"... felvázolt teoretikus monolitikus lapka gyártási költségének 59%-áért gyártható a végül elkészült négylapkás MCM dizájn."

ja hat mar csak az a kerdes hogy a gyartasi koltseg hanyad resze a vegfelhasznaloi arnak, meg hogy mennyi tobbletmunkaval jar, mert gyanus hogy összesegen max par % arelonyt nyernek.

Ez valóban érdekes. Nem tudom, hova kell nekik ennyi sávszélesség. Otthoni felhasználásra biztos nem. Még nincs is videokártya, ami teljesen kihasználja a PCI-Express 3.0 x16-ot, de már jön a 4.0 és az 5.0 is. Integrált GPU-król nem is beszélve. A legdrágább SSD-k is csak most kezdik feszegetni a PCI-E 3.0 x4 határait, de egyrészt ehhez is jön az új szabvány (gondolom), másrészt az op. rendszer és a programok többnyire nem igénylik ezt a tempót. A rendszermemória sebességét is legfeljebb csak a nagyon elvakult tuningmániások és házi renderelők érzik meg, amúgy úton van már a DDR 5 is. Nyilván céges szempontból nem látom a dolgot, de egy otthoni felhasználó / átlag játékos szempontjából nézve ez a sávszélesség-hajhászás abszurd és értelmetlen.

Az önvezető autó olyan, mint az önmegivó sör.

Jól néz ki ez a 3D-s építkezés, de gondolom a leterheltség függvényében más ütemben/mértékben melegednek a részegységek. Ez nem okoz pl. a hőtágulás miatt idővel szétválást?

"Para mis amigos todo, para mis enemigos la ley"

"így lenne egy alap rendszerchip, amire akár egy GPU is ráhelyezhető, mellé a rendszermemóriával, illetve a nem felejtő memóriával"
Szuper jövőkép, így legalább ha több memória kell mondjuk, akkor egyben mindent cserélni kell... és szépen eljátszható az is, hogyha te több RAM-ot használnál, akkor vedd a nagyobb GPU-val szerelt procit, lényegtelen, hogy azt semmire sem fogod használni, mert nem játszol...

A gyártástechnológia egyre kevésbé számít: Naná, hogy a kettő közül az a gyártó, amelyiknek nincs gyára, az ezt mondja ( ettől még lehet igaz, csak ezen a téren cseppet befolyásolt a nyilatkozó )

Erről a szlogenről már akkor is megvolt a véleményem, amikor kitalálták.

[ Szerkesztve ]

Az önvezető autó olyan, mint az önmegivó sör.

0.) AMD lemaradt
1.) AMD elmondja, milyen fancy technológiai überkirályságos módszerrel fogja megváltani a jövőt
2.) AMD megvalósítja a fancy technológiai überkirályságos módszert, de lemarad a hagyományos technológiát továbbvivő konkurencia mögött.
3.) AMD elmondja, hogy fogja fancy überkirályságos módon átütni a technológiai akadályokat, amik megakadályozzák überkirályságos módszerét a brillírozástól és/vagy a mainstream gyárthatóságtól, ami miatt az átütő siker elmaradt.
4.) Konkurencia továbbfejlesztve megvalósítja AMD módszerét, az ipar az újított változatra mozdul; AMD lemarad.

DiRAM-ról hallott már valaki?

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Majd eljő az idő mikor minden egy lapkában lesz. Mondjuk én első körben a háttértárolót gyúrnám egybe a memóriával és mondjuk én döntenénem el ,hogy ebből mennyi legyen a rom és ram. Lassan el lehetne felejteni a külső memóriákat.

[ Szerkesztve ]

Persze ha az AMD szeretne nem felejtő memóriát is tokozni a SoC mellé, akkor ahhoz előbb venni kéne egy vezérlőket is gyártó céget. Kár, hogy a becsődölt OCZ-t a Toshiba elhappolta, pedig az jó lett volna nekik.

Jól hangzik ez a 3D-s építkezés, az én kérdésem egyszerű. Ha minden egymás hegyén-hátán lesz, mi fogja ezt megfelelően hűteni? 3-4 kg-os léghűtéseket teszünk majd a gépekbe?

Aminek kerekei, vagy mellei vannak, azzal előbb-utóbb gond lesz.

