Szia,

Teljesen egyetértek veled. Viszont amit elvárnál azt csak akkor fog érvényesülni ha vmilyen vezető poziciót pályázol meg. (én legalábbis igy látom/tapasztalom)

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Ez sajnos ilyen.. Rengeteg idő el tud menni a semmire.. Meg hát akármennyire profi az ember, csak stressz, felkészülés, tehát ez a része is megterhelő.

Amúgy nekem is furcsa. Ha keresnek egy embert, akkor csak tudja a cég, hogy neki mennyiért éri meg.. Tehát hozzáértéstől tól-ig. Ez akkor érdekes, ha mondjuk szakterületet vált az ember, netán 10 éve ugyanott van és rákényszerül a váltásra. Honnan tudná meg, hogy mennyit mondjon? A legtöbb cégnél még ez is céges policy, hogy az alkalmazottak nem beszélhetnek a bérekről, nehogy feszültséget teremtsen.

Szóval ha egyik félnek sem lenne megfelelő, akkor minek húzni az időt..?
Valamint van egy olyan rész is, hogy igazából fel sem akarnak venni embert, csak úgymond feltérképezik a piacot, hogy adott szakterületre mennyiért tudnának embert szerezni. Na ilyenkor várják, hogy mondj valamit.. Nekem ez a legnagyobb genyóság, mert megcsillantják a reményt a munkakereső előtt, hogy netán van állás, közben meg eszük ágában sincs. (természetesen elképzelhető, hogy a te szakterületed nem ilyen, de IT vonalban többször hallottam már ezt)

Véleményem szerint az egyik alapvető probléma az, hogy a legtöbb állás tekintetében mindig lesz egy birka, aki irreálisan alacsony összegért elvállalja a melót, és ezt a cégek kihasználják, mivel így igen sokat meg tudnak spórolni.
Az asszony bankban dolgozik (kis bank). Keresnek senior fejlesztőket, a bérigény megjelölésével. Beadtak hozzájuk kb. 30-40 önéletrajzot. Elképesztő volt a szórás: volt aki bruttó 250K-t (sic!) kért (mint utóbb kiderült, 3 gyerekes családapáról van szó... Normális az ilyen?!?). A másik véglet 1.5 milla volt.
No meg azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkavállalókat sem kell félteni. Olyan paraméterekkel képesek jelentkezni, hogy ihaj (közük sincs az adott szakmához, a megfogalmazott elvárásokat távolról sem teljesítik stb.). Így a HR-esnek túl sok energiájába kerül a teljesen alkalmatlan egyedek kirostálása, és nem marad elég a "normális" jelentkezők korrekt kezelésére.
Persze az is gyakori, hogy a HR-es szimplán tapló, mert megteheti.

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Sajnos az én szakterületem "minőségbiztosítás - 3D méréstechnika - technológia" elsősorban gépgyártás, de mindenképp gépipari gyártás területen. Ez a terület a végleteket mutatja meg. Van olyan ismerősöm aki 3 szakban dolgozik nyugaton (értsd Ajka) havi 150 nettóért és ebben már benne van a szakpótlék, a kafetéria meg konvergál a nulla felé (értsd 5000HUF örzse jegy, az is a meleg) és van olyan ismerősöm aki 1 szakon igaz Pesten, de 550 nettóért üldögél a mérőgép mellett és nem kell a technológiával és a bejövő árukkal s a termeléssel foglalkoznia, mert ő a technológia fejlesztési részlegén van.

Szóval nagy a szórás.

Ami a legjobban dühít az az, hogy a HR-es kolleginák olyan szinten flegmán tudnak időnként bánni az ember fiával, hogy az minősíthetetlen. És amikor az ember próbálja a HR-est rávezetni a saját nézőpontjára, akkor nekik áll feljebb, hogy mit is képzelek.

Csak egy példa...

Tavaly beadtam a Zollner-ba a jelentkezésem (VÁC). Megjelöltem a jelentkezésnél minden olyan pozíciót ami szóba jöhet és érdekelhet. Majd a kollegina felhívott rá 2 héttel, hogy talált nekem egy megfelelő pozíciót, operátornak... Gondoltam bele megyek a játékba és felvillanyozott hangon beszélgettünk tovább, majd elértünk ahhoz a részhez, hogy akkor beszélgessünk a szakmai tapasztalatokról. Ekkor vette elő szerintem először az önéletrajzom, mert kicsit más lett a hanglejtése a papírcsörgés után. Majd közölte, hogy akkor mikor tudnék bemenni egy interjúra, s amikor mondtam neki, hogy előbb beszélgessünk a piszkos részről, a pénzről, akkor azzal érvelt, hogy akkor az van hogy: "Erről sajnos most nem tájékoztathatom, mert előbb interjún szeretnénk meggyőződni arról, hogy ÖN megfelel e nekünk s az elvárásainknak szakmai téren". A mai napig cseng ez a díszes mondat a fülemben. Erre válaszoltam azt neki, hogy "Kedves hölgyem, az ön által elém tárt és kifejtett elvárások és tapasztalatok alapján sajnálattal kell közöljem, hogy az önök cége nem felelt meg az elvárásaimnak és a jövőben csak akkor keressenek meg, ha a HR-es munkatársak szakmailag felérnek arra a csúcsra, hogy tudják, hogy milyen pozícióra, s kit keresnek". Van egy olyan érzésem, hogy a Zollnerből többé nem fognak keresni, mert a hölgy itt már nem tudott mit mondani a telefonba és elköszöntem tőle, majd leraktam. Szerintem felgyújtotta az önéletrajzomat és felette mormogott

