Pontosabb lesz, mint a GPS, vagy csak az USA-tól való függetlensége a selling point?

"Az Európai Űrügynökség programvezetője szerint már számtalan ilyen chipsetet fejlesztettek ki, melyek a gyártók már bele is szereltek az okostelefonokba és a navigációs rendszerekbe." Kíváncsi lennék arra, hogy milyen telefonokban van már meg ez az chipset?

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Nagyjából mind a kettő igaz.
Bár az elején csak az amerikai rendszer adatainak pontosításához lesz elegendő a rendszer. Önmagában még nem ad még pontosabb helymeghatározást.

A mai GPS rendszert kettő lépésben tudják elvenni a polgári felhasználástól. Az első "bit" átkapcsolásával a pontosságot rontják le jelentősen. A második "bit" a teljes rendszer használatát akadályozza meg.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Qualcomm-ban 808, 810-től van, exynos-ről nem találtam érdemi infót, ami azt is jelezheti, hogy nincs.

Akkor lehet, hogy az S6-ban nincs. Szomorú.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Mire működni, egyetlen a mai napig bezárólag vett telefon se fog már az első gazdájánál lenni

Jó pilóta alagútban nem katapultál

Igen, addigra minden jobb telefon tudja majd használni. Kb. 3-5 év múlva.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Akkor várok a telócserével, kiszolgál addig a jóöreg sgs2

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Az S2 nagyon jó telefon. Most ajándékoztam el az enyémet.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Ha már műholdról és az Európai Űrügynökségről van szó:
Magyar csapatot válogatott a legjobbak közé az Európai Űrügynökség

mire fellőnek annyi műholdat, hogy ki lehessen próbálni, az elsők lezuhannak...

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Egy kicsit pozitívabb hozzáállás kéretik!

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

És ezt mire alapozod? olyan sok európai műhold szokott lezuhanni?

Jó pilóta alagútban nem katapultál

olvasgatunk, ismerkedünk
minden műholdnak van egy élettartama. a weblap szerint ez több, mint 12 év. de vajon mennyivel? 2005-ben lőtték fel az elsőt, 2020-ra, amikorra az első tesztet ígérik, már 15 éves lesz. ha kibírja.

egyébként meg minden műhold lezuhan előbb vagy utóbb.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

egyébként meg minden műhold lezuhan előbb vagy utóbb.

Csak azok, amik légkör felső rétegét érintik. Ezek a gyorsan mozgó holdak. A műsorszóró műholdak, amik alig tartalmaznak üzemanyagot, elég sokáig maradnak a pályán segítség nélkül.

Amik még távolabb keringenek, űrszemétként keringenek tovább a meghibásodásuk után. Nincs lassító erő, ami hatna rájuk.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Ha a pályára állításkor pontos sebességet érnek el, akkor a gravitációs vonzást ellensúlyozza a centrifugális erő. És mivel nincs ami lassítsa, így nem hinném, hogy 12 év alatt lezuhannak. De lehet hogy tévedek

igen, minden mondatod téves.
centrifugális erő nem létezik, következésképp az nem ellensúlyoz semmit.
az állítás, hogy "nincs, ami lassítsa", nem igaz. a világűr nem üres, tele van mindenféle apró szeméttel, napszéllel, és előre nem tervezhető mágneses térrel, stb.
ha elég magasra lőtték fel, akkor a korábban megírt "előbb vagy utóbb lezuhanból" az utóbb lesz igaz.
a 12 év az nem a lezuhanására van, hanem a műhold működésének elvárt idejére, ami jó eséllyel más okból fog tönkremenni, nem lezuhanásból, de valószínűleg tönkremegy (elfogy az üzemanyag, besülnek a giroszkópok, apránként lesodródik a pályáról, stb).

