Dehát pontosan ezt teszem. 44.1/16-os FLAC-aim vannak ahol csak lehet, illetve gondolkodom teljesen a Wavpack hybrid-re áttérésen így egyben van a hordozható lossy és a lossless gyűjteményem, ugyanazon tag-ekkel és album art-okkal. Mobil használatra feleslegesnek gondolom a lossless-t.

A Fiio DAC-om tudja egészen a 96Khz 24bites felbontást, bár tudom hogy ez nem egy high end valami, a konzumer vackoknál amit beépítenek alaplapra vagy laptopba így is óriási minőségi ugrás. Kíváncsiság képpen lekonvertáltam pár nagy felbontású anyagot 44.1/16-re (Foobar SoX resampler, default beállítások + dithering) és hallgattam egymás mellett őket. Az égadta világon semmi különbséget nem hallottam a két anyag között, próbáltam pedig ABX-elni. Ez alapján nekem 44.1/16-nál nagyobb felbontású anyagra nincs szükségem.

Hozzáteszem hogy próbáltam már ugyanazon album (Daft Punk: Random Access Memories) CD kiadását és a nagy felbontású verzióját is egymás mellett és az utóbbit preferáltam jobban. De ha azt lekonvertáltam CD felbontásba is tökéletesen elégedett voltam a hangjával. Tehát itt sem a formátum adta a különbséget hanem a master.

[ Szerkesztve ]