[ Szerkesztve ]

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"

Igen, sajnos látom ezt az oldalt is. volt szerencsém néhány olyan interjúhoz, ahol az előadó (HR-es) teljesen meg volt döbbenve (hogy olyan ember jött aki érti is talán a szakmáját) és kérte, hogy várjak, mert akkor MOST hívná a szakmai vezetőt, mert az én szakterületemhez ugyebár nem ért. A felvétel során elsősorban a bérigény volt ami a nagy cégek többségénél is döntő volt. Volt ahol ezt a tudtomra is adták telefonban/levélben. Volt egy birka aki elvállalta olcsóbban. Megértem azt is egyébként.

DE lehetőség szerint minden alkalommal megadtam a lehetőséget a cégeknek, hogy utánam járhassanak. Szükség szerint ha kérték, akkor ajánló levelet és elérhetőségeket is nyújtottam. És mégis az a tapasztalatom, hogy a HR-es az utolsó pillanatban veszi elő a levelemet, életrajzomat, motivációs levelemet, ajánló levelemet és csak ekkor szembesül azzal, hogy lehet mégsem én leszek oda a jó, mert mondjuk nekik egy pályakezdő kéne és jééé "maga már 30-on túl van?! Akkor van szakmai tapasztalata ugye?"... Ugye...

Szóval na...

[ Szerkesztve ]

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"

Hát, az tuti, hogy remek idegzet kell hozzá.
De ne add fel, mivel van munkád, tényleg szelektálhatsz és megvárhatod, ami már elsőre jól hangzik és bíztató.. Vannak azért normális cégek, csak türelem kell.. Meg ismerősök.

HR-re általában azok mennek dolgozni, akik semmihez nem értenek, ezért nem is várok sokat tőlük.
Régen sok interjúra jártam, pár éve váltogattam a munkahelyeket. Jobban szerettem a kisebb és közepes cégeket, le lehetett ülni a főnökkel és mindent megbeszélni. Nagyobb helyekre nem is nagyon jelentkeztem, mert tudtam, hogy milyen procedúrán kell ahhoz végigmenni, hogy a végén ne engem válasszanak, hanem egy totál alkalmatlan figurát

Végezetül mondanám, hogy tisztelet a kivételnek, vannak normális HR-esek is, de az a büdös helyzet, hogy én még életemben nem láttam ilyet...

Valóban (Bár unokatestvérem is HR-es szeretne lenni, s ehhez főiskolát is végzett... Szóval kicsit ellene beszélek ).

Én is jobb szeretek kis/közepes cégekhez menni. Elsősorban azért mert már lehetséges, hogy a telefonban meg tudjuk beszélni az akaratunk legjavát, másrészt pedig a személyes találkozásoknál is hamarabb dűlőre jut az ember. A különbség azonban az, hogy ezek a cégek azok akiknél a legfontosabb a bér kérdése. És ők tényleg megpróbálják a legjobbat a legolcsóbban. És sajnos itt sem a vezetőd fog dönteni, hanem a tulajdonosa a cégnek, aki lehetséges, hogy pont annyira nem ért ahhoz amire keresi az embert, mint egy mezei HR-es. Így manager-i szemmel csak a kiadott pénzt nézi s a vezető feladata lesz kiválasztani azt aki belefér a manager kereteibe. Ami teljesen érthető. (=> a birkák viszik le a fizetést )...

[ Szerkesztve ]

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"

Nem is mindig a HR-rel van a gond.
Nem egyszer tapasztaltam, hogy az interjúztató vezetőnek csak nagyjából volt fogalma arról, hogy a beosztottjai mit dolgoznak és milyen szakmai skillek szükségesek is pontos beosztáshoz.
Aztán ilyenkor dönt a szimpátia meg az ár.