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Indokold már kérlek, hogy miért nincs centrifugális erő, számomra a sima "nem létezik" nem elég.
Lehet, hogy igazad van, de lehet, hogy nincs. Nekem még azt tanították, hogy van, szimplán a kíváncsiság hajt, hogy miért nem létezik?

a centrifugális erőről azt hiszik, hogy a testre hat, kifelé. ha tényleg létezne, pláne egy műholdnál, akkor egyszerűen elrepülne és nem keringenek a Föld körül.

nem annyira menő fizika órákon szoktak felvenni egyfajta "segéderőt", hogy könnyebb legyen számolni, azt nevezik centrifugális erőnek. de az max. jelölés.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Centrifugális erő létezik. Apolló 13 holdraszállása meghiúsult és csak a hold megkerülésével - úgynevezett parittya manőverrel - tudták megspórolni az üzemanyagot. A hold gravitációs vonzását és a centrifugális erőt használták fel.
Igen, az űr nem üres. Tele van digitális részecskékkel, amik a másodperc milliomod része alatt születnek és semmisülnek meg, sötét anyaggal, amit még nem teljesen fejtettünk meg, de eddigi megfigyelések alapján felelős azért, hogy az univerzum tágulása gyorsul és nem lassul. De ezek nem lassítják a műholdat. Az űrszemetet a NASA számontartja, és amúgy is ha azzal ütközik egy műhold akkor tönkre is megy,mert itt nem kis sebességű ütközésről van szó.
Ha ennyi minden lassítaná, akkor az üstökösök is megállnának az űrben.
De ezek az én ismereteim, lehet hibásak

A gravitációs vonzás ellensúlyozza a centrifugális erőt. Így marad a pályán a műhold.

[ Szerkesztve ]

"Centrifugális erő létezik.": jaja, ócska tankönyvekben.

"A gravitációs vonzás ellensúlyozza a centrifugális erőt. Így marad a pályán a műhold.": helytelen elképzelés, javaslom figyelmedbe a Newton törvényeket, főleg az elsőt. A műhold esetén a gravitációs erő ahhoz kell, hogy az egyébként önmagától egyenes vonalú mozgást végző műholdat körpályára kényszerítse. Amennyiben a műholdra ható erők eredője nem a pálya középpontja felé hat, akkor nem marad a pályáján, hanem elhúz arra, amerre az erők eredője mutat.

Ha szerinted van egy kifelé ható erő is, akkor meséld el, hogy miért hat az erők eredője a pálya középpontja felé?

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A tisztánlátás végett:
Idézet:

"A pályára állított műhold helyes, pályán való mozgását több erő is befolyásolja. A mesterséges égitestek mozgásával kapcsolatos problémák igen változatosak, és sok esetben igen eltérőek a klasszikus égi mechanikai feladatoktól. A legfőbb különbség az, hogy a mesterséges égitestekre többféle eltérítő erő hat. Egy Föld körüli pályán keringő mesterséges holdra a következő fő eltérítő tényezők hatnak: a Föld inhomogén, nem egyenletes tömegeloszlása, a Nap és a Hold vonzása, a légköri súrlódás és a sugárnyomás.

A mesterséges holdak mozgásának vizsgálatakor a Föld nem tekinthető tömegpontnak. A holdak közelsége miatt figyelembe kell venni, hogy a Föld kiterjedt égitest, amelynek a sűrűségeloszlása nem gömbszimmetrikus. A legnagyobb eltérítő erők a mesterséges holdak mozgásában éppen a Föld lapultságától és tömegeloszlásának inhomogenitásaitól származnak. Ezek a legnagyobbak a közeli holdakra.
A műholdat olyan kockában kell tartanunk, melynek egy-egy oldala 0,1°- nak, azaz kb. 75 km- nek felel meg. A helystabilizálással szembeni elvárások szerint a földről vezérelt pályakorrekciónak: 0,05° - on belül kell a műhold helyzetét tartani.