Nem tudom, hova kell nekik ennyi sávszélesség

Ott van a cikkben: memoria, vmemoria, hattertar.
Semmi koze a PCI-X-hez.

egy alap rendszerchip, amire akár egy GPU is ráhelyezhető, mellé a rendszermemóriával, illetve a nem felejtő memóriával

Tehat, cpu, ram, gpu, vram, ssd - mint egy chipben.
Akkor ehhez meg kell egy alaplap + tap, es megvan a gep

OK

Igen, bár ez még odébb van.

Mármint majd a vevő felosztja? Hááááát.... ahhoz ugyan azt a tempót kéne tudnia mindkettőnek, és mindkettőnek képesnek kell lennie nem felejtő üzemmódra... ha ez megvalósítható, akkor meg nincs értelme fixen felosztani.

Nem maradt az AMD le, csak jelentéktelen apróságok kiemelt figyelmet kapnak, míg a fontos dolgok felett átsiklanak.

Az a baj, hogy hiába mondják, nem azt csinálják, ami ehhez kellene. Egymásra tenni CPU-t és GPU-t? Melyik fogja előbb megfőzni a másikat? Ne már, még egymás mellé oké, de egymásra, el kellene ezt az irányt engedni, addig mindenképpen amíg a hatékonyságon nem sikerül drámaian javítani. CPU fronton történt már valami, GPU fronton is van rá esély, hogy Koduri végre nincs a fedélzeten. De azt nehezen tudom elképzelni, hogy már a következő generációval ez megtörténne.

Eleinte jónak tűnt ez a HBM dolog, de mintha mégsem működne igazán, de nem tudom eldönteni, hogy mellényúltak, vagy nem tudják használni?!

Igen-igen, még mindig Win7-et használok, és ha így haladunk még 2030-ban is így lesz.

Nem igazán lehet másfele skálázódni. A 3D-s tokozás már régóta az egyik legígéretesebb fejlődési irány, hacsak az iparág nem talál arra a megoldást, hogy az információ teleportálni tudjon a chipek között.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Nekem van csak olyan érzésem, hogy ez egy "fél konzol" koncepció lesz?
Ha ez kell a fejlődéshez... HAJRÁ!

Az a baj az AMD féle jövőképekkel, hogy vagy soha nem jön el, vagy ha mégis, addigra már nem aktuális.

Legérdekesebb: "8% a fordító fejlődése". Gondolom, ezt nem lehet bármeddig hozni.

[ Szerkesztve ]

Jól hangzik az elképzelés a teljes integráltságot tekintve. Kérdés, hogy a hőtermelést és a fogyasztást meg tudják el oldani úgy, hogy ez ne ígényeljen extrém hűtést.

Nem csak a sávszélességről van szó, sőt, főleg nem arról, hanem a késleltetésről.

Másrészt a processzorokat nem az otthoni barkácsolóknak tervezik, és nem is nekik gyártják. A CPUk többsége szerverekbe megy, a lakossági fogyasztás nagy része pedig laptop. Szóval elenyésző kissebbség az aki cserélgetni/bővítgetni akarja a memóriát és a videokártyát a gépben.

PCIe5öt, HBMet, FPGAt, XPointot úgy a legkönnyebb megérteni, ha elfogadod hogy te egy mellékterméket használsz. Az otthoni PC építők csoportja olyan kicsi, hogy az igényeik csak görgetés után látszanának az Intel AMD NVIDIA döntéshozók exceljeiben. De nem görgetnek.

Manbal: nem kell az AMDt isteníteni, antikomcsi szintén kétségeinek adott hangot, csak ő kultúrált hangnemben, nem is dobták ki. Szóval a hiba nem a moderátorokban van

[ Szerkesztve ]

“Anti-intellectualism has been a constant thread winding its way through our political and cultural life, nurtured by the false notion that democracy means that 'my ignorance is just as good as your knowledge.'” ― Isaac Asimov

Mondjuk ez a dizájn éppen érdekesnek néz ki , de nem tartom valószínűnek hogy a végfelhasználónak hoz előnyt. Ha egy 200 dolláros CPU mondjuk 733 nmm lenne és 50 dolcsiba kerülne az előállítása, majd a 2.5D dizájnnal előállított 213nmm lenne és az előállítása csak 20 dollárba kerülne, valószínűleg én akkor is 200 dollárért kapnám meg. A tranyó sűrűség meg nem nő meg ezzel, nem látom a Moore-törvény lényegét ezzel a módszerrel ,illetve a megoldást rá.

