Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz Thunderzolee #50 üzenetére

    Ja mert minden gyártó olyat tesz rá amilyet gondol... Nehogy már másnak a kábele is jó legyen a cuccához...!
    A Nokia jól döntött pl. hogy a 6300-on olyan csati van mint a fényképezőgépemen, jó hozzá a kábel :D

    Egyébként pl. USB A-A kábellel is összeköthető 2 gép...

    [ Szerkesztve ]

    Mutogatni való hater díszpinty

  • Valahol írták már itt lejjebb a 16×-os PCI-E síneket.
    AMD oldalon a legújabb chipsetes alaplapok között jóval 20ezer alatt is kapni már olyan lapokat, amik kettő darab 16×-os PCI-E sínt tartalmaznak.

    Kár, h Intel vonalon a P35-ös, P45-ös chipkészlet az ilyet nem tud (csak 1×16 és 1×4, vagy 2×8). Intel vonalon csak a drága X38, ill. X48-as chipkészlet bír egyelőre 2×16 PCI-E sínnel. De ezek a lapok nagyságrendekkel drágábbak 20ezernél. :(

    Az más kérdés, h egy egyszerűbb AMD proci hogy hajt ki két gtx280-ast, így hiába az olcsó(bb) alaplap.. Talán majd az új Phenomok.

    Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz hcl #49 üzenetére

    Az venné meg, aki kifogyott a sávszélességből. A desktop lapok esetén a PCI nagyon szűk keresztmetszet volt már, bőven megérett a cserére. Az AGP meg csak egy PCI kiterjesztés. Szóval nagyon is helyes a kettőt lecserélni eggyel. Csak megint az van, mint az USB megjelenésekor: a perifériagyártók a kötségekre hivatkozva mocsok lassan állnak át. Bár napjainkra már elég széles a PCI-E kínálat. Szép lassan teljesen el kellene felejteni a PCI-t, sokkal egyszerűbbek lehetnének a lapok. (A PVR3000-em miatt azért sajnálnám a PCI eltünését...)

  • válasz hcl #51 üzenetére

    Ha jól emlékszem, Kínában az ottani kormány egységesítette a mobiltelefonok adatkábelét, megelégelvén a sokféle gyártó sokféle töltőjét, és az ezzel járó környezeti terheket.
    Sajnos nem találok linket, de talán HVG-ben cikkeztek róla évekkel ezelőtt.
    Minden telefonon egyforma csatlakozónak kell lennie, csak úgy hozható forgalomba.
    Valamelyik mini USB-st használják.

    Ennek például látom értelmét. :K

    [ Szerkesztve ]

    Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

  • LGLuke

    őstag

    válasz #65675776 #53 üzenetére

    Teljesen egyetértek!
    Sokan félre értelmezték a cikk elejét: nem ISA, EISA, VBL, PCI működési elvet akartam leírni és ezek egymáshoz viszonyított helyzetét, hanem azt, hogy akkor is sok szabvány volt együtt és sok fejtörést okozott a megfelelő alaplap kiválasztása. Ma is visszatérünk ehhez, mert több féle hosszúságú PCI-E foglalatok mellett még mindig kell hely a PCI foglalatoknak is.

    Bár azért régen rosszabb volt a helyzet, mivel a chipsetekbe nem volt ennyi minden integrálva. Ma már van audio, és LAN integrálva mindegyikbe. Legtöbb esetben csak 1 db VGA kerül az alaplapba, de van ahol ez is integrálva megtalálható, lásd HTPC, és irodai, vagy net gépek.
    Emlékszem arra, mikor még a BNC csatlakozós koaxkábeles 10Mbit/s-os LAN-t használtuk, vagy a Sound Blaster 16-ot, S3 triot, és Voodoo 2-es gyorsítót (ma is lapul 2db 12MB-os a fiókomba SLI képesen).

  • gV

    őstag

    vitatkoznék h 5 és fél éve mennyivel jobb lapok születtek nforce 2-vel mint a 875-ös Intelesel, tehát: 2+2 SATA Raid szintén volt, 100mbites háló helyett 1GB-es, SPDIF optikai be és kimenet, illetve ezeken is volt 2 FW 4 és 6 eres is, 8xAGP (alapból az Intel fejlesztette szal poén lett volna ha pont a saját chipsetük nem támogatja), 5.1 integrált hangkari, Fsb már 800-is lehetett bár az eltérő procik miatt ennek nincs jelentősége, áruk sem volt vészes 35e ft volt az ABIT IC7G

  • ronson

    senior tag

    USB keresztül van lehetőség a S.M.A.R.T. olvasására. Kérlek javítsd.

  • LGLuke

    őstag

    válasz ronson #57 üzenetére

    Ez nem teljesen igaz! Nem minden mobil rack támogatja. Valóban vannak mobil merevlemezek, mint wd passport meg hasonlóak, ahol lehetőség nyílik az érték kiolvasására, de nem mindegyik vezérlő támogatja.

    Ha gondolod ezt beleírhatom.

  • yolan

    őstag

    Előre elnézést kérek ha már valaki felhozta, bevallom nem nyálaztam végig a kommenteket.

    A PCI-E foglalattal nem lenne semmi gond, csakhogy ez nem 1 db foglalat, hanem kapásból 4 variánsa van: x1, x4, x8, x16. Ráadásul ezek méretben is különböznek.
    Első megjegyzésem, hogy a pci-e slotnak ha jól tudom ennél több fajtája van: x1, x2, x4, x8, x16 és x32 (bár, x32-es egyedül álló slot nincs, vagy csak ritka mint a fehér holló).

    És akkor még a sávok kapacitása miatti variánsokat nem is soroltuk fel, ami ügye lehet: v1.x, v2.0, v3.0.

    Még ehhez annyit, hogy egy x16-os foglalatba is bele lehet pakolni az x1-es kártyát, persze x1-es sebességgel fog üzemelni (köszönhető ez a sáv alapú felépítésnek).
    Egy x16-os kártyán ha leragasztod az x1-es méretű slot méretére az érintkezőket, akkor x1-es sebességen fog működni (teszteltek valahol anno így vga-kat, hogy mennyi is az annyi).

