Csak egy pár gondolat, ahogy én látom a mostani "lustáknak" disztrókat.
ne akarjon okosabb lenni nalam
Igen, ezt én is utálom, pl.: pendrive automatikus csatolása (miből gondolja, hogy pont a tartalma érdekel?), vagy a frissítéseknél nem követhetem nyomon, hogy mi zajlik a háttérben (ezért is szerettem bele az Arch Linux-ba).
Az automatizmust lehet a fejlődésre, vagy az elkényelmesedésre is fogni, maradva a fenti példánál, régen még kézzel kellett csatolni a meghajtót, most már automatikus, rosszabb esetben egy klikk.
Az a baj, hogy nálam egyfajta kettősség van, igénylem a "csili-vili" dolgokat (pl.: KDE), de látni akarom, hogy mi történik a háttérben. Meg szeretem a szám íze szerint testre szabni a rendszert, akár még ha az kell, az alkalmazásokba is belemászni. Az asztali környezetekben nálam már határeset az XFCE, a tiling (tudom, ablakkezelő) az már teljesen idegen világ, nem tudnám megszokni.
Jó dolog fontosnak lenni, de fontosabb, hogy jók legyünk.