Ez a nyilatkozat egyébként most annak szólt, hogy több nagy gyártó leállította a kisebb sávszélre való átállást illetve elbagatellizálják ennek a jelentőségét?
Most már azt lehet olvasni, hogy a 7nm még se fontos, meg a 10 se létszükséglet a bérgyártóknál.

[ Szerkesztve ]

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

A Moore "törvény" sem a tranzisztor sűrűséget mondja, hanem az összes tranzisztort egy lapkán belül.

Nem a jelentőségét bagatellizálják el, csak nem hoz annyit, mint amennyi pénzbe kerül. Régen egy új node-ből bőven a 60-70%-a származott a gyorsulásnak. Ma ez inkább 40%, és az új node-ra való átállás sokszoros költség emellett. Vagyis a legtöbb érintett felteszi a kérdést, hogy nem-e többet nyernének azzal, ha a pénzt inkább a fordítóba, az energiatakarékosságra vonatkozó funkciókba, az architektúra fejlesztésébe, és más hasonló tényezőkbe raknák. Most nyilván az AMD itt nem játszik, mert ők mondjuk igen drágán, sokezer dollárért eladott termékekben is felhasználják a lapkáikat, tehát számukra ez kevésbé kritikus, mert sok olyan piacot céloznak, ahol a haszon brutális. Viszont egy Qualcomm vagy MediaTek felteheti azt a kérdést, hogy megéri-e nekik váltani, ha lapka szintjén maximum 40-50 dollárt tudnak keresni egy eladással. Ezt előbb növelni kellene, az pedig egy olyan kérdést tesz fel a gyártók felé, hogy ha lesznek igen erős lapkák, amikért egy telefongyártó 100 dollárt is fizet, akkor a vásárló hajlandó-e 1000 dolláros telefonokat venni.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Persze, ezt külön bekezdésbe kellett volna írnom.

Abu85(#30) : Igazából ebben az a ráció, ha a kettő együtt lép színre, csíkszélességváltás+ fordító fejlesztés és egyéb hatékonyságot növelő tényezők.Gondlom ott is megvannak a határok. Az más kérdés valóban , melyik cégnek éri ez meg.
telefonpiac csökken, nagy gyártók meg saját architektúrát erőltetnek, Samu, Huawei, Apple. Intelre még kíváncsi leszek, mit fognak kezdeni majd az új gyár elindulásával és a 7 nm átállásra, valamint ők hogy látják ezt a témát, amit most AMD boncolgat.

[ Szerkesztve ]

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

Az Intel ugyanígy látja. Ők is mondták már, hogy a chiplet és a 3D-s tokozás a jövő. Hasonló limiteket éreznek, mint az AMD, az ezekre adott válasz pedig nem 100%-ban rajtuk múlik, hanem a fizika törvényein is. Abban persze lehetnek eltérések, hogy a chipletek hogyan lesznek összerakva egy tokozásra, a memória milyen szabványú, stb-stb. De a koncepcionális irány tekintetében nincs sok járható út. A CMOS leváltása még messze van, az a szemét adat pedig még mindig nem teleportálható át az egyik lapkából a másikba, és gyanítom, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása még az új gyártástechnológiáknál is messzebb van.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

Épp ez az, hogy a memória és a háttértár sávszélesség-növelését a mai konfigurációkban is legfeljebb benchmarkban, vagy igen extrém körülmények között érzed meg. Egyszerűen egy DDR 4 2400 MHz, és egy SATA 3 (PCI-Express x4-ről nem is beszélve) minden igényt kielégít.

Ha minden egy chipben van, az nyilván leegyszerűsíti a szerelést, viszont lehetetlenné teszi, hogy külön-külön cserélj alkatrészeket. Laptopban szerintem zseniális, asztali gépbe viszont nem kéne. Az APU-iktól is világmegváltást vártak, ezzel szemben a Ryzenben már nincs is GPU, és nem véletlenül. Egyszerűen nem lehet olyan teljesítményt elérni iGPU-val a mai technológiákkal, amekkorára mondjuk egy egyszerűbb játékos gépben szükség van.

(#16) Duck663: Feltételezem, a HBM túl drága, és olyan sávszélességet nyújt, amit nem használ ki egy chip sem.

[ Szerkesztve ]

Az önvezető autó olyan, mint az önmegivó sör.

