Amikor aktuális volt nálam ez (1997), még volt sorkatonaság, én is romantikával (csak mi még nem Call of Duty-n nevelkedtünk, hanem Chuck Norris, Michael Dudikoff VHS filmeken) gondoltam rá, hogy milyen jó lesz, végre férfiak leszünk, stb. A sorozáson meg is feleltem, csak (szerencsémre!) főiskolára mentem, így halasztódott az egész. Közben ismerőseimtől, akiket besoroztak, jöttek a visszajelzések, hogy miről is szól az egész: Kezdjük ott, hogy az egész kiképzés 3 hét(!) volt, akkor miért is volt szükség a 6-18 hónap sorkatonságra? Voltak akik jobb helyekre kerültek, tőlük a legjobb esetben is az volt a visszajelzés, hogy 1-2 hónap után halálra unták magukat. Akik párkapcsolatban éltek, a legtöbb esetben vége lett a dolognak, nem bírta ki a hosszú időt. De voltak olyanok is (ők voltak többen), akik kifejezetten sz*r helyre kerültek, na ott hallottam cifra dolgokat, kb. olyan volt mint egy börtönben (lelki, fizikai, némely esetben szexuális erőszakkal). Mire befejeztem a főiskolát, szerencsémre már nem vittek el katonának (még akkor is volt és fél év lett volna).
Úgyhogy kell a francnak sorkatonaság, aki katona szeretne lenni, menjen hivatásosnak, ugyanis ettől senki nem lesz több, de veszteni valója sok lehet. Én pl. minden követ megmozgatnék, hogy a fiamat ne vigyék el katonának.

"War does not determine who is right - only who is left."