Ha hazajössz, majd visszarázódsz és az Erasmus egy szép emlék lesz. A bátyám ugyanilyeneket mesélt, ő 1 évet tanult az USA-ban. Első két hónapban sírt, mint a záporeső, olyanokat mondott, hogy a 8-as busz ()és a az utcánk mennyire hiányzik neki. Aztán annyira megszokott odakint, hogy hazajött és angolul beszélt mindenkivel. De visszarendeződött ő is agyilag, érzelmileg, mindenhogyan.

Nagyon átjött az írás, a második fele akár rólam is szólhatna. Köszi

Számunkra egyértelmű, hogy a világon a magyar nők a legszebbek, de lássuk be, ezt minden nemzet így gondolja, de csak mi tudjuk, hogy nekünk van igazunk. -by Bocha

Szia.

Ismerem pontosan a cipőt amiben jársz. Februárban jöttem ki krétára. Új volt, és ismeretlen. Az itteni Erasmusos diákok baromi nyitottak voltak, egy percig sem éreztem feszélyezve magamat. Lassan, júni elején haza kell menjek.. de minden porcikám tiltakozik ellene... nem azért, mert nem jó otthon, de tudom rengeteg kötelesség vár rám. Az itt szerzett barátok, embereket akiket megismertem, lassan idegenek lesznek újra, és ez baromi rossz érzés. Viszont rengeteg dolgot láttam, tanultam, biztos vagyok benne, hogy szintén örök emlék lesz az ittlét. Ez motivál most, hogy kihasználjam a hátralevő időmet.. és ezt tanácsolom neked is. ;) A legjobbakat

Kicsit olyan lett az írás, mintha a Lakótársat keresünk című filmet adták volna ki vázlatosan, tömören összefoglalva. Én nem voltam hasonló helyzetben, de nem is szeretnék - jó nekem itt

Megindító írás. Nekem 5 éves fiam jut eszembe róla: első nyaralásunk alkalmával naponta kiverte a balhét, hogy ő sehova nem akar menni. Aztán a nyaralás vége felé meg hazaindulni volt nehéz...

Komolyra fordítva: ha úgy indulsz el, hogy biztosan tudod visszajösz, könnyebb a kezdet. (Gondold el ugyanezt azzal a tudattal, hogy biztosan nem jösz haza.) Másrészt egyszerűen eltérő helyzetekbe kerülsz, mint itthon, aminek szintúgy megvannak a nehézségei, de lehet, ezek csak pár év múlva jönnének elő tudatosan - és máris elkezdesz hazavágyni. Ez van. De mindenképpen, a kint töltött idő tapasztalatait és érzéseit ugyanúgy épülésedre tudod fordítani.

Úgy vélem, a játékokkal kapcsolatba hozott agresszivitás nem azok jellege miatt van, hanem (általában) csapnivaló minőségük okán.

Nyáron megyek ki 8 napra Londonba (de csak nyaralásra).Majd később ki akarok költözni.De remélem nem lesz ilyen nehéz.Mondjuk én nem vagyok olyan érzelmi típus,de azért nem kell elképzelni 'kőszívű embernek'.

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

Először is gratula, nagyon szép írás, a helyesírásba pedig nehéz belekötni.
Csakhogy...

"Buli bulit követett, és ahogy ismerkedtem meg egyre újabb emberekkel, úgy kezdtem elfelejteni az otthoni életemet, pedig minden nap gondoltam arra. Elkezdtem érezni egy olyan érzést, ami mindig előjött azután: NEM AKAROK HAZAMENNI!"
Megbocsáss, erre azt mondom, hogy szüleid, tanáraid nem oltották Beléd a magyarságot. Ha megtették volna, honvágyad lett volna.
És mi az, hogy hazamenni? Hogy jön ez ide? Hol a hazád? Ha a mostani az, akkor hozzánk csupán vendégségbe jösz.