Én efféle játék teszteket nézegettem Ryzen konfigurációkkal ddr4 2666 és 3200MHz-es beállításokkal. És nagyon érdekes volt látni, hogy bizonyos játékoknál effektíve nem volt különbség, csak pénz kidobás a drágább ram, míg más játékoknál akár 30% többlet fps-t hozott a gyorsabb ram.

Nem sokat konyítok a játék fejlesztéshez, ezért csak gyanítom, hogy hiába jönne papírforma szerint jobb megoldás, nagyobb sávszélesség, ha a program, játék nem képes belőle profitálni észre sem vesszük a különbséget.

A monolitikus lapka miért ennyivel nagyobb?

antikomcsi Ez egy elég kényes kérdés, hogy a gyorsabb memóriából profitál az "optimalizált" játék vagy a a gyengébbel működik elégtelenül (ugyanaz a program). Ha egy bottlenecket elhárítasz, már mindegy milyen gyors az adott komponens; ha meg bottleneck a középkategóriás hardware (a példában RAM), akkor jöhet a magyarázkodás, hogy nézdmár, a program optimalizált, mert jobban fut a gyors hardware-en, ami pont hogy baromság (mivel az van jól optimalizálva, ami középkategóriás RAM-nál sem fut bottleneckbe.....
Remélem kellően szájaba tudtam rágni a mondandóm

[ Szerkesztve ]

Nagyon érdekes és szerintem meg is valósítható jövőképet vázolt fel az amd. Egy észrevételem van csupán: ha valóban megvalósul a "minden egyben chip" akkor a jelenlegi egy-egy generációnál megjelenő ~10-20 féle, nevezzük cpu-nak, helyett kell gyártaniuk akár több száz félét is! Mivel lesz olyan amelyiken ennyi a ram, de kisebb az igp, a másikon nagyobb az nvram méret, a harmadikon megint más változik, szóval érdekes lehet.

A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...

mivel gondolom az extra blokkokon kívül még hozzájön az a helyigény is ami az összeköttetésekhez kell.

steam, GOG, uPlay: @petermadach || HotS: PeterMadach#2675 || Xperia 10 IV || Ultrawide & SFF masterrace || Unofficial and unpaid VXE R1 shill

"A vállalat szerint a chiplet és a 2.5D tokozás csak a kezdet, a jövőben ezeknél is több kell a nagyobb teljesítményhez."

4D: Kiszámolja az eredményt a processzor mielőtt még az entert leütötted volna

[ Szerkesztve ]

KisDre.artstation.com

nem is kell leütnöd, megteszi helyetted.5D

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

Az AMD által felvázolt jővőképben az integrálás és a konzolok írányába való elmozdulás egy szükséges lépés. A központi egység a beépitett memóriával és a lapkára épitett GPU-val teljesedik ki az AMD jővőképe. Ezt viszont még egy 3D gyorsitókártyával mindenképp érdemes kiegésziteni. Ehez a megnővelt számitási teljesitményhez szükséges a DGPU. Viszont nem a jelenlegi formában. Windows tartalmaz optimalizációt ilyen müködéshez, ami a kernelhez direkt hozzáférést adhat, miközben az Intel Raja Koduri segitségével szeretne lépést tartani. A felvázolt írány egyértelmű, de a technológia jelenleg ekkora teljesitményt ennyire koncentrált helyre nem képes integrálni. A 3D-s lapka fogyasztása és az ezzel járó melegedés normál hőmérsékleten tartása az elterjedtebb hűtési megoldásokkal sem lenne egyszerű feladat. Az SSD 3D Nand lapkáknál felmerült egyik probléma gátolja a fejlődést. Egy magas teljesitményszint felett a hőmérsékletek hirtelen elszállnak 120 fokra és károsodhat a hardver. A normál Sata felületen elérhető 500-600 MB/s teljesitményen még hűvősen müködik, de a 2-3 GB/s átviteli sebességen már egy cimkébe integrált rézlapkánál komolyabb hűtés kell. Egy ilyen grafikai számitási hardveres rendszer jóval nagyobb átviteli sebességet tud nyújtani mint amit a jelenlegi rendszerek a PCI-E sávon képesek elérni. Itt a hardverek (alaplap) és szoftveres támogatás (játékok és az OS) teljesen más elgondolás mellett fognak átalakulni az ilyen igényekhez.

[ Szerkesztve ]

Itt lenne igazán értelme ennek a korábbi cikkben bemutatott technológiának
[link]