Lényegesen nehezebb a helyzet az egy csoportot alkotó műholdak esetén, amikor ugyanabba a dobozba több műhold van (pl. ASTRAl és Hot-Bird csoport). A helyek pontos tartása csak a felvitt hajtóanyaggal működő fedélzeti hajtóművekkel lehetséges. A helystabilitás mellett a helyzetstabilizálás is lényeges. A kis földi területet besugárzó kb. 2 fokos nyalábbal működő antennákat, és ennek megfelelően a műholdat, 0,1 fok körüli pontossággú, háromtengelyes stabilizáló rendszerrel kell ellátni"

Nyilván ezekhez energia szükséges,amit a napelemek biztosítanak,de mivel nem süti őket a nap "egész nap" ezért akkumlátorokra is szükség van...ezek müködési ideje nyilván véges
"

[ Szerkesztve ]

"A tisztánlátás végett:"

Ezek az információk a Clark övre állított műholdakra vonatkoznak. (Arthur C. Clarke ötlete volt ez a fajta műsorszórás. Megírta, de nem szabadalmaztatta.)

A holdak forgási szögsebessége megegyezik a földével, látszólag mozdulatlanul állnak felettünk. Illetve bukdácsolnak a változó gravitációs erők hatására.
Könnyen belátható, hogy egy távközlési műhold, a mozgási energiájának hatására, egyenesvonalú és egyenletes sebességű mozgást végez. Az egyenes vonalú mozgást görbíti körpályává, a Föld gravitációja.
A bukdácsolásra meg magyarázatot ad az idézet.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, radiálisan kifelé irányuló tehetetlenségi erő. A tehetetlenségi erő, mely csak a forgó rendszerben elhelyezkedő megfigyelőre hat. A tehetetlenségi erőket fiktív erőknek nevezik, hiszen nem valamilyen más test hatásának tulajdoníthatók, pusztán egy gyorsuló rendszerben a test tehetetlenségéből erednek.
Tehát a centrifugális erő fiktív erő. Ezért mondja bambano, a maga "provokáló" stílusában hogy nincs. Szigorú értelemben, elméletileg igaza van, de praktikus okok miatt, amit kifejtett, a gyakorlatban használják.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Tehát akkor a műholdakra nem hat ez a tehetetlenségi erő?

Miből gondolod?

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

"pusztán egy gyorsuló rendszerben a test tehetetlenségéből erednek."

A gyorsuló rendszert, hogyan kell értelmezni?
A gyorsuló nélkül értem, de a gyorsuló szó bizonytalanná tesz.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Newton első törvénye kimondja:

Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.

Másképp fogalmazva:

Egy test mindaddig állandó sebességgel halad, míg a rá ható erők eredője nulla.

Vagyis tehetetlenségi erő, csak gyorsuló rendszerekben léphet fel.

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Na majd csak akkor cserélek GPS-t ha már üzemképes lesz ez a rendszer. Addig jó lesz még ez a kis etrex 10 is <3

I'm gangsta!

Maradjunk a műsorszóró műholdaknál.
Eltekintve a más égitestek okozta gravitációs mellékhatásoktól, ezek a holdak egyenletes sebességgel, azonos irányban haladnak, éveken és évtizedeken keresztül.
A Föld gravitációs hatása módosítja a műhold, a más megfigyelő ponthoz képest képest viszonyított mozgását.
A Földről szemlélve a műhold a műhold áll. Pontosan ott áll ma, mint tegnap. A szolgálatba állításának első napjától az utolsó, egy helyben áll. (bukdácsol egy kicsit)
Külső pontból megfigyelve, a Földel azonos szögsebességgel forog az egyenlítő fölött.

Ha a Napot beleszámoljuk a megfigyelt rendszerbe, egy sokkal bonyolultabb, de egyensúlyi állapotot láthatunk. Nem gyorsul semmi. A mozgási energiák változatlanok maradnak.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

A műholdak mozgása lehet kör és az ellipszis. A geostacionárius pálya nem egy mozgásfajta, hanem mindössze azt jelenti, hogy a műhold olyan sebességgel mozog, hogy mindig ugyanazon a ponton marad a földhöz képest (a földről nézve állni látszik).

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Nem ez volt a kérdés.
Hogyan kerül a képbe a gyorsulás? (A Wikipédiát leszámítva.)

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Hogyan kerül a képbe a gyorsulás? Egyszerű, mert a műholdak nem egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek. A körpálya gyorsuló mozgásnak tekinthető, akkor is, ha állandó sebességgel kering, mert állandó erő hat rá, hogy körpályán tartsa. Ez az erő a centripetális erő. Centripetális gyorsulás. A fizika tankönyvek is ezt tartalmazzák.