"Elrugaszkodtunk a valóságtól, és egy olyan dimenzió mindennapi részei lettünk, amit nem lehet igazán leírni. Gondolok itt a végtelen és féktelen bulizásokra, gondolok itt a nagy „ismerjük meg a másik kultúráját estékre”, de ugyanúgy a nagy és komoly diskurzusokra, az együtt tanulásra."
Ahamm, szóval elrugaszkodás a valóságtól.

"Majd ismét visszajöttem, elmúlt a feszengés, mintha újra szabad lennék, mintha visszatértem volna oda, ahova mindig is tartozni akartam. Sajnos ennek az időnek fog vége szakadni nemsokára: mehetek haza."
Haza?

Nem bántani akarlak, félre ne értsd. Inkább engem bánt a lelkem mélyén, hogy hazádnak nevezed azt, ahova nem szívesen térsz vissza.

Magyar vagyok, és maradok. Ennek tükrében ítéld meg hozzászólásom.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Ezért jó vadidegenekkel együtt lenni, mert nincsenek feléd elvárásaik. Nem kockáztatsz semmit a cselekedeteiddel, a múlt nem befolyásolja a jelent, a jelent nem befolyásolja a jövőt. Szabadon viselkedhetsz, nem kell visszafognod magad, hiszen pár hónapon belül úgyis különváltok.

Vakegérke:
Az általad idézett rész nekem is szúrta a szemem, de tipikusan a nem tudja miről beszél kategória. Hazajön: meglátja a magyar feliratokat, jól ismert tájat, embereket, és másképp gondolja majd.

[ Szerkesztve ]

"Amint újra megláttam élőben a szüleimet már tudtam nem fogok sírni többet, és semmi sem lesz már ugyanaz. Egy pillanat alatt hasított belém ez a felismerés, olyan volt mint egy villámcsapás. Természetesen találkoztam a barátaimmal, akiket már több mint 13 éve ismerek, de olyan volt mintha nem ismerném fel őket."

Khm...
Szerintem ez végtelenül szomorú.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Lehet, hogy szomorú, de ő így érez és ezt tiszteletben kell tartani.

Az íráshoz: Gyakran én is szívesen kiszakadnék az itteni közegből és valahol az isten háta mögött lennék szívesen új emberekkel, új barátokkal.

"Az igazi érték az nem is a szépség, meg nem az intelligencia, nem a humorérzék, nem az hogy milyen a kocsid, vagy az hogy mi a neved, hanem ha te kerülsz szóba azt mondják egy korrekt gyerek."

Tisztellek hogy így szereted a hazád,de nem mindenkibe ment bele a Kossuth/Deák vér.Belém sem.De olyan rossz a gazdasági helyzet hogy itt nem is lehet megélni. Én már Londonba mennék de nagyon,mert ott van esély a normális életre.

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

Bennem van tisztelet, csak legyen is tárgya a tiszteletnek.

Ha már a szülők sem váltanak ki érzést, és a barátok is semlegesek, akkor miről beszélgetünk?

Tripman barátunk hazát váltott, szívet váltott.
Múltja nincs, a jövője lehet, hogy csak vágyálmaiban létezik. Tény, hogy nem szívesen tér vissza. Ő ezt hazaként titulálja, én viszont megkérdőjelezem a dolgot.
Haza csak egy van. Most hivatkozzak a Himnuszra, Szózatra?

Kívánok Tripman barátunknak minden jót, és olyan világot, amelyben jól érzi magát.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Gondolj a Du Gamla Du Fria-ra.[link]

[ Szerkesztve ]

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

Valami tényként hozható fel.

Kicsiny hazánk addig a magyaroké, amig itt élünk, és bizony küszködünk.
Rám egyszer azt mondták, hogy magyarságom büszke tudatában fogok éhen halni.
Vállalom!

Ez az én hazám, és mindazoké, akik képesek felfogni az ősök (vér)áldozatait, és jöjjön vihar, égzengés, nem számít.
Mi maradunk.

Sajnos sokan vélekednek úgy, hogy külhonban akarnak boldogulni. Csak ugye a beléjük fektetett tanítást, a dolgozók forintocskáiból finanszírozottat is kiviszik az országból.
Tisztességes dolog ez?

