehozott megvilágítást, és a valóságban nem 100 luxot kapunk, hanem csak 95 luxot.

Ugyanezzel a képlettel visszafelé kiszámoljuk, hogy 95 luxhoz mekkora nyílás, nyílásviszony kellett volna. Az eredmény az, hogy 25mm helyett 22,7mm-es nyílás is elég lett volna, ami 50mm : 22,7mm => 1:2,2 nyílásviszonyt ad.

Ezt a 2,2-es számértéket nevezzük el "T"-nek, ezt írjuk rá az objektívre, hogy T2.2.

A veszteség (hatásfok) az 1:2,2 és az 1:2,0 különbsége.

De magát a 2,2-t fényáteresztésnek, fényhasznosításnak, hatásfoknak nevezni abszurd.

[ Szerkesztve ]

Már bocsánat de eredendően segíteni próbáltam erre, többszörösen le lettem hülyézve általad, számomra ez a diskurzus így nem folytatható, amennyiben az oktatás a "hülyék" pocskondiázásával egyenlő marad...

Időközben rájöttem, hogy mit néztem félre.
Számomra így logikus:
transmisson érték = hatásfok jellegű dolog
transmisson-érték = fényerő hatásfokkal korrigálva (Alias T-Stop) mivel a két szó össze tartozik

A sor végén dőlttel szedett és a következő sorban normál írással hozzábiggyesztett "érték" szó számomra értelmileg szétesett olvasás közben. Van ilyen...

Maradok továbbra is a hülyék oldalán

[ Szerkesztve ]

...

Ez így teljesen érthető. Még annyi kiegészítéssel, hogy a hatásfok az egy hányados, nem különbség. A különbség a veszteséget adja meg (fényerő-veszteség?).

Egyébként van gyakorlati haszna a T ilyen jellegű megadásának egy egyszerű hatásfok (ténylegesen áteresztés/átvitel érték) megadása helyett?

Amúgy ezt a példát ilyen beillesztett keretben betehetnéd a cikkbe is, megkönnyíti a megértést.

Igen, a gyakorlat. A fotós megvilágításmérők (amelyet beeső fény mérésére használnak) záridő és rekeszszám adatokat jeleznek ki, így azonnal beállítható a pontos rekesz.

TTL-nél ennek nincs jelentősége, mert a mérés és a felvétel ugyanazon az objektíven keresztül történik. De egy műteremben és/vagy filmfelvételnél van.

Az f érték a mélységélességet mutatja pontosabban, a T értékkel meg az expozíciót tudod pontosabban meghatározni. Ugyanakkor mivel a kettő között a különbség elég minimális így fotózásnál nincs igazán szükség a T értékre.

Nem úgy filmezésnél! Különösen régen, mikor még dia filmre forgattak, akkor eszméletlen fontos volt, hogy két egymást követő snitt expoban pontosan azonos legyen, még ha két külön kamerával és objektívvel is készült.
Ezért van az, hogy a profi mozgóképhez fejlesztett objektíveken a mai napiga T érték van feltüntetve.

Ezt annyira szigorúan vették, hogy régen még az igazán profi nyersanyagokon (dia, negatív) is minden esetben pontos mérés alapján határozták meg azok érzékenységét. Minden egyes legyártott szériából vettek egy mintát és lemérték hogy sikerült. Így nem az volt ráírva, hogy iso400, hanem mondjuk hogy iso327.

Köszi

A köznapi szóhasználatban a transmission ma már kezd valós fényerőnek elterjedni, ami vsz. szerint egész jól leírja a lényeget és ennek megfelelően én is így szoktam használni (nem kizárt a PH-n is használtam így már).
Lehet konyhanyelvnek hangzik, de működik. Persze aki nem érti miről van szó, csak azért nem feltétlen fogja jobban érteni...

Amit a fotózásról szeretnél tudni Chuck Gardnertől: http://super.nova.org/DPR/

Nekem tetszik.

Ami gond lehet, hogy a fényerőt és a rekeszszámot (jelölésben) még a gyártók is keverik, ott pedig az effective f-number a tárgytávolságtól való függést veszi figyelembe.

A klasszikus 2.8-as makró fénytanilag 1:1 lineáris nagyításnál csak 5.6-osnak felel meg. Rádaásul pl. Nikon a távolságvisszajelzéses obiknál már ezt is írja ki a kijelzőre, amikor közelre fókuszálsz egy makróval.

Igaz, hatásos és valós más szavak...

[ Szerkesztve ]

Ja igen, azzal mindenféleképpen érdemes lenne bővíteni a cikket, hogy a fényerőt végtelen tárgytávra szokás megadni...
Akkor meg már ez a makrós effektív fényerő számítás is odaférne mellé (itt talán az effektív a gyakoribb köznapi szóhasználat - legalábbis nálam egész biztosan).

Amit a fotózásról szeretnél tudni Chuck Gardnertől: http://super.nova.org/DPR/

"Szoft..."

Peace

Kérem szépen előbb - utóbb minden terület le lesz fedve. Csak jönne már ki a Pentax FF - milc

https://www.flickr.com/photos/57762354@N03/

(Visszatalálós HSZ.)

"Akula Sub, ready for the deep!"