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

ha utána ragyás lettél, akkor tudhatod az okot

a poszthoz: akkora lett a jó szakemberek kivándorlása, hogy a nagyobb cégeknél egyre fontosabb az adatbázisépítés. mivel bármikor megpattanhat egy-egy fontos emberük, lényeges, hogy tudjanak a helyére szerezni másikat. ezért erőltetik a nagy cégek az interjút. a zseton is ezért lehet kérdéses, mert vagy van egy halom nyitott pozíciója, vagy arra számít, hogy nemsokára lesz, tehát még azt sem biztos, hogy tudja, hogy mire fog interjúztatni. Betervezi, hogy megkérdez x. pozíció miatt, de mire eljutsz odáig, dobbant egy másikból valaki és akkor oda sürgősen kell ember.

csak kismértékben akarom védeni a hr-eseket, mert a zöme kontár, de ettől maga a hr szakma még rendes szakma, hogy nem értenek hozzá.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

És akkor még a fejvadászokról szó sem esett. Komolyan, szinte heti szinten kapok leveleket, hogy a "ahtvani székhelyű nemzetközi gyökerekkel rendelkező céghez keresünk mérnök munkatársat". Komolyan mondom, egyszer válaszolni fogok mostmár rá, és megkérdezem, hogy mennyi támogatást adnak a bejáráshoz.
Mert hogy 1400 Km-ről bejárni eléggé problémás lenne. Lakhely meg kint van a profilomon.
Még anno MO-n voltam egy multinál állásinterjún, öten (!) vizslattak több mint egy órán át. A végén megkérdezték milyen fizetési elvárásaim vannak, megmondtam nekik. Olyan csöndet én még életemben nem hallottam, valaki halkan mormolva számolgatta a bruttót. Gondolom a középvezetők nem kerestek annyit. és fel akartak venni többszáz mérnököt abban az évben. Gondolom vízfejű gombnyomogató kell nekik, nem mérnök

3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace

No igen, konkrétan én most Pesten keresgélek, mert Nógrádban lakok. Bejárás oda bukta, szóval albérlet. Azt meg felszámolom a béremre, mert nem éhezni akarok felmenni.

Szóval sok igen, sok a nagyon csendben hallgató akkor amikor az ember kiejti a száján az összeget. De a közel 10 év tapasztalatot nem fogom bagóért eladni, mert "el kell adnod magad, hogy jól keress"...

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"

Az egyik "legszebb" tortenet: haver megkerdezte 1. es 2. korben is, hogy budapesti-e az allas, mert nem koltozik. Mindket esetben megerositettek, hogy igen, Budapest. Harmadik korben kozoltek vele, hogy ha elfogadja a felajanlott fizetest es hajlando Debrecenbe koltozni, akkor fel van veve.
Amikor rakerdezett, hogy komolyan ennyire hulyek-e es miert raboltak az idejet, ha mar az elejen tudtak, hogy nem budapesti az allas, akkor persze csak hummoges volt, meg egyik sem mert/akart a szemebe nezni

[ Szerkesztve ]

"A legtöbb cégnél még ez is céges policy, hogy az alkalmazottak nem beszélhetnek a bérekről, nehogy feszültséget teremtsen."

Ilyen policy esetén mennyire életszerű, hogy az alkalmazottak egymással nem beszélhetnek bérekről, de bármilyen CV-re kiadják a várható keresetet?

Egyébként én is azt szeretem, ha előre meg lehet tudni a nagyságrendet, hogy egyre gondolunk-e. A tényleges összeg úgyis majd a konkrét megállapodásunk eredménye lesz. Pl. fejfadászok ilyenben készségesek szoktak lenni.

Valamint van egy olyan rész is, hogy igazából fel sem akarnak venni embert, csak úgymond feltérképezik a piacot, hogy adott szakterületre mennyiért tudnának embert szerezni.

Ez olyan, mint amikor az ember elvan a munkahelyén, de azért nézelődik, nem? Azt is elítéled?

A HR szakma pedig itthon le van sajnálva. Pedig borzasztóan fontos lenne, hogy jól felkészült és értelmes emberek foglalkozzanak a többiekkel.

Amúgy a bejegyzéshez kapcsolódóan, én dolgoztam kis cégnél és dolgozom/dolgoztam multinál is. (Logisztika)
Nekem a multi jobban bejött. Jobb bér, magasabb juttatások és jobb előrelépési lehetőségek.

[ Szerkesztve ]

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

Ez az engem akarjanak logika nagyon tetszik, én is így vagyok. Múlthéten kaptam egy jó ajánlatot (mostani fizumnál kb. 90-el több) nem fogadtam el, de nagyon jó tudni, hogy van hova mennem, ha megunom ezt a helyet.

A másodikra.

Azért ez eléggé emberfüggő. Én pl. ha jól elvagyok a helyemen, elégedett vagyok, akkor nem keresgélek, nem húzom a cégek idejét. Ha viszont váltanék, bármilyen ok miatt és rááldozom az időt a beszélgetésekre, akkor eléggé rosszul esik, ha kiderül, ténylegesen nem is akarnak embert felvenni jelen pillanatban.