Ki a fenén múlik, hogy milyen itt az élet?
Rajtad, rajtatok!

Ja, hogy "Kossuth/Deák vér" hiány? Sorolhatnánk még, de minek?
Szüleid, tanáraid bizonyára sokat tanítottak Neked, csak egyet nem.
Haza csak egy van.

Remélem érzed, hogy nem akartalak bántani.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Egyetértek Vakegérkével, az idézett sorok nekem is nagyon bántották a szemem és a lelkem egyaránt. Nem akarom bántani az írót, de szomorú, hogy egyre több az ilyen ember, aki a hazáját nem tiszteli eléggé. És igen, nehéz itt élni, mindig is nehéz volt. De aki hazát cserél, az szívet is cseréljen...

hát előszor is nagyon bejött az írásod...

én most pakolok éppen, 3,5 hónap után fogok hazamenni Berlinből, még soha nem voltam ilyen sokáig távol otthonról (19 vagyok), nekem is nagyon furcsa lesz hazamenni. Egyrészről nagyon várom a családomat és a barátaimat, másrészről teljesen máshogy éltem itt kint, életemben először önállóan kellet magamról gondoskodnom (ugye melóztam...) egy kicsit félek, hogy mi lesz otthon. Szüleim megint bsztatni fognak az egyetemmel... Miközben olvastam az írásod esett le nekem is hogy mennyire megváltoztam, mindenesetre érdekes lesz hazamenni, és köszi ezt az írást

Aki kimegy tanulni, tapasztalatot, széles látókört, stb. szerezni (vagy szimplán "levegőért"), ideális esetben úgy fog dönteni, hogy itthon kamatoztatja a tudását.
Az erasmusnak sem az a lényege, hogy külföldön élje le az egész további életét a sok értelmiségi, nem fekete-fehér ez a dolog.

Számunkra egyértelmű, hogy a világon a magyar nők a legszebbek, de lássuk be, ezt minden nemzet így gondolja, de csak mi tudjuk, hogy nekünk van igazunk. -by Bocha

Nézd, nekem nem az szűrődött le az írásból, amit látsz.
Jól érzi magát barátunk az új közegben, még a volt barátai is semlegesek számára, és a szüleiről sem úgy beszél, mint akiket boldogan ölelne keblére.

Éljen mindenki úgy, és ott, ahol szeretne.

Én itt élek, és ugyan nem úgy, ahogy szeretnék, de elviselem.
Magyar vagyok, és itt pont.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Igen,érzem hogy nem akarsz bántani.Tudom hogy haza csak egy van,de sajnos GY.F.-ből és B.G.-ből már egy is sokat ront a helyzeten. Egyszer élünk,akkor miért nem vágyunk egy jobb életre?És én se akarlak bántani,csak leírni az érveimet amiket te is leírtál.

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

A cikk említi hogy az írója most 21 vagy mennyi. Szóval kijelenteni, hogy a jövője lehet, hogy csak vágyálmaiban létezik, még kicsit elhamarkodott szerintem. Magamról tudom, hogy az ember mennyiszer változtat a véleményén (ebben a korban főleg).
Remélem te sem érezted támadónak ezeket a sorokat.

Számunkra egyértelmű, hogy a világon a magyar nők a legszebbek, de lássuk be, ezt minden nemzet így gondolja, de csak mi tudjuk, hogy nekünk van igazunk. -by Bocha

Nem támadtam senkit, és nem érzem úgy, hogy bárki megtámadott volna.

Tény, hogy az írásból az szűrődött le, hogy valaki új hazában gyönyörködik, és émelyegve tér haza.
De mi az a haza? Mi az a HAZA?

Szülők könnye mit sem számít, barátok ölelése közömbös. Kiszáradt a lélek.

Újra csak feltehető a kérdés.
Mit szívott magába az anyatejjel a szerző? Milyen alapot kapott szüleitől? Mit tanítottak neki tanárai?

