Akkor tegyük rendbe a dolgokat:
Amit a Canonical bejelentett, az az, hogy kukázzák a 32 bites programok futtatásához szükséges infrastruktúrát. Vagyis nem arról van szó, hogy az eleve 32 bites x86 platformot célzó Ubuntut kukázzák (az olyan nagyon senkit sem zavart volna), hanem a 64 bitesekből is kiszedik a 32 bites programok futtatásának lehetőségét.
Ez viszont nyilvánvalóan átgondolatlan hülyeség: van egy rakat program, aminek KELL a 32 bites támogatás, egy csomó linuxos játéknak csak 32 bites változata van és már kizárt, hogy ezeket valaki portolná 64 bitesre (ez érintette a Steamet, de amúgy nyilván a GOG-ot is meg úgy általában a linuxos gaminget), van egy csomó zárt forrású driver, ami szintén 32 bites (tipikusan printer és scanner driverek) na meg ott a komplett WINE projekt, amit már csak azért is durván érint a 32 bit hiánya, mert egy csomó 64 bites windowsos programnak az installere az 32 bites.
Szóval az Ubuntu emberetelen nagy marhaságot talált ki és mindezt úgy, hogy láthatóan a fejlesztőknek se volt igazán világos, hogy most mit is csinálnak (a 32 bites Ubuntut lövik-e le vagy a komplett 32 bit támogatást 64 biten) és hogy hogyan kezelik az így keletkező problémákat (leginkább sehogy, mert nincs nagyon mód rá).
Most, miután kitört a shitstorm, láthatóan teljesen tanácstalanul pislognak Canonicálék, de egyelőre ott tartanak, hogy akkor a 32 bites libek verzióját befagyasztják a 18.04-es kiadásban lévőre és azok maradnak, addig, amíg a 18.04 támogatva lesz.
Ez több szempontból is problémás: egyrészt nem nagyon látszik, hogy ennek mi értelme van (mármint hogy mit nyernek vele, mert így ránézésre abszolút semmit), másrészt meg a 18.04 nem lesz itt örökké, négy év múlva lejár a támogatása, viszont a 32 bites programok még úgy néz ki, hogy évtizedekig velünk maradnak ilyen-olyan formában.
Az meg, hogy biztonságra hivatkozva snapeket javasolnak, az meg még viccnek is rossz.
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