Itthon meg azért van lesajnálva többnyire a HRes szakma, mert sokan, az emberek és a cégek is, amolyan pótszakmának tekintik, ahova nem kell igazi tudás, úgyis "csak" emberekkel kell "beszélgetni", pedig ahogy mondod, elvárható lenne, hogy értsen is hozzá.

Ez így korrekt, én is csak akkor keresgélek, ha tényleg gondolkodom a váltáson. De mivel tudom, hogy vannak emberek, akik csak azért is teszik ezt, hogy tudják mire számíthatnak, így megértem az ő és a cégek ilyen gyakorlatát bár szerintem is több kárt okoz összességében, mint hasznot.

Simi87

Az akarjanak engem logika teljesen rendben van mindkét oldalról, amíg egészséges. De ezt a kereslet-kínálat mindig torzítja és ehhez igazodni kell.

[ Szerkesztve ]

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

Szerintem alapvetően a cégek szúrták el ezt az egész állásinterjú dolgot. Keresnek valakit, személyesen meghívják állásinterjúra, majd közlik vele, hogy akkor ugyan úgy verekedje magát át az 5 körön...

Akit azért egy kifejezett munkára keresnek, azzal ne szórakozzon már egy világtalan 20 éves kiscsaj aki azt se tudja mint jelent a backend vagy hogy PED...

Ráadásul ez a fizetésen való spórolás eléggé visszarúg többnyire. Aki kevésért elvállalja az nem véletlen vállalja annyiért. Hiába van szar helyzetben, nem véletlen nem kell sehova. MIndenhol ahol dolgoztam az olcsó munkatársról mindig előbukott, hogy miért is olcsó. Vagy emberileg vagy szakmailag voltak vele komoly gondok.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

A 20 éves HR-esnek nem kell (részletesen) tudnia, hogy mi az a back end vagy PED.
Nem ez a dolga, nem ez a szakmája. Alapvetően az lenne a feladata, hogy a személyes interjú során valós képet alkosson a jelentkezőről, mint ember, csapattag, alkalmazott. Ha megfelelt, akkor mehet a szakmai kör.
Vagy fordítva, végül is teljesen mindegy, hogy szakmai vagy HR-es interjú van előbb.

Volt olyan jelentkezőnk, akit nem vettünk fel, mert nem tetszett a viselkedése, személyisége, pedig nagyon kellett volna az ember. Pedig szakmailag megfelelt volna, sőt a többi jelentkezőnél sokkal jobb volt.
Németországi irodánkban pl. egy egész napos felmérésen vesznek részt a jelentkezők. Ha ott valaki nem tetszik a HR-nek, akkor simán megvétózzák a felvételét.

"Mit képzelek én magamról?! Nekem el kéne adnom magam a cégnek. "
Sajnos így van, önként és dalolva megy az ember rabszolgának.

Szerintem meg igen is dolga legalább nagy vonalakban tudni, hogy mi a tökömmel is foglalkozik a cég. Mert sokszor ez is hibádzik. Ipari szolgáltatások és ennél a szóösszetételnél nem jut tovább. Ez szerintem rém gáz.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

"Szerintem alapvetően a cégek szúrták el ezt az egész állásinterjú dolgot.": rögtön az álláshirdetésnél, mikor beleírják három egyetemi szak komplett vizsgatételsorait.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Meg a legyen nappali tagozatos, de minimum heti 40 óra, aktív jogviszony, önálló munkavégzéssel és legalább 2 év szakmai tapasztalattal fizetés megbeszélés szerint... (értsd minimálbér, vagy még annyi se mert hát gyakornoki állás)

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

A közelmúltban én is elég sok interjún vettem részt.
Nem kerestem én konkrétan új helyet, de az egyik álláskereső portál már egy ideje zaklatott e-mailben, hogy rég frissítettem a CV-m. Megtettem, csak ezzel passzívból aktívvá vált az önéletrajzom.
Csak úgy záporoztak a hívások, hogy xy céghez akkor most mehetnék.

Ami mindig tisztázásra került, hogy én alapesetben nem szeretnék váltani a jelenlegi helyemről, és hogy bagó többlet pénzért meg se próbáljanak csábítani.

A HR-es telefonos elbeszélgetésen mindig csak úgy repestek az örömtől. A széleskörű szakmai tapasztalatom vakíthatta el őket, mert mindig nagy ígéretek voltak...

Aztán a személyes szakmai interjún mindig elbukott a dolog. Mikor min.

- Igazából amit ők szeretnének, ahhoz én kevés vagyok. Oké hogy tapasztalt vagyok, de aki nekik kell egy célspecialista. (Példa: nem elég hogy plc programozásban jártas vagyok, nekik olyan kell aki a Siemens plcket keni vágja és nekik most nincs idejük külön specifikusan kioktatni.) Csak akkor nem értem a HR-es bugyija miért nedvesedett be attól hogy értek a plc programozáshoz. Nem közölték vele hogy csak Siemens specialista kell??? Én ezt a HR és szakmai részleg kommunikációs hibájának látom.