Elcsépelt dolog a hazaszeretet. Lassacskán megvetendő.

Vállalom a megvetést.
Magyar vagyok, és szeretem hazámat.
Pont.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Bárhol is élj, nem attól vagy magyar, hogy magyar földön élsz, hanem hogy magyarnak vallod magad! Az, hogy nem feltétlen vágyik a cikk írója, vagy én magam haza, nem azt jelenti, hogy nincs benne(m) hazaszeretet... szó se róla. Magyar vagyok, magyarnak vallom magam, és ha a világ bármely országában is fogom a betevő falatot keresni akkor is magyar leszek, és ezt SENKI nem veheti el tőlem. Viszont ha eszembe jut, hogy otthon a jövedelem felét egy olyan államnak adom, amely nem sokat tesz értem, vagy ha eszembe jut, hogyha szórakozni akarok menni, mindig bennem a félsz, hogy a "mélyen tisztelt" kisebbség tagjai mikor kötnek belém, akkor nem boldog szívvel gondolok haza. Lehet én vagyok ostoba, de más kultúrák, országok megismerése még senkinek sem ártott. És ha ne adj Isten máshol akar valaki letelepedni, az csakis az ő dolga.

és én sem akartam senkit megbántani

Ide születtem.

Én nem ítélem el azokat, akik néhány évet külföldön töltenek, ellenben azokat igen, akik végleg elhagyják az országot.

De Te sem gondolhatod komolyan, hogy Londonban kolbászból van a kerítés. Én még ott sose jártam, de elmondásokból, élménybeszámolókból és a tévéből nekem London egyátalán nem tűnik az ígéret földjének.
Persze kinek mi az ígéret földje... Nekem biztos nem a füstös, hatalmas metropolisz, ami saját köldöke körül forog, és ahol az emberek jódolgukban már azt se tudják mit csináljanak.
Igen, akár szülővárosomról, Budapestről is beszélhetnék így, de ad 1. az élhetőbb felén, Budán lakom, ad 2. Budapest tényleg a szülővárosom, ezt szoktam meg, szeretem, Londont, New Yorkot, más várost, más országot biztos nem kultiválnék hosszú távon.

Nem itelhetem el azokat, akik elitelnek engem, mert nem akarok visszakoltozni Magyarorszagra, hisz nem az o hibajuk, hogy nekik tampontokra van szukseguk az identitasuk megorzesehez.

I <3 Razer Mantis Control.

Sajnos egyet kell, hogy értsek, nekem is az jött le, amit Vakegérke már több hozzászólásában megpendített.

Szintén 21 éves koromban mentem ki Erasmus ösztöndíjjal külföldre, Görögországba.
Nagyon kellemes visszagondolni a kint töltött fél évre, az ott megélt szabadságra, kiteljesedésre, és mindarra a sok élményre, melyek sokat alakítottak a személyiségemen is - hiszem, hogy pozitív irányba.

Viszont a fél év alatt egyszer sem fogalmazódott meg bennem még csak hasonló érzés sem, mint ami az írásban szerepel. A kint töltött időszak minden napján tudtam, hogy hova tartozok, honnan jöttem, és hova fogok visszamenni. Nekem furcsamód nem is volt problémám a "visszailleszkedéssel", ahogy hazaértem, szinte azonnal visszazökkent az életmódom a régibe, családdal, barátokkal együtt.

Ilyen is van.

Persze, persze, ezzel csak az a gond, hogy az unokáid már nem magyarok lesznek, ha azt feltételezzük, sem Te, sem a gyerekeid nem akarnak visszaköltözni Magyarországra. Egyébként meg a földrajzi közelség igenis fontos, hiszen így lehet az ember az adott közösség valódi részese.

Haza csak egy van. Most hivatkozzak a Himnuszra, Szózatra?

Hát, ha a Szózatra hivatkozol, akkor feltennék neked egy-két kérdést, ha szabad.