    Másik dolog:
    Azért azt meg kell hagyni, hogy ma a leggyorsabb HDD-k (320 GB, 640GB, 1 TB Samsung, WD, esetleg 1,5TB Seagate) sem érik el éppen a régi ATA-133 szintjét.

    Talán az RPM fontosabb szempont mint a méret, sebesség terén persze.
    Nem mindegy, hogy 10.000 vagy 5400 :B

    “A writer needs a pen, an artist needs a brush, but a filmmaker needs an army.” - Orson Welles

  • LGLuke

    őstag

    válasz gV #56 üzenetére

    Az általad említett lap valóban nagyon jó volt, de akkoriban nagyon drágák voltak az Intel CPU-k (nem Celeron, hanem normál P4-esek), s a legtöbben ezt kompenzálandóan vagy régebbi Intel chipsetet vagy VIA, esetleg SIS-t választottak, míg az AMD processzorok olcsóságukkal ekkor kezdtek hódítani, ráadásul megfizethető áron minőségi chipsetet kínáltak az nforce2 által.

    De valóban voltak az Intel lapok közül is remek darabok! (Nem szeretnék Intel vs AMD vitát szítani, nem is erre céloztam, csak azt indokoltam, hogy miért választottam akkoriban azt a lapot.)
    Csak a 875-ös az prémium chipset volt és nagyon olcsó lapok nem nagyon voltak, míg nforce2-nél azért akadtak egyes gyártóknál olcsóbb példányok.

  • Yaye

    őstag

    válasz LGLuke #1 üzenetére

    "Persze előtte is akadtak 286-osok, XT-k, sőt C64, vagy Spektrum tulajdonosok is, de ők leginkább szakmabéliek voltak és nem átlag felhasználók."

    Hát, ha a speciket és c64eket nyúzó, játékra éhes gyerekek szakmabelinek számítanak, akkor feltétlenül. :) Egyébként Spectrum.

  • LGLuke

    őstag

    válasz yolan #59 üzenetére

    Nem a PCI-E konkrét működésére, vagy típusaira gondoltam, hanem a méretekre kizárólag.

    A cikkben szereplő PCI-E wikipédiás linken megtalálható a teljes szabvány leírása, az általad írt v1.x, v2.0, v3.0 verziókkal együtt.

    Én csak arra utaltam, hogy régen 1 AGP-s foglalatú VGA ha kitakart 1 db PCI-t akkor nem történt probléma, hiszen volt még kb másik 5 db PCI foglalat. 1 példa Itt nem takarja ki, de láthatóan nem kellene mellé helyezni 1 PCI-os kártyát sem, mert annyi a hűtésnek.

    Ma viszont ha a videókarink miatt nem tudjuk használni a PCI-E x1 foglalatot, akkor kész helypocsékolás az x1-es hangkártyánkat x4-es vagy x16-os sinbe paszírozni.
    Erre jegyezték meg már előtteed, hogy jó lenne, ha minden PCI-E x16-os lenne, s ekkor bármelyikbe behelyezhető lenne bármelyik kártya.

    HDD-k: a méretet azért írtam, hogy konkrét típusokra lehessen következtetni. Samsun SpimpointF1-ek 334GB/tányéros verziók a leggyorsabbak. Ezek pedig a 320GB, 640GB, 1TB-s változatok. Hasonló a WD-k sebessége is főleg a Black Editionok gyorsak, de a Blue AAKS változatok sem szégyenkezhetnek. Vannak még a 750G-osak de azokról nem lehet eldönteni beszerelésig, hogy 250GB/tányér vagy 334GB/tányér van, így azt nem írtam.

    Valóban fontos az RPM, így mondhattam volna a VelociRaptorokat, vagy SCSI/SAS 10.000 és 15.000 RPM-es HDD-ket is, de átlagos lemezeket akartam mutatni, melyeket a nagy közönség használ.

  • LGLuke

    őstag

    válasz Yaye #61 üzenetére

    Köszönöm az észrevételt, javítottam! :R

    Azt írtam, hogy leginkább. Számtalan ismerősöm volt, akik már a 386-486-osok korában örököltek Spectrumot, vagy C64-est szakmabeli családtagoktól.
    Nekem is volt szomszédom, aki gyerekként C64-est használt, mikor nekem 486 dx2/50-es volt. Tehát a megjelenésük idején azért a horror árú gépeket leginkább iskolákba vették, vagy tényleg szakmabéliek használták otthon/munkahelyen.

  • Csorbi

    addikt

    Egy kis hibajavítás:

    "Az AMD részéről az nForce 2 volt talán akkoriban a legjobb chipset."

    Inkább úgy fogalmaznék, hogy : Az nVidia részéről az nForce 2 volt talán akkoriban a legjobb chipset az AMD-k részére.

    Vagy csak szimplán: Az AMD-k részére az nForce 2 volt talán akkoriban a legjobb chipset.

    :R

  • atti_2010

    nagyúr

    válasz Wyll #6 üzenetére

    Ez így igaz hiszen méreg drágán merik a tuningos lapokat amiből kipréselnek pár megahertzet pluszba, a hűtések aráról el lehetne beszélgetni nem is keveset de a játékokon, az a pár Mhz bizony nem vevődik eszre és így sikerül az alkatrész életét is lerövidíteni, persze erről szól az egész.

    1.Asrock FM2A88X+ Killer,A10-5800K,Kingston 2x4Gb 2400Mhz,Int X25-V SSD,SF Pro S.F.-450P14XE. 2.MSI-A75A-G55,A8-3870, Kingston 2x2GB2000, MSI R9-270, Zen 400.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz LGLuke #62 üzenetére

    A PCI-E verziók nem kevernek semmit, mert visszafelé kompatibilis a szabvány.