- Volt hogy minden stimmelt, csak a végén annál a bizonyos kérdésnél bukott el a mutatvány... Mi is lenne a bérigény? Elmondtam hogy minimum 350.000 nettó. (Teszem hozzá ez csak 20.000 ropogós magyar forinttal több mint amit jelenleg is minimum megkapok, de éreztem ha 400-at mondok akkor nem csak az interjúztatók fejében megy ki a biztosíték, de a terem világítása is bepislákol.) Döbbent csend, majd egy már már kioktató hangnemű kérdés: "Bruttót akart mondani ugye? A nettó az ami kiutalásra kerül." Én meg fapofával közöltem, hogy tisztában vagyok a nettó és bruttó szavak jelentésével. Ekkor a második döbbent csend felvonása következett. A nézésekből ítélve, megeshet hogy egy velem szemben helyet foglaló személy sem keresett ennyit. (Mondanom sem kell a CV-mben le van írva a minimális nettó bérigényem.)

- Aztán van hogy olyan magas elvárásaik vannak, hogy 3 diplomával és 50 év tapasztalattal sem lehetne megfelelni. Az érzésem ilyenkor az hogy valójában én nem vagyok szimpatikus és próbálnak irreálisan magas elvárásokat kreálni. Volt olyan eset is amikor már már alázásba ment át a szituáció, legalábbis a hangnem, a szóhasználat, valamint a mondatszerkezetek felépítéséből számomra ez jött át. És amikor ezek mellé a bérigényemet is benyögtem, kb szabályos kiröhögés tárgya voltam, mondván ha diplomám lenne sem kapnék sehol ennyit. Hozzáteszem annyira szimpatikus volt a munkakör, hogy az akkori meglévő béremet mondtam be bérigénynek. Persze a kioktatás után, hogy ennyit ugyan nem kapok sehol, azért közöltem hogy tized ekkora felelősséggel járó munkáért, kisebb szakmai elvárások mellett bizony ennyit keresek, akkor közölték velem, hogy ez már azért pofátlanság. Ők ugyan ezt nem hiszik. Ergo közvetetten még le is hazugoztak. LoL.

És ezek még csak a jéghegy csúcsai. Lenyűgöző sztorijaim vannak még.

[ Szerkesztve ]

Végigolvastam és néhány dolog furcsa nekem:
- meló mellett legalább heti egy interjúd van.
- 3 tucat interjúhoz hány pályázatot kell beadni?
- talán jó helyen vagy most, ha ennyi cégből nem találtál jobbat, illetve nem kellettél másnak.

Semmi furcsát nem érzek ebben.

Egy kis túlzás természetesen a düh hevében mindenkinek megbocsátható, ~ 2 hetente jártam el az elmúlt időszakban interjúra (megbeszélés szerint általában munkaidő után, de volt hogy alatt). Általában a harmadik lépcsőn, vagy a másodikon (ha a mennyi az annyiról tárgyaltunk) bukott el a kérdés eddig szinte minden cégnél (multi esetében). Kisebb cégeknél már vagy az interjú alatt, vagy azt követően telefonon sajnálkoztak, hogy nem tudok olcsóbban elmozdulni a helyemről... S hogy mennyi pályázatot? Napi szinten sokat. Nem az van hogy beadom és ülök a babérjaimon, hanem az, hogy beadom (felírom hogy hova eddig), s ha van valami új az ezzel foglalkozó portálokon, akkor újra, oda is. Szóval nem kizárt, ha gépgyártásban vagy szerszámgyártásban, autóiparban dolgozol HR-es oldalon, akkor találkozni fogsz az önéletrajzommal

Utolsó kérdésedre... Igen, jó helyen vagyok. Nem panaszkodok. Sem a fizetésre sem a munkámra. Ahogyan mások se panaszkodnak a munkámra. És amíg kíváncsiak a véleményemre és adnak rá, addig azt hiszem, hogy kellek. Ide legalábbis.