Kérdés #1):
Hogy nevezed azt, aki egy bizonyos föld darabhoz kötődik, de a feleségét csalja, a barátait átveri, szüleivel tiszteletlen, a törvényt, ahol tudja áthágja, a vezetőit káromolja, anyázza, átkozza ("MonnnyonLe!"), ...a munkahelyén lop, csal, hazudik, széthúzásban, gyűlölködve él, szomszédját följelenti, de jó magyarnak tartja magát, mert azt mondja a Szózat, hogy az az igazi magyar, aki nem hagyja el a Kárpát medencét?

Olyan ez, mint, amikor a c*****/ok képmutatóskodnak a templomban. Hosszúra nyúlt ájtatos pofával, néma szentként, szinte lábujjhegyen lépnek az oltárhoz, majd a templomból kifelé jövet, röpke félpillanat alatt művészi ihletettséggel eltalálva a pillanatot és a megfelelő káromkodást, egy szempillantás alatt visszazökkennek a valós világba

Most elsőre ennyi, ..pedig sok van. Mármint kérdés..Smile elmarad!! Kényes téma miatt Mert a HAZA, az más! Az szent.

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

"Hogy nevezed azt, aki egy bizonyos föld darabhoz kötődik, de a feleségét csalja, a barátait átveri, szüleivel tiszteletlen, a törvényt, ahol tudja áthágja, a vezetőit káromolja, anyázza, átkozza ("MonnnyonLe!"), ...a munkahelyén lop, csal, hazudik, széthúzásban, gyűlölködve él, szomszédját följelenti, de jó magyarnak tartja magát..."

Elég nagy gond, hogy ez a kép alakult ki a "magyar" emberről. Annyira általánossá vált, hogy ha egy picit jobban informált külföldi ilyenről hall, simán rávágja, hogy "Jaa, igen, magyarok".
Az a baj, hogy ha leírnám a véleményem, miért gondlják, hogy ez a magyarság, akkor erősen elkanyarodnánk politikai irányba, ami veszélyes téma... Elég csak annyi, hogy pl. Szolnokon, vagy Győrben, vagy tudom is én, valahogy kultúráltabban élnek az emberek, mint BP-n, nem randalíroznak az utcákon, éppen ezért nem magyarnak kéne titulálni azt, aki a fenti idézet szerint "él", attól függetlenül, hogy ő magyarnak tartja magát. Nem attól lesz valaki magyar, hogy lengeti a zászlót a Kossuth téren...

Az íráshoz meg annyit, hogy jó volt olvasni, tetszett, s aki nem érti miért érez, gondolkodik úgy a szerző, ahogy leírta, annak jusson eszébe az is, hogy nem vagyunk egyformák, gondolkodás-/életmódban, életkörülményekben, stb, stb.

[ Szerkesztve ]

Az analog világ utolsó (?) harcosa.

'...és ahol az emberek jódolgukban már azt se tudják mit csináljanak. '
Na akkor most rosszul élnek vagy sem?Egyébként én azt írtam hogy lehet esélyünk/esélyem a jobb életre.
Én pedig Szegedre születtem,tisztelem a városom de ha nem lennének ilyen politikusaink akkor talán nem kéne annyira sok embernek kimenni,csupán azért mert az átlagbére egy Angol takarítónőnek a 9 milliomoda.

[ Szerkesztve ]

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

Nagyon jo iras.
Foleg igy erdekes, hogy en meg elotte allok.

És te hol próbálsz szerencsét?

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

Sarkításokat, extrém példákat felhozni nem túl tisztességes dolog egy vitában. ;)

Ha egy jól működő közösséget feltételezünk, akkor egy ilyen ember a börtönben ül, és nincs senkije. Magyarán leválasztódik a közösségről, innentől kezdve pedig lényegtelen, hogy mit gondol, mit mond, hiszen egyedül van, így a hazaszeretet, magyarság közösségi eszmékből nem tudja kivenni a részét.

Az persze más kérdés, hogy a magyarországi közösség, a magyarok közössége vajon jól működik-e?