    Azt azért ne feledd, hogy PCI-E kártyából is létezik nem egy egyslotos hűtésű, és vannak olyan kártyák amiket nyugodtan mellé lehet rakni. Persze nem sok. Emellett mostanára elég általános lett, hogy a teljes hosszúságú PCI-E felé is kerül egy x1. (Nálam pl ott van az egyik tuner, a VGA másik oldalán pedig egy eSATA kártya, ami nem nyúlik hátrább, mint maga a slot.)

    Ha csak teljes hosszúságú foglalat lenne, az még nem is lenne probléma. De ha mindet be akarnád teljesen huzalozni x16-ra, akkor a lap rohadt bonyolult lenne (kb mint egy 64 bites PCI-X-ekkel felszerelt szerverlap). Emellett a chipsetben levő PCI-E vezérlőnek is sokkal rugalmasabbnak kellene lennie. Jelenleg ugyanis a sávok (lane) csoportokba vannak szervezve (line). Ez minimális szinten változtatható csak, ez teszi lehetővé a CF/SLi esetén a vonalak átcsoportosítását. Arról már nem is beszélve, hogy a sok okos nyilván úgy gondolná, hogy akkor berak a gépbe hat x16 VGA-t, és háborogna, hogy a GPU-Z nem mindegyikre x16-ot ír. Esetleg azon, hogy két VGA mellett már nem jut másnak lane. És így tovább. Legyen csak korlátozva valamilyen szinten a berakható kártyák sávszélessége már a foglalattal.

  • zegon

    csendes tag

    Nagyon tetszett a cikk, és azt hiszem, épp arra világít rá, ami a technológia fejlettségének egyik legjobb fokmérője, a kompatibilitás. Természetesen nyilvánvaló igény a felhasználó részéről, hogy mindent mindenhova be lehessen dugni. Ennek a jelentőségét nem lehet eltúlozni, mind a forgalmazónak, mind a vevőnek az az érdeke, hogy biztonsággal megvehessen egy eszközt, tudván, hogy otthon lesz hova csatlakoztatni, és ne kellejen visszavinni, garanciában kicseréltetni az eszközt, amit ugye már a vevő felbontott stb. Épp ezért a fejlődés központi témája kell legyen az univerzalitás. DE! Ahogy minden hibrid, és egyre hibridebb eszköz, úgy az alaplapok is beleesnek abba hibába, hogy minél több platformon szeretnének megfelelni, miközben az otthoni felhasználás messze nem igényli azt. Telidobhatunk egy 4 GB-os USB kulcsot fényképekkel, hogy aztan vihessük, ahove csak akarjuk, végignézhetjük, ahogy a fotók méretéből adódóan kihasználatlan marad a teljes sávszélesség, felfér 10 Dr. House epizód rá, kivárhatjuk, és ha valaki foglalkozik vele, akkor rájön, hogy az újraírható memóriakártyák, USB eszközök képviselik a horozhatóság alapjait, de fogadjuk el, hogy a felhasználók 90 %-a inkább elír egy 60 Ft-os DVD-t és le van tudva. Nagyon jók az USB kamerák, nincs velük kompatibilitási probléma, olcsó a kábel, de a sávszéligény messze elmarad a lehetségestől. Aki komolyabban kamerázni szeretne, az ruházzon be FW eszközre. Ha valaki komolyan gondolja a külső tárhelyet, akkor meg fogja venni a gigabites csatolóval szerelt kompakt WD fileservert stb. Én amellett teszem le a voksom, hogy az USB univerzalitása maradjon meg az otthoni felhasználásra, de a profiknak, vagy specializálódott felhasználóknak szánt alaplapok tegyék lehetővé, hogy a profi eszközöket az általunk kiválasztott, legmegfelelőbbnek érzett felületen csatlakoztassuk. Be kell látni, hogy csupán a csatlakoztathatóságot figyelembe véve sem lenne óriási igény, egy alaplap, amire pár db USB, két FW, eSATA csatin felül ráépíteneke egy Wifi APt, esetleg egy LAN Hubot stb. De ilyen nincs. És épp ezért tartom én is parasztvakításnak a csatolók fejlesztését, mert addig felesleges foglalkozni új technológiákkal, amíg nem teszik lehetővé számunkra, hogy kihasználjuk egy-egy kompakt modell lehetőségeit, kihasználjuk a meglévő technológiák adta univerzalitást.

    ..zegon

  • balintka

    addikt

    "ugye elmaradhatatlan szinte minden alaplapról a 2 db PCI-E x16 (bár csak páran használják ki, így is minden prémium lapon megtalálható, sőt ma már a beugró kategóriánál is."

    Mutass nekem 20e ft és az alatt SLI-s v Crossfire alaplapot. Intel oldalon. mert én ilyet nem láttam. Azért ne túlozz ilyen kijelentésekkel.

    Én is szerettem volna 2 PCI-E x16 lapot, de 23k-ért csak a Gigabyte EP35-DS3 jöhetett szóba, 1 x16-ossal.

    [ Szerkesztve ]

  • dabadab

    titán

    válasz LGLuke #55 üzenetére

    "nem ISA, EISA, VBL, PCI működési elvet akartam leírni és ezek egymáshoz viszonyított helyzetét, hanem azt, hogy akkor is sok szabvány volt együtt és sok fejtörést okozott a megfelelő alaplap kiválasztása."

    Bocs, eltel mar akkor? :) Ugyanis egyes egyedul az okozhatott fejtorest (es ez is csak egy eleg rovid idoszak volt), hogy VLB (ami egyebkent - eppen ugy, mint az AGP - csak videokartyakat fogadott) v PCI legyen a videokartya.

    Egyebkent meg azert erdemes rendbeszedni a tenyeket, mert tevinformaciok alapjan nehez helyes kovetkezteteseket levonni.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #69 üzenetére

    Na azért VLB-re is léteztek pl. winyóvezérlők.

    http://www.solorb.com/gsale/DSCN2722.JPG

    http://jeanfrancoisdelnero.free.fr/gbdk/epotec2.jpg

    @daa-raa : OK hogy kifogyás a sávszélből, de ha nincs tukmálva az átlaguserre, akkor az nem vesz csak azért új szabványú dolgokat mert újak.
    Viszont az igaz hogy jó lenne ha csak 1 fajta busz lenne, kevesebb lenne a macera meg a userek hülye kérdései.