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"

Személyes tapasztalatom:

Tavaly még javában munkát kerestem friss diplomásként. Ilyen 1 év Yodafonos technikusi tapasztalat volt a zsebemben, bár az egyenlő a nullával. Egyik nap kaptam egy telefont egy fejvadászcégtől, hogy van egy tök jó ajánlatuk: németbe lehetne menni telefonos üzembe telefonokat javítani. Önéletrajzom alapján megfelelek a pozícióra.
Mondom jöhet. Oké azonnal egy telefonos angol skill felmérés. Beszélek-e németül? 5 éve még beszéltem, most passzív. Nem baj a munkavégzés nyelve angol, de azért kell. 1 hét múlva hív készüljek fel az alapokból. Ok. Második telefonos interjú megvolt. Siker.
Menjek fel személyesen is azért. Oké. Két HR-es hölgy. Angol, német skill felmérés újra, szakmai tapasztalat megvizsgálása. Mondom HARDVERESEN nem javítottam még életemben készüléket, csak szoftveresen, de tudjátok le van írva önéletrajzomban. Nem baj, SZOFTVERES tapasztalat a lényeg. Oké, minden faxa jöhet a Skype interjú a német úriemberrel.
Két hétig semmi hír róluk, mondom ez elúszott. Ja nem mégsem csak szabin van mindenki....De ne keressek már munkát tovább, mert a skype interjú után tuti felvesznek, mert kellek. Oké.
Még kis csúszás de jött a Skype interjú a német arccal. Lefutottuk a szokásos köröket jött a kérdés, hogy mennyi és milyen készüléket javítottam meg HARDVERESEN? Semmit mondom, nem az volt a dolgom SZOFTVERESEN értek hozzá. Meglepett arckifejezés mindenkinél. 1 hét múlva jött a sajnálkozó e-mail, hogy nem vesznek fel de ne csüggedjek stb.
4 interjú, 1,5 hónap ment kárba.

A külföldi munka az nálam a Level999, oda csak úgy megyek, ha ismerős is van kint és látja mit kell csinálni. A többi nekem csak rizsa. Egy pár külföldre tervezett interjúztatást én is megjártam, a kedvencem az volt, amikor a 2. kör után a hirdetéssel ellentétben beközölték, hogy hát akkor a kiutazás ugyebár az saját költség, de akkor a biztos ami biztos, szeretnének elkérni még 150Eurót az első heti szállásra, meg 50Eurót a beutaztatásom költségeire és további 40Eurót a közvetítői díjként.

Gondolom ha ezt leteszem az asztalra, akkor a kártya megy a Dunába... Kiröhögtem őket és közöltem, hogy ha még egyszer fel mernek hívni bármi hasonlóval, akkor megyek a rendőrségre.

Szóval jópofa emberek vannak...

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"

A kötekedő, bunkó HR-es nem tudom mit gondol. Hogy majd akkor ettől én összeszégyenlem magam és kevesebbet kérek? Nem is értem...

Nekem is volt szerencsém ilyenhez, amikor nem voltam hajlandó lealkudni a saját fizetésem akkor egyből stílust váltott és foghegyről odahányta a dolgokat. Felálltam jó hangosan elküldtem a picsába, úgy hogy minden várakozó hallja az előtérben és otthagytam... Nem vagyok egy ilyen "kikérem magamnak" típusú ember, de azért álljon már meg a menet.

De amúgy még egy olyan eset is eszembe jutott, hogy GÉPÉSZT vagy VILLAMOSMÉRNÖKÖT kerestek. Interjún kiderült, hogy adatbázisfejlesztés és C++ programozás lenne a munka. Mondom mi? Ember... MIért nem informatikust kerestek. A válasz: Mert azok sokat kérnek.... Dafaq....

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

Ebben igazad van ám, ismerős nélkül szinte lehetetlen külföldre menni. (Tisztelet a kivételnek) Csak hát mond ezt egy pályakezdőnek, akinek fogalma sincs az egészről. Azt hittem minden olyan lesz mint a mesében. Szállást biztosították volna, kiutazást is meg kezdésnek az az 1500-1600 EUR is kecsegtető volt. Csak ugye a két HR-es hölgy akik a helyzet magaslatán voltak kicsit félreértelmezték az álláshírdetést. És ők "vizsgáztattak" engem angol, németből.
A poén még, hogy 2 hónapra erre hívtak, hogy lenne egy nagyon fajin munka angliában. Szépen megköszönten a lehetőséget, de a szavuk nálam örökre hiteltelen marad.

A másik kedvencem még, amikor Pestre hívtak interjúra ilyen telefonos ügyfélszolgálatosnak. Kezdésnek mondom még elmegy. Ha adnának olyan 120-150 nettót még a felköltözéssel is oké lenne. (Karcsú, de kezdetnek oké. Nyugodtan kereshetnék mellette rendes munkát)
Mikor odamentem közölték, hogy a HR-es aki interjúztatott volna beteg és a valamilyen külföldi nagyfőnök fog engem angolul interjúztatni. Viszont ne aggódjak de adnak mellém egy korombeli (~25) tolmácsot, aki majd segít. Mondom fasza, megint felkészülés nélkül kell mindent kivágnom angolul. Nem baj, essünk neki.
Mindent megbeszéltünk térjünk a bérre. Mennyit gondolok? Mondtam egy 130 nettót hátha. Ők: 120 bruttó + teljesítmény arányos jutalék. Az fasza mondom, mert nincs tapasztalatom ilyen munkatéren, hogy adjak el bármit is. Hát lesz 2 hét tréning...Aha, köszi.
Este hívtak, hogy: "Kiválasztottuk magát a pozícióra, ismétlem kiválasztottuk magát"
Megköszöntem, és elmondtam neki, hogy ebből a bérből még az albérletet sem tudnám kifizetni köszönöm nem. Ők azért még megpróbáltak rábeszélni hátha.