Bár a "hazát váltott, szívett váltott" soraidnál hevesen bólogattam, de azért megdöbbentő volt látni egy rendes hazafias értékrendnek és a neoliberális gondolkodásnak a szintézisét Hogy a diákok valamiféle befektetések, amikbe a társadalom pénzt ölt, és lesznek szívesek egytől egyig hozamot produkálni. Ettől a gondolattól egy lépés, hogy profit legyen a nyugdíjasból is, ha már annyi pénzt fektet a társadalom a szívgyógyszerébe meg a parizerébe a szentségit, meg hogy mindenki költözzön fel a városokba, mert a kis települések "nem gazdaságosak", stb.

Hogy tisztességes dolog-e kivinni innen magukat, egy befektetést? Talán nem. De mindenképpen sokszorta tisztességtelenebb így gondolkodni emberek életéről.

Igen, sokan vélik úgy, hogy külhonban akarnak boldogulni. És meggyőződésem, hogy nem elsősorban őket kell hibáztatni, mert nem akarnak háromszor többet gályázni egy perifériális félgyarmaton, hogy hatszor szarabbul megéljenek, mint máshol. Inkább kéne az okaival - amit viszont már itt sem lehet Szomorúan bár, de egyet tudok érteni.

Egyébként pedig én szó szerint semmi pénzért nem mennék külföldre élni, dolgozni, lakni. Itt van dolgom magam körül. Persze ebbe belefér pár hónap kintlét; némi kemény valutát meg tudást azért jó hazahozni

[ Szerkesztve ]

Egyébként tényleg nem kellene bántani a cikk íróját, hiszen egy fiatalember, akinek nincs is kialakult ÉN-képe, ha ennyire mellbevágta a környezetváltozás, ami tényleg felér egy hatalmas felismeréssel, és nagy jellembeli változást okozhat.

Jót tett neki. Most újraszerveződik a személyisége, és egységesebb lesz. Egyelőre még a vajrák stádiumban van, ez kiérződik az írásából.

Semmi gond vele.

Különben is, az EU nemcsak egy gazdasági közösség, az emberek is szabadon jöhetnek-mehetnek benne, Nincs már középkori röghözkötés, ami csúnya és barbár dolog volt.

A HAZA pedig egy idealizált kép, ami vagy kialakul az emberben vagy nem. Nekem van haza-képem és nagyon különleges.

Javasolt a Google-Föld alkalmazással végignézni a Föld városait. Átnéztem több világvárost, illetve európai nagyvárost, majd rákerestem a saját szülővárosomra. A különbség mellbevágó volt, és majd elolvadtam a saját kicsi városom egyedi arcát látva. Meg a büszkeségtől is majd kicsattantam. Ez az én hazám.

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Nekem tetszett a bejegyzés, jól átjön az érzés.

Igen, némelyik vidéki város valóban nagyon szuper. Pl Szekszárd is!! És ott az emberek is mások.

IN GOD WE TRUST!

Sajna nem sarkítás. Csak bele kell pillantani az újságokba. Az az érdekes, hogy azokat nem rekeszti ki a társadalom, akik csúnyán beszélnek, kultúrálatlanul viselkednek, tiszteletlenek a hatalommal, vandalizálnak, stb, csak azokat, aki földrajzilag "hűtlenek".

Az is érdekes, hogy sok híres magyar külföldön tudott nagyot alkotni, és miután híressé vált, persze megint igényt tartott rá a haza.... De a közbülső réteg megbélyegzett, erkölcsleg lenullázott, még akkor is, ha becsületesebb, mint a magyar röghöz kötődött "honfitársai".

Szerintem az a magyar, aki Magyarországon született, szereti és támogatja Magyarországot és az ott élőket, és nem hoz szégyent (sőt!) a nyelvre, a népre...függetlenül a tartózkodási helyétől. Ellenben nem magyar az, aki lejáratja, meglopja, csalja, becsapja a honfitársait, --még akkor sem, ha belebetonozza magát az anyaföldbe.

IN GOD WE TRUST!