    Mutogatni való hater díszpinty

  • #27483136

    törölt tag

    Egy korábbi hozzászóláshoz fűzném:
    Az kivezetett eSata-nak az is a lényege, h hotplug.

    Egy engem "zavaró" fejlesztés: a laptopoknál az ExpressCard. Új laptop vásárlásakor gond lehet, mivel PCMCIA programozó kártyáink vannak PLC-hez, darabja vagy 300.000Ft. Átalakító, meg - ha jól láttam - csak PCMCIA -> Express van, visszafelé nincs.

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz #27483136 #71 üzenetére

    A SATA (AHCI) is lehet hotplug csak macerásabb :) Meg az AHCI-t sem támogatták a régebbi dógokz, de már szinte minden tudja. (Pl. a SATA mobilrack is használható így.)

    Mutogatni való hater díszpinty

  • LGLuke

    őstag

    válasz dabadab #69 üzenetére

    Akkor ezen elgondolkodhatsz: alaplap

    Vajon miért van több VLB foglalat, ha csak 1 db videókártya helyezhető be?
    Ez az oldal is tanulságos lehet: VLB kártyák
    Ezt is érdemes megtekinteni: plusz 1 kártya

    Persze, hogy éltem akkoriban. Éltem már a Spectrumok idején is, de igazából teljesen mind1, mert a lyukkártyás időszaknak is utána lehet olvasni, s nem feltétlenül kell élni abban a korban, hogy megértsd a működését.

    Egyébként kihangsúlyoznám még egyszer, hogy ez csak a típusok felsorolása volt (ISA, EISA, VLB, PCI) és ezek sok színűségéhez hasonlítottam a ma is létező PCI és PCI-E sokféleségét.

  • dabadab

    titán

    válasz LGLuke #73 üzenetére

    Ezek speci kartyak voltak, amiket az egyszeru felhasznalo az eletben nem latott.
    Es eppen ez a lenyeg, hogy nem volt semmi sokszinuseg: kb az van, hogy egy adott idopontban csak egyfele alaplapot lehetett kapni. Ezert kerdeztem ra a szemelyes tapasztalatokra, mert ha akkoriban is nezegetted a kinalatot, akkor ezzel tisztaban kellene lenned.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • LGLuke

    őstag

    válasz balintka #68 üzenetére

    Pont erről beszélek! P35-nél is rengeteg alaplapnál SLI-t hírdetnek, és 2 x16-os hosszúságú foglalat van.
    Az igaz, hogy Pl. Gigabyte P35-DS4 esetében a 2. foglalat csak x4-es sebességet produkál. Nah pont ezért mondtam, hogy parasztvakítás. Erről szól a cikk.

    AMD-nél azért lehet olcsó valódi 2*x16-os alaplapot kapni. Intelnél drágább a chipset (ezen is megszedik magukat), ha már akkora sikere van a core architektúrának.

  • LGLuke

    őstag

    válasz dabadab #74 üzenetére

    Olvasd vissza a cikket!
    Átlag felhasználó megveszi a gépet, belerak max 1 VGA-t, majd bekapcsolja, használja, pont.
    Azok, akik nem csak otthoni szórakozásra, hanem munkára vagy komolyabb játékra használják a gépüket eshetnek a foglalatok csapdájába.
    Pl. meglévő alaplapon 1 db hálókártya van, de szüksége lenne 1 másikra is. Vesz egy PCI-E x1-est, de szeretne venni komolyabb hagkártyát ez is azt a foglalatot támogatja.
    Esetleg TV-tuner kártya, FireWire (DV, nem pesig sima FW csatoló) kártya....
    Nem az átlagos userről írtam, mert neki elég az MSI Wind, meg a többi netbook, hogy kielégítse napi igényeit.

  • dqdb

    nagyúr

    válasz #65675776 #66 üzenetére

    Igen, a kizárólag PCIe x16 slotokat tartalmazó alaplap szerintem is csak egy szép álom, de ez nagyon drága chipsetet és nagyon drága alaplapot eredményez.

    Ahogyan említetted, nem éppen jelentéktelen problémától, hogy a mai chipsetek nem szabadon konfigurálhatóak, és bár egyre rugalmasabban lehet csoportosítani az egyre több PCIe lane-ből a céloknak megfelelően.

    Megnéztem a csatlakozók kiosztását:
    PCI: 124 tű
    PCI-X: 188 tű (124 + 64)
    PCIe x1: 36 tű
    PCIe x4: 64 tű
    PCIe x8: 98 tű
    PCIe x16: 164 tű

    Ezen fenti lista alapján úgy tűnik, hogy a régi 4-5 PCI-os alaplapokhoz képest egy 4-5 PCIe x16-os lap mindössze +20%-nyi vezetékből kijönne ... ha nem lenne alapvető különbség a PCI és a PCIe működése között ...

    (a számításokba a föld és tápvezetékeket is beleszámolom, de azok ismeretlen bekötése miatt szerepel mindig csak körülbelüli érték)

    PCI esetén egy közös buszra csatlakozik az összes kártya. Közülük egyszerre egy kommunikál egy irányba (hogy éppen melyikük, ezen a chipsetben lévő arbiterrel "megegyeznek"). Az összes egy buszra kerülő kártya ugyanazon a sávszélességen osztozik, és a buszrendszer kialakításához elég a chipsettől ugyanazt a kb. 124 vezetéket végigvinni a slotok mentén (a chipsettől nem függ a PCI slotok maximális száma). Mivel a videókártyák fejlődésével az átlagos gépekben maga a VGA elvitte a PCI busz sávszélességének jelentős részét, ezért kitalálták az AGP-t (ami durván fogalmazva a normál PCI busz mellett működő, tőle független, trükközésekkel "túlhajtott" egy slotot támogató PCI busz), hogy a többi kártya is szóhoz, azaz sávszélességhez jusson. Ezért egy PCI + AGP alaplapban kb 124 + 124 = 248 vezeték kellett a chipsettől a slotokhoz.