Amúgy miért probléma a Wikipédia? Ez a rész ott jól meg van írva. A fizika tankönyvekben is ezt találod.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Igazad van. Nem a wikivel van baj.

Gondolom láttál már kanyarodó járműben embereket és láttál már élő közvetítést a nemzetközi úrállomásról. Mind a kettő íven halad, még sem azonos a "hatás".

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

A kettő egészen más. A földön nincs súlytalanság, így az emberekre sokkal nagyobb erők hatnak. Azaz a tehetetlenségi (ha tetszik a centrifugális) erő is sokkal nagyobb. Az űrállomáson kvázi súlytalanság van, ezért tudnak lebegni az emberek és ezért nem "tapadnak" az űrállomás oldalára.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

A hatás függ a kanyarodás szögének a nagyságától is nem? Az űrállomás lényegesen kisebb szögben "kanyarodik"

Az, hogy az űrállomáson nem sodródnak a falhoz az asztronauták, nem azon múlik, hogy ott sokkal kevésbé kanyarodnak. Hanem azon, hogy űrállomás, asztronauta és belül minden egyes szálló csavar folyamatosan zuhannak a Föld felé - viszont, a hatalmas ( ~7km/s ) kezdősebességük miatt folyamatosan körbeesik a Földet, és sosem érnek le. Ezt jelenti a "súlytalanság", (nem azt, hogy ott nem hat a gravitáció).

(A busszal összehasonlítva, ha a busznak lényegesen nagyobb sebessége lenne, akkor az is űrállomássá válna.)

A busz kormányát eltekerik, a gumi tapad az aszfalthoz, a járművet valamilyen kanyarodásra késztetve. A benne álló emberek tehetetlenségüknél fogva tartanák az eredeti sebességüket, még mielőtt a busz kanyarodott volna. Kanyarodik a busz: ez egy gyorsuló koordináta rendszer, ha az ablakokat lefestjük feketére, az emberek nem tudják, hogy miért csapódnak hirtelen a falhoz a buszban: ez a centrifugális erő, amely csak látszólagos, hiszen maguk az emberek nem gyorsulnak, hanem a busz megy ki alóluk.

Viszont, ha rendesen kapaszkodnak és hat rájuk a busz erővel, akkor a kanyarodó busz őket is új irányba mozdítja el. A busz által hat rájuk valódi erő, a centripetális erő, ami az adott kanyar pályaívét hozza létre (ez egy kicsit bonyolultabb, maga a centripetális erő = annyi amennyi a körpályán tartáshoz kell, de ha változik a sugár, akkor a busz ereje lehet ennél nagyobb vagy kisebb is).

Ha a busz nem azért kanyarodna, mert a gumija tolná arrébb, hanem azért, mert odatennénk egy jó nagy tömeget, és annak a vonzása térítené el, akkor a busz megint űrállomássá vált.

Huhh.

[ Szerkesztve ]

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

a hatás teljesen azonos, csak a körülmények mások.
az űrállomásban az emberek és az űrállomás azonos gyorsulással zuhannak a föld felé, ezért egymáshoz képest nem mozdulnak el.
az autóban az autó tapadása lényegesen jobb, mint az embereké, ezért a kanyarodás első pillanataiban az emberek nem tudnak ugyanannyival gyorsulni, mint az autó, ezért fekszenek fel az ajtókra. attól kezdve viszont az ajtó megfelelő lehetőséget ad arra, hogy az emberek is ugyanannyival gyorsuljanak, mint az autó, így együtt gyorsulnak tovább.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

"Az űrállomáson a két erő történetesen kiegyenlíti egymást": valójában semmilyen erő nem egyenlít ki semmit. mint ahogy magadat cáfolod: "A körpályán mozgó test állandó gyorsulásban van": ez igaz, viszont ha állandó gyorsulásban van, akkor a rá ható erők nincsenek kiegyenlítve.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ezzel csak arra akartam rávilágítani,hogy miért csak 10-15 évig müködik egy műhold...