Sajna nem sarkítás. Csak bele kell pillantani az újságokba.

az ujsagokba belenezve nem a valosagrol kapsz kepet, hanem csak annak kiragadott reszleteiböl.

Igyekezzetek elkanyarodni a politikai vonaltól. Köszönöm.

Tetszett az írásod, és saját fiatalkori önön magamra emlékeztet, mikor először átköltöztem az ország másik végébe.
Majd ez az érzés kicsit fog tompulni, és ahogy jönnek az új és új élmények, azok felülírják.

Az én helyzetem annyiból volt speciális, hogy miután hazajöttem Németországból én két hetet voltam otthon, és tovább is költöztem a Miskolci Egyetemre, majd Kecskemétre aztán ismét az egyetemre, és még folytathatnám a sort, de nem akarok untatni mindenkit.
Szóval nem kell aggódni, ha ügyes az ember az egyetem végéig nagyon sok élmény fog még érni, jó és rossz egyaránt. S majd utána tekints vissza erre az érzésre.

Minden apró probléma kis türelemmel, megoldhatatlan gonddá fejleszthető!

Értem miről van szó, múlt hét csütörtökön érkeztem meg Leicester-ből, ugyanígy Erasmussal voltam.

Sajnos sokan vélekednek úgy, hogy külhonban akarnak boldogulni. Csak ugye a beléjük fektetett tanítást, a dolgozók forintocskáiból finanszírozottat is kiviszik az országból.
Tisztességes dolog ez?

A dolgozók forintjai, a szüleim forintjai is pl. Ha az állam úgy hálálja meg a tudásomat, hogy szarba se vesznek az országban, akkor bizony probléma van.
Én már most se vagyok sokat az országban, de 1 év múlva biztos, hogy még ennyit sem leszek. Ne érts félre, hiányzik Magyarország, Budapest, meg sok minden... de szerencsére a kiszemelt ország közel van, akkor jövök haza amikor csak akarok.
Tiszteletben kell tartani, hogy valaki nem a kilátástalan jövőbe tart.

Ettől függetlenül szerintem inkább "hirtelen fellángolás" feelingje van a történetnek. De ahogy többen is írták, az önállóság nagyon jó dolog, és lehet, hogy a szülővárosodban ez soha nem sikerülne(...anyu váratlanul beállít 30 évesen 1 tepsi almás pitével)

[ Szerkesztve ]

Mint a macska? Nem a gazdához, hanem a házhoz ?

Nem akarlak megbántani, de néhol "kicsit" demagógnak tűnik ez a szöveg.
Erre gondolok: "a dolgozók forintocskáiból finanszírozottat is kiviszik az országból."
Spéci értem a szüleim fizettek, és nem jó általánosítani. Szerintem nem olyan sokan mentek ki azok közül, akik a nép pénzén tanultak...sőt, sok esetben azok kerültek a bársony székekbe otthon.

Vakegérke, a legnagyobb tisztelettel szeretném mondani neked, hogy megváltozott a világ. Te is gondolkodj el ezen egy kicsit. A haza határai egyre inkább elmosódnak illetve kitolódnak. Simán utazgathasz, élhetsz, dolgozhatsz szülőföldedtől távol is legálisan...és otthonnak érezheted a tágabb környezetedet is mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül. Nem ugyanaz a világ van ma, mint 50, 100, ..pláne nem, ami 500 évvel ezelőtt volt. Miért kell bűntudat alá helyezni a mai fiatalokat, vagy általában azokat, akik szabadabban vagy másként gondolkodnak?

Azt a hozzászólást nem olvastam, amire te reagáltál, mert nem érek rá annyira. Vedd ezt egy teljesen független hozzá(d)szólásnak.

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

Nekem az a HAZA minden hely, ahol szeretnek, elfogadnak, megbecsülnek, ahol önmagam lehetek, ahol segíthetek, (ahol szükség van rám), ahol bunkózás helyett segítséget kapok még akkor is, ha elrontok valamit...,stb. Érted, ugye?

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!