    PCIe esetén már nincsen busz, ott a kártyák pont-pont kapcsolatban állnak a chipsettel. Az összes kártya kommunikálhat egyszerre, nem kell az arbiterre várni, és a sávszélesség sem osztódik el emiatt közöttük. A pont-pont kapcsolat miatt az alaplapra maximum annyi PCIe csatlakozó rakható, amennyit a chipset elbír. Mivel itt nagy sebességen működő bonyolult interfészekről van szó, ezért a chipsetgyártók próbálnak egyszerűsíteni, és fix/minimálisan variálható szolgáltatáscsomagot nyújtanak. Azaz hiába kezel egy chipset például 20 lane-t, azt nem teheti az alaplapgyártó 20 darab x1 vagy 5 darab x4 formájában az alaplapra, mert a chipset az ésszerű die méret és melegedés miatt csak x16 + x4 kombinációt enged meg. Ekkor a gyártó x16 + x4 vagy még ezen is butítva x16 + x1 csatlakozóval árulja majd az alaplapját.

    Ha van 1 darab x16 és 2 darab x1 az alaplapon, akkor ehhez kb 164 + 36 + 36 = 236 vezeték szükséges. Ez máris 2x vezetékmennyiség egy 5-6 PCI-os alaplaphoz képest, pedig mindössze 3 slot került a lapra. Ha hozzávesszük még azt, hogy a lapokon PCI-t is kell biztosítani, akkor 3x annyi vezeték, mint egy csak PCI-os alaplapban, és 1.5x annyi, mint egy PCI + AGP lapban.

    Ha vesszük például az ASUS M3A78-T lapot, akkor ott 1 darab x1 és 3 darab x16 csatlakozó van. Ez utóbbi hármas x8/x8, x16/x4 és x8/x4/x8 módban használható. Vagyis az első x16 csatlakozót teljesen be kell kötni, a másodikból és harmadikból elég x8 sáv bekötése, valamint a táp/földvezetékeket kell még bekötni (a számításból ezeket most elhagyom). Ehhez kb 36 + 164 + 98 + 98 = 396 vezeték kell csak a PCIe-nek, amihez hozzászámolva a 2 darab PCI csatlakozó miatti 124 vezetéket is kb 520 vezeték jön ki, aminek a chipsettel kell direkt kapcsolatban állnia. Ez ma már megvalósítható, és egy középkategóriás lapra rá is tudják rakni (hasonló kategóriás PCI + AGP alaplap esetén ez még csak 248 vezeték volt).

    Egy 5 PCIe x16-os alaplaphoz kb 820 vezeték szükséges, ha kompatibilitási okokból kerül rá legalább egy PCI is, akkor 944 vezeték szemben a PCI + AGP korszak 248-as számával ... Nagyobb tokozású chipset, a mostaninál jóval nagyobb die, melegedés, több rétegű nyák: ezek mindegyike jelentős drágulást vonna maga után a mostani kompromisszumos megoldásokat helyett. És az x1-x4 helyett x16 slotok által elfoglalt területekről is el kell takarítani az alkatrészeket.

    És a számításoknál nem szabad elfelejteni, hogy a régi párhuzamos adattovábbítást is soros váltotta fel. Az egész PCIe architektúra párhuzamos pont-pont kapcsolatokkal már csak a kivitelezhetetlen kábelezés miatt sem működhetne (a másik oka pedig az, hogy ilyen nagy sebességű működésnél már 32/64 párhuzamos csatorna összeszinkronizálása szinte lehetetlen/elképesztően drága megoldást igényel, olcsóbb egy nagy órajelen ketyegő soros pont-pont kapcsolat. Nem véletlen a soros adattovábbítás elterjedése a korábbi párhuzamos technológiákkal szemben: SATA, USB, PCIe vs IDE, LPT, PCI).

    Most nézem, hogy a hozzászólás jelentős része nem is neked szólt :)

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

  • Rive

    veterán

    válasz dqdb #77 üzenetére

    A tápvezetékeket ne sorold be, csak a jelvezetékeket. A tápot a PCI-E az alaplapon kialakított összefüggő power-plane megcsapolásával kapja, külön vezetéket nem igényel. Azaz egy X16-os csatlakozó a chipsettől valami 4X16 vezetéket kér, nem többet, ha el nem b@sztam valamit. A PCI és az AGP esetén tózse csak a jelvezetékek számítanak.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • dqdb

    nagyúr

    Kicsúsztam már a módosításból ...

    Szóval szerintem lehetne már ma is gyártani csak PCIe x16 slotokkal szerelt alaplapot gyártani. Csak a felmerülő gyártási (több vezeték -> több rétegű nyák -> drágább alaplap, többi PCIe lane -> nagyobb chipset -> nagyobb magméret -> drágább chip -> drágább alaplap, többi PCIe lane -> nagyobb chipset -> nagyobb magméret -> nagyobb/drágább tokozás -> drágább chip -> drágább alaplap, többi PCIe lane -> nagyobb chipset -> nagyobb magméret -> nagyobb fogyasztás -> melegedés -> drágább hűtés -> drágább alaplap) és üzemeltetési (bonyolultabb chipset -> nagyobb fogyasztás -> drágább üzemeltetés) költségek miatt desktop piacra egy ilyet kidobni egyszerűen nem éri meg.

    Hiába lenne egy "mindenkártyamindenslotbabelemegy" típusú alaplapod, ha az 100k+ áron lehetne csak kapható.

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

  • Rive

    veterán

    válasz dabadab #69 üzenetére

    ...VLB (ami egyebkent - eppen ugy, mint az AGP - csak videokartyakat fogadott)...

    Bocs, de ez tényleg nem igaz... A VLB-s vinyóvezérlő - aminél az IO-t, azaz soros/párhuzamos/floppy részt az ISA-ra akasztották - igencsak elterjedt volt abban az időben. De lehetett kapni hálókártyát is, minden további nélkül. Hangkártyát nem láttam VLB-t egyedül.