Akkor a vannak még nevében:

Van egy cég. Az FCI jogutódja a városunk ipari parkjában. Amikor pályakezdő voltam behívtak oda is. Szakmai elbeszélgetésen a leendő főnököm megkérdni hogy az önéletrajzomban miért nem tüntettem fel hogy eddig hol dolgoztam. Elsőnek nem is értettem mit akar, vélhetőleg döbbent fejet vághattam, mire megszólal atyáskodóan: na nem kell szégyenkezni ha az előző helyről vagy helyekről próbaidő alatt kirúgták. Na ekkor esett le hogy komolyan gondolja... Közöltem vele hogyha figyelmesen elolvassa az önéletrajzomat, akkor láthatja, hogy 2 hónapja fejeztem be a technikumot. Pályakezdőként ülök itt és első munkahelyemet szeretném megtalálni. Innentől pedig jött a bunkózás mert jól beégettem a HR-es meg két másik kolléga elött. Mondanom sem kell, nem lett közös jövőm a céggel.

De tovább is van, mondjam még? 2008-ban a válság idején újra összesodort minket ezzel a céggel a sors. Sima gépbeállító munkakörről lett volna szó. Lazán indult az interjú, mindenki elégedett, majd jön a fekete leves. Tök jó hogy ott vagyok meg minden, de ők nem tudnak erre a pozícióra felvenni, mert a technikumommal túlképzett vagyok. A végzettségemhez illő bért pedig erre a munkára nem adhatnak...

Egy érdekes csavarnak köszönhetően az életemben harmadik alkalommal is feléjük sodort az élet. Igaz már tét nélkül. Ott történt meg az előző hozzászólásom első példája, amikor Siemens specialistát kerestek.

Másik sztori:

Autóüveg gyár. Pályakezdős interjúim egyike. Másfél órán keresztül izzasztottak elég szépen belementünk szakmai kérdésekbe. Hol kioktató stílus, hol normális emberszámba vevés mellett. A legvégén közlik, hogy igazából még meg is felelhetnék, de sajnos ahogy végig néznek rajtam, nem vagyok alkalmas a munkára fizikális okok miatt. Nekik egy kemény kötésű gyerek kell, mert ha éppen nem plc-zek vagy ilyesmi akkor be kell segíteni a termelésben és bizony oda erős emberek kellenek... Csak akkor mi a pélónak túráztattak másfél órát, ha már az első percben látták hogy "kevés vagyok". Sőt szerintem ilyen esetben simán lehetne a második körben erőnléti felmérés a szakmai helyett. De ezt már csak poénból teszem hozzá...

Kiegnek pedig engem az szokott bosszantani, hogy basznak értesíteni egy interjú után, hogy akkor most nem sikerült sajnáljuk. Véleményem szerint pedig illene, ha már én veszem a fáradtságot és időt benzint energiát nem sajnálva elmegyek az interjúra. Nekik egy szájbatekert céges telefonról indított hívás lenne...

Persze vannak egyébként pozitív tapasztalataim is.

[ Szerkesztve ]

nekem is volt pár érdekes interjúm...
adatbázis jelentkezés után az egyik fejvadász cégnél interjúztatott egy hr-esnek látszó hp. megkérdezte a születési dátumomat, megcsinálta a horoszkópomat és közölte, hogy nem felelek meg. azt csak csendben jegyzem meg, hogy a születési időpontomat már nem kérdezte meg, anélkül pedig nem lehet rendesen horoszkópot csinálni, tehát ezoterikusnak is hp volt...

egyszer próbálkoztam egy bankba. mondták, hogy kérdezzek én is. kérdeztem. mindenre az volt a válasz, hogy banktitok.

interjúztam menő magyar céghez. nyár, dög meleg, öltöny, nyakkendő, stb. nagyfőnök meg kisfőnök, mint akiket a strandról szalajtottak. mondta a nagyfőnök, hogy érti, hogy a hr-esek ezt mondják, hogy így kell felöltözni, de ezt náluk mégegyszer ne mondjuk oda fel is vettek...