    Egy normális átlaggépben volt VLB-s vinyóvezérlő és VLB-s video egymás mellett. Aztán aki tuningolt, az persze az egyiket ki is szedte muszájból.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • dqdb

    nagyúr

    válasz Rive #78 üzenetére

    Tudom, ezért is írtam bele, hogy becslés és ezért szerepel minden szám előtt a "kb" szócska. Írás közben nekiálltam összeszámolni a táp/föld vezetékeket egy pinout ábrán, de a PCI kiosztás közepén meguntam :) Mindenesetre az arányokon nem biztos, hogy sokat torzíthat, de biztos, ami biztos, megszámolom őket.

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

  • LGLuke

    őstag

    válasz dqdb #77 üzenetére

    Nem is kell 6 db teljesértékű x16-os foglalat.
    Ma 1 jól használható alaplap lenne az, amelyiken 1-2 db normál PCI foglalat van, és 4 db x16-os méretű PCI-E. Ebből elegendő 1 db-nak tudni a valódi x16-os sávszélességet, viszont a többinek is minde illene x4-et. Ezt színkódolással meg lehet oldani az aljzaton, ahogyan eddig is tettek, hogy melyik mit tud. Professzionális felhasználók általában 1 VGA-t és egyéb kiegészítő kártyákat használnak. Azoknak mindenek elég az x4 sávszélesség. de így, ha VGA miatt kiesik 1 foglalat, még mindig lesz 2db x4-es sebességű x16-os méretű a hang- hálózati- vagy egyéb kártyának.

    Természetes, hogy túlzásokba nem kell esni. 5-6 db valódi x16-os foglalatot ki sem lehetne használni, nem éri meg ennek költségével növelni egy chipset és alaplap árát.
    Ezt senki nem várja el a mérnököktől.

    Az ár indoklásod mondjuk nem megfelelő! 100k+? és?? Most a legolcsóbb core i7-es lap 80k minimum. Ettől az már nem sokkal drágább. Nevetséges hol tartanak ma az új chipsettel szerelt lapok árai.

    [ Szerkesztve ]

  • válasz LGLuke #75 üzenetére

    Igen-igen, ez így van. És hány ember elhiszi, h két PCI-E sín az már maga a Menyország!

    Ráadásul az AMD oldalon a jóval 20ezer alatti lapok is támogatják a PCI-E 2.0-át, míg Intel vonalon ezt csak a P4×-el kezdődő chipsetek tudják (jóval drágábban).
    P35-ből ez még hiányzik sajna.

    (Nekem nem azért van P35 DS4, mert azon két PCI-E sín van; tudtam én, h a második nem 16×-os, ez csak egy olcsó (használt) lap volt anno, ezért vettem meg.
    A második VGA is csak azért van benne, mert pillanatnyilag van nálam egy pluszban (mivel lakótársam is ugyanolyat vett anno, mint én, csak Ő közben már lecserélte), és ha már itt van, gondoltam kipróbálom alapon mellérektam. De mivel mindkettő csak 256RAM-os, különösebben nem profitáltam a dologból, de legalább elbírnak a 22"-os monitorommal. Egy VGA-val igencsak döcögött szinte minden.)

    Bár ezzel valóban én is kimerítem a p×rasztvakítás fogalmát. :U

    [ Szerkesztve ]

    Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

  • hcl

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz dabadab #74 üzenetére

    Egy winyóvezérlő spéci kártya? Amúgy adott időpontban miért lehetett volna csak egyféle alaplapot kapni? Még 486 alaplapból is volt amin csak ISA volt, meg volt amin már PCI is. És 386 alaplapot is gyártottak már rengetegfélét... A 386-486 hibridekről nem beszélve.

    Mutogatni való hater díszpinty

  • yolan

    őstag

    válasz LGLuke #76 üzenetére

    Értem én, hogy a cikk lényege nem a pci-e slot és barátai, de ha már belefolytál, akkor pontosan :R

    Amúgy, ez, hogy mi paraszt vakítás vagy mi nem. Szerintem az ha fel van tüntetve hogy CrossFire képes, és az is, hogy ebben a módban, hogy csoportosítja a sávokat (x16-x4, x8-x8) ez szerintem nem parasztvakítás, mert nézzük csak, azt írja, hogy CrossFire képes, ha beleteszel 2 kártyát cf-ben akkor működik? Igen! (persze a feltételeknek megfelelően).
    x16-x16 sávot csak x38, x48 és x58 képes "produkálni", és ezek ugye nem 20k-s kategória.

    Amúgy a cikkben leírtakkal egyet értek, még szerencse, hogy mikor ezt a lapot vettem (p45-ds4) figyeltem rá, hogy az x16-os pcie slot alatt, felett csak x1-es slot csücsüljön, a pci pedig teljesen a lap alján.

    Minden esetre, kérdezni kell, fórumozni, tulajdonosokat faggatni, bármit is keresünk a gépünkbe. :)

    “A writer needs a pen, an artist needs a brush, but a filmmaker needs an army.” - Orson Welles

  • dqdb

    nagyúr

    válasz Rive #80 üzenetére

    Végignéztem a pinoutokat ... GND, VDC és reserved nélkül:
    PCI: 69 pin (nem is gondoltam volna, hogy van 12V-os pin a PCI sloton)
    PCI-X: 69 + 43 = 112 pin
    PCIe x1: 17 pin
    PCIe x4: 31 pin
    PCIe x8: 47 pin
    PCIe x16: 81 pin
    AGP 4x/8x: 74 pin

    Akkor újraszámolva:
    AGP + PCI: 69 + 74 = 143 pin
    PCIe x16 + PCIe x1 + PCIe x1: 81 + 17 + 17 = 115 pin
    PCIe x16 + PCIe x1 + PCIe x1 + PCI: 81 + 17 + 17 + 69 = 184 pin
    ASUS M3A78-T: 81 + 47 + 47 + 17 + 69 = 261 pin
    5x PCIe x16 + PCI: 411 pin

    Vagyis csak a jelvezetékeket számolva arányok kicsit javultak (a legdurvább esetben a PCIe : PCI arány nem 4, hanem "csak" 3), de még mindig tartom a felesleges és feleslegesen drága érvet.

    [ Szerkesztve ]

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

  • LGLuke

    őstag

    válasz yolan #85 üzenetére

    Egyetértek veled! :R

    Az, hogy mi parasztvakítás az nézőpont kérdése is.
    Ha valaki megengedheti magának, hogy 2 vagy 3 db videókártyát vásároljon, és ezt ki is használja, mert rengeteget játszik, akkor neki nem felesleges 3 db x16-os PCI-E csatoló sem.

    Más viszont felslegesnek tarja, mert lehet az ő VGA kártyája még 1 db x16-ot sem használ ki, hisz nincs is rá szüksége, mert net+office haszálathoz nem is igényli.

    Viszont, ha minden lapra rárakják a gyártók a 2 db PCI-E x16-os, az csak marketing fogás, hiszen a legtöbb tulajdonos ki sem fogja használni, más részt, ezek többsége nem is valódi 2*x16, hanem ahogyan ezt már kiveséztük legtöbbször csak 2*x8 vagy x16+x4 valódi sebességről beszélhetünk. És ez csak marketing fogás, ezért parasztvakítás, s olyan szolgáltatást fizettetnek meg veled, amit nem kértél. Csak és kizárólag azért teszik, hogy odaírhassák, h SLI vagy CF ready.

  • Rive

    veterán

    válasz dqdb #86 üzenetére

    Mármint, hogy végigrakni a MoBot X16-okkal? Persze, hogy felesleges.

    Amúgy akkor még tovább gyalázva a dolgot. Egy X1-ben a SMBus és a JTAG - tudtommal - az egész csatlakozócsomagra érvényes egyben: ezeknél talán nem kell minden csatolóhoz külön kivezetés a chipsetből. A két hotplug és a wake SZVSZ egyedi, bár utána nem néztem. Meg ugye a transmit/receive/clock párok. Szóval egy 1X akkor kér magának 6+3 vezetéket, és ebből három egy fixen beépített eszköznél minden további nélkül elhagyható. Ez X16-ra vetítve 16X4+2+3...

    Persze a PCI esetén is vannak egyedi vezetékek, szóval ez is bonyolítja a dolgot...

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • dqdb

    nagyúr

    válasz LGLuke #82 üzenetére

    Az ár indoklásod mondjuk nem megfelelő! 100k+? és?? Most a legolcsóbb core i7-es lap 80k minimum. Ettől az már nem sokkal drágább. Nevetséges hol tartanak ma az új chipsettel szerelt lapok árai.

    Egy hasonló X48 és X58 lap közötti árkülönbséget a drágább chipset, a +2 memóriaslot miatti drágább nyák és az újdonság hatása adja. A sok x16 slot is drágább chipsetet és drágább nyákot eredményez, ezért adtam hozzá ezt az árkülönbséget az X58 lapok árához ... De ettől függetlenül szerintem is durva az ára.

    Nem is kell 6 db teljesértékű x16-os foglalat.
    Ma 1 jól használható alaplap lenne az, amelyiken 1-2 db normál PCI foglalat van, és 4 db x16-os méretű PCI-E. Ebből elegendő 1 db-nak tudni a valódi x16-os sávszélességet, viszont a többinek is minde illene x4-et.

    Tudomásom szerint ez ma még egyetlen chipset sem tudja nyújtani (bár erre nem esküdnék meg, majd maximum valaki megcáfol). 790GX chipsetes alaplapoknáll például a korábban írt 3x x16 + x1 (valójában x16 + x4 + x1 vagy x8 + x8 + x4 + x1) osztás volt a maximum, amit láttam. Ez az ASUS M3A78-T-ben elérhető 2 PCI társaságában, nekem ez most elég (és a közeljövőre gondolva kell is), de sokáig nézegettem a lapokról készült fotókat, mire rábólintottam erre (780G/790GX + Firewire + eSATA + HDMI volt még a követelmény).

    4 éve egy 25k-s lapba vettem 30k-s processzort (MSI K8N Neo Platinum + 3000+), most egy 35k-s lapba 16k-s processzort (ASUS M3A78-T + X2 5050e). A rendes integrált VGA és az eSATA miatt azt mondom, hogy megérte a különbség. De ideiglenesen egy 24k-s alaplapot és 15k-s processzort használok (Gigabyte GA-MA78GPM-DS2H + X2 4850e). Ez mATX méretű PCIe x16 és PCIe x1 slottal. Ehhez képest viszont a plusz 2 kamu x16-os slot már kicsit drága.

    És egy hülye kérdés a végére: a Gigabyte vajon miért nem rak az AMD-s ATX méretű lapjaira eSATA csatlakozót? Hiába adott termékkategória csúcsa, nincsen eSATA. Bezzeg mATX méretben igen ...

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

  • yolan

    őstag

    válasz LGLuke #87 üzenetére

    Az én lapomon is van 3 db x16-os méretű slot, de az nincs sehol sem hogy 3x x16-os pci-e slot :) (sőt, az egyiket kifejezettem x4-esnek tüntetik fel :DDD)
    Másrészről, más a színük is, 1 szín 1 sebesség :)
    Na mindegy, nem e körül forog az írás :)

    [ Szerkesztve ]

    “A writer needs a pen, an artist needs a brush, but a filmmaker needs an army.” - Orson Welles

  • dqdb

    nagyúr

    válasz Rive #88 üzenetére

    Itt néztem meg a pinoutot. De ha már számolgatsz ...

    Igazad van, az SMBUS emlékeim szerint is buszrendszerű (még P1 korszakban szórakoztam vele egyszer), tehát itt elég ugyanazt a 2 vezetéket végigvinni a slotokhoz. A JTAG is buszrendszerű a Wikipedia szerint (egy ábrát csak nem rajzolnak félre :) ), ami 5 vezetéket jelent.