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Mostanában én is megjártam egy-két állásinterjút, mert váltani szeretnék, rengeteg időt és energiát fektet bele az ember az álláskeresésbe. Sokszor még csak vissza sem jeleznek, az egyik multinál eset meg, hogy ők hívtak fel, hogy a profession-on látták az önéletrajzom és menjek el hozzájuk interjúra. Elmentem az interjúra vidékre (kb 120 km) és azóta még csak fel sem hívtak, hogy felvettek-e vagy sem. De találkoztam már én is normális, teljesen korrekt HR-el is. Én sem szeretném az eddigi tapasztalataimat bagóért odaadni. A multiknál béres titkolózás miatt szinte lehetetlen megtudni, hogy mégis mennyit ér az ember vagy mennyit akarnak fizetni. Én két oldalt tudok a mennyitkeresel.hu illetve a fizetesek.hu ahol kb be lehet lőni a béreket. illetve egy két érdekes dolgot megtudni egy egy cégről. Azt sem értem, ha ekkora szakember hiány és már lassan mindenki elmegy az országból akkor azokat akik itt maradnak miért nem lehet jobban megfizetni.

[ Szerkesztve ]

"Every second, every minute, every hour, every day.... It never ends!!!"

majdnem két éve nagy álláskeresésben voltam, utáltam. Aztán felvettek egy tök jó helyre, ahol cégen belül váltottam munkakört (sajnos, nagyon rossz döntés volt), ahonnan most majd el kell jönnöm, így - közel két év után - újra beindult az álláskeresés (sajnos).

ugyanazt tapasztalom, mint anno... Behívnak interjúra, HR-es és szakmai vezető interjúztat, először HR-es bullshitek (amiktől falra mászom), majd szakmai kérdések, oké, nincs több kérdés, nekem van, jó, letudjuk, utolsó kérdésem: negatív döntés estén is visszajeleznek? Perszehogyne. Mikor? Két héten belül max, de már inkább jövő hét közepe. Szuper.

Most 3 ilyen interjúm volt. 3-4 hete.
Egyik sem szólt vissza persze, de a hirdetéseket újra megjelentették.

Mondjuk egy ingyenes email tök jól esne, hogy nem nyert, vagy valami.

a pénzről ne is beszéljünk, br 80-al kevesebbet mondtam mindenhol, mint a mostani bérem (ami azért annyira nem magas), de hát az sok...

Senkinek nem kívánom az álláskeresést, magamnak se kívántam, de így alakult..

I humbly and respectfully decline™

Az van, hogy ha ők keresnek (márpedig ők mint munkaadók írják ki a trendet), akkor nekik kell meghatározniuk mennyijük van a projectre. És ha fair akar maradni az ember, nem pedig gerinctelen féreg, akkor bizony ebben az esetben nekik kötelességük kellene legyen, hogy minimum a telefonos beszélgetés alkalmával egy tól-ig összeg tájékoztató jelleggel való közlése megtörténhessen. Különben csak egymás idejét vesztegetjük. Márpedig az én időm értékes! Nekem és a páromnak és a családomnak is értékes, mi több a barátaimnak is értékes! Az meg hogy egy multinak már ez is értéktelen, nos az szomorít el!

Így változott a hozzáállásom arra amit most is képviselek. Ha telefonban sem hajlandóak tól-ig közölni velem, mennyit is fogok nekik érni, akkor én nem fogom sajnálni, hogy nem kerülhettem be a köreikbe!

A hetekben voltam egy csepeli kis cégnél interjún. Többször elhangzott az idő alatt, hogy nagyon drága munkaerő vagyok és az is, hogy az addig beszéltek és szakmai téren felmértek alapján tökéletesen megfelelnék nekik, de hát drágaság... Ezt már telefonban is elmondta a srác aki interjúztatott, hogy drága vagyok, de mindenképp beszélni szeretett volna velem személyesen is és én is kíváncsi voltam a cégre.

Hallottam tőle panaszokat szép számmal a kollegák színvonaláról. Hogy azért van hogy az olcsó húsnak is híg a leve... Nem is rég hívott, hogy a vezetés sajnos annak ellenére amit előadott nekik egy olcsóbb kollega mellett döntött, de ne csüggedjek, mert lehet hogy 3 hónap múlva találkozunk
Szóval igen. Itt mondjuk alkudni sem próbált, mert elmondtam neki, hogy ez a minimum, amit kérek... Ha Csepelre kell költözzek faluról, akkor nem éhezni akarok felmenni a nagy faluba!

Szóval én meg akarom tartani a tisztességem. A szaktudásom és az idő az életemből egy olyan dolog amit meg kell fizetni. És aki ezt nem érti meg azzal valószínű, hogy én sem akarok együtt dolgozni.

Szóval ha tudtok munkát az alábbi területekre:
-3D méréstechnika, méréstechnikus, mérőtechnikus
-Technológia (gépgyártás és autóipar)
-Minőségbiztosítás, minőségbiztosítási munkatárs

Vagy ezek valamilyen elegye, akkor ne tartsátok magatokba!

[ Szerkesztve ]

"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"