    Azaz a PCIe csatlakozók vezetékeiből 7 buszrendszerű (azaz csak egyszer kell számolni), míg a többi slotonként egyedi.

    A WAKE slotszintű, míg a hotplugból még slotonként is több van, innen derül ki a chipset számára, hogy xmennyi is az adott kártya. Végignézve a nagyobb csatlakozókat csatornánként kell 2 Rx + 2 Tx vezeték, valamint minden slotmérethez tartozik egy hotplug vezeték is. Azaz az x16 az x1-hez képest 15 x 4 + 3 pluszvezetékből megoldható. Elvileg. Nagyon elvileg :D

    PCI esetén az arbiterrel való kommunikációhoz kellhet néhány slotonként egyedi vezeték, de ott a kevésbé beszédes nevű 69-ből nehezebb megtalálni őket, mint itt a jól elnevezett 17-ből :)

    [ Szerkesztve ]

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

  • gV

    őstag

    válasz LGLuke #82 üzenetére

    Most a legolcsóbb core i7-es lap 80k minimum.

    minimum ~53k ;) [link]

    80k-ból már megvan hozzá a memoria is [link]

    [ Szerkesztve ]

  • LGLuke

    őstag

    válasz gV #92 üzenetére

    Ezek szerint szépet esett az áruk, nemrég még itt a PH-n írták milyen drága az alaplap.
    Ez örvendetes hír.

  • Raymond

    félisten

    A SATA-s reszhez:

    Az nem az SSD-k miatt jo. Akkor jott meg ki amikor az SSD-k fel sem bukkantak. Arra volt jo hogy a kapcsolatot egyszerusitette a soros volta miatt. Egyebkent az hogy a vinyo sebessege nem eri el meg az ATA133 limitjet sem mar reg lenyegtelen. Az ujabbaknal az ativteli sebesseg mar a 100MB/s folott van. Es mar mondjuk egy ICH7R-es lapnal (nem mai gyerekjek) is eleg sok ahol 3 ilyen HDD (a max lehetseges 6-bol) RAID-be kotve eleri a kotroller 300MB/s sebesseg limitjet.

    MOD:
    Peldaul itt egy tegnapelotti teszt: [link] A mezony felso ketharmadabol harom darab RAID-be siman kihasznalja a SATAII kontroller maximalis fizikai sebesseget (ami azert picivel alacsonyabb mint az elmeleti 300MB/s).

    [ Szerkesztve ]

    Privat velemeny - keretik nem megkovezni...

  • LGLuke

    őstag

    válasz Raymond #94 üzenetére

    Ezt kicsit félreértetted.
    Nem a SATA előnyét írtam le, mert az lehetne sorolni:

    -nagyobb sávszélesség
    -dedikált egyedi szál minden HDD-nek
    -hotplug
    -vékony vezetékek
    -alacsonyabb fogyasztás
    ....
    Hanem az SSD-kkel tudjuk először kihasználni az általa kapott nagyobb sávszélességet (Itt leginkább a SATA2-re gondolok).

  • Raymond

    félisten

    válasz LGLuke #95 üzenetére

    "Hanem az SSD-kkel tudjuk először kihasználni az általa kapott nagyobb sávszélességet (Itt leginkább a SATA2-re gondolok)."

    En meg epp azt irom hogy ehez nem kell SSD. Mar az osregi ICH7R-nel is ki lehetett hasznalni, mivel max 6 darab disket lehet RAID-be kotni vele es 50MB/s atviteli sebesseget mar nagyon regen elerik a HDD-k.

    Privat velemeny - keretik nem megkovezni...

  • LGLuke

    őstag

    válasz Raymond #96 üzenetére

    Ebben igazad van, RAID-ben ki lehet használni, csak ez igen sarkított példa.
    Nagyon kevesen voltak/vannak, akik ekkora mennyiségű HDD-t raktak volna korábban PATA RAID-be, vagy mostanában SATA RAID-be. 3 db-ot RAID5-ben el tudok képzelni ha valaki olcsó otthoni szervert üzemeltet munkája miatt, de azért a RAID-et leginkább SCSI/SAS megoldásokhoz hasznáják ekkora mennyiségű HDD-vel, ráadásul az nem is normális aki ehhez nem speciális RAID kártyát alkalmaz, hanem vacak alaplapi szutykot!!!

    Szerintem nem is tudok mondani olyan ismerőst, aki 3-4 HDD-nél többet rakott az otthoni desktop gépébe, pedig elhiheted, hogy van sok-sok informatikus, villamosmérnök, fizikus-informatikus, programtervező matematikus, vagy számítástechnikus és sorlhatnám milyen végzattségű ismerősöm.

  • dabadab

    titán

    válasz LGLuke #97 üzenetére

    "ráadásul az nem is normális aki ehhez nem speciális RAID kártyát alkalmaz, hanem vacak alaplapi szutykot!!!"

    Dehogynem normalis. A SW RAID egyaltalan nem olyasmi, amit elbol hulyesegnek kellene nevezni, eleg sok helyen hasznaljak.

    DRM is theft

  • LGLuke

    őstag

    válasz dabadab #98 üzenetére

    Szerintem ez ügyben konzultálj Cerebellum kollégával, aztán majd lehord a sárga földig.
    Maradjunk annyiban, h RAID 5-öt és RAID 6-ot nagyon kevesen használnak HW támogatás nélkül.
    CPU kifexik, aztán nem is lehet azzal a géppel semmit csinálni, szerencsétlent úgy lefogja a RAID.
    RAID 0 és 1 is igen megterhelő a CPU számára, de max 1-1 HDD-t még be szoktak kötni otthonra. Nah de nem 6 db-ot!

  • dabadab

    titán

    válasz LGLuke #99 üzenetére

    Szerintem ez ugyben Cerebellum kollega velemenye abszolut hidegen hagy :)

    "RAID 0 és 1 is igen megterhelő a CPU számára"

    Innentol kezdve meg - ha nem haragszol - a tied is :) Ezek kb nulla processzorterhelest jelentenek.

    DRM is theft

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés