Érdekes megfigyelni, hogy a több, mint 3000 szavazat alapján, hogy csak 16% szivesen élne másik országban, viszont 42% nem nagyon lát más lehetőséget.
39% pedig mindenképpen itt akar élni.
Az a 42% furcsa nekem. A 16% pedig kevés.

itt én is szavaztam...
a 16%-ban vagyok

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

http://www.mondd-el-velemenyedet.hu/gyurcsany

EEE-> Erő, Erkölcs, Egyetértés. Since 1899...

Ezt szándékosan nem akartam betenni, ugyanis enyhén politikai hangvételű.

Igen, én is a 16 illetve a 42%-hoz tartozom. De inkább a 16%.
Ki ne tudna mondani egy olyan országot, ahol szívesen éldegélne, persze a sajátján kívül.
Másrészt ha az általános helyzetet, a megélhetést, és az átlag életszínvonalat nézzük, már akkor is sok olyan ország van, ahol szívesen élhetnénk.

De persze meg kell jegyezni, hogy egy rakás olyan ország is van, ahova a legrosszabb rémálmomban se élnék...

Részemről a 39% egyik csöndes tagja vagyok.

Jó, meneküljön mindenki a jómódba. Nem ítélek el senkit emiatt. Ám hova lett a hűség, a hazaszeretet, az "ídes haza"?
Menjen aki akar, én itthon fogok büszkén éhen halni. Igen, büszkén.
Magyar vagyok, és a világ bármely országában mások munkahelyét elvevő, mások kenyerén élősködő lennék.
Egy hazánk van, amelyért őseink önként haltak, hogy megőrizzék nekünk. Méltánylom a tengernyi véráldozatot, és ha a sors úgy akarja, itt fogok megdögleni éhen.

Ez az én hazám. Nincs másik. Bárhova mennék, kenyérpusztító betolakodó lennék.
Nem megyek sehova, én itthon vagyok. Magyar haza, magyar kenyér, magyar önérzet.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Hawaii?

Egyébként szerintem nem az számít, egyáltalán itt él-e valaki, hanem hogy mennyit tesz a hazájáért. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy huzamosabb ideig USA-ban éljek a majdani hivatásom okán - filmrendező -, de ha így is lesz, akkor is minden erőmmel az ország jobbá tételén leszek. (Na, én vajh melyik kategórába volnék? )

Vakegérke:
"és a világ bármely országában mások munkahelyét elvevő, mások kenyerén élősködő lennék."

Tekintve Magyarország gazdasági helyzetét, és ezt összevetve egy fejlett nyugati országével, azt hiszem, ez igencsak bocsánatos dolog. Sőt, ha belegondolsz, sehogy sem lehet talpra állítani másként a gazdaságunkat, mint hogy külföldi tőkét szerzünk.

[ Szerkesztve ]

A mostani helyzetben a 42% "érvei" az amit magaménak érzek, de ha nem lenne ekkora baj, akkor is mennék, ha lehetne, ezért erősen a 16%-ba sorolom magam.
Kapásból van 3 ország ahol sokkal szívesebben és boldogabban élnék jobban tetszik az az élet ami náluk van. Csúnya dolog, de Magyarországban semmi nincs ami megfogna úgy igazán. van sok szép hely vidék, de az van máshol is, sőt szebb.
Átkozom is magam, hogy ilyen "tutyi-mutyi" vagyok, hogy nem merek belevágni...

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

Hidd el, én is szeretem a hazámat. Főleg, hogy az elmúlt 3-4 hónapban sok olyan dolog is világos lett, ami eddig nem volt az.

Csak az a gond, hogy egy életünk van. Ha az ember elbassza, akkor nem lesz másik lehetőség. Ezért gondolom mindenki a legjobbat akarja kihozni belőle.
Namármost ez itthon egyre nehezebb. Sok embernek könnyebb kint boldogulnia.
Jobb életszínvonal stb... Szokásos szöveg, de igaz.
Most néztem iwiwen, mégegy ismerősöm ment ki, ő az usába Bostonba ment.

Tudnék oldalakat regélni a Svédországban dolgozó magyar orvosokról, akik olyan ajánlatot kaptak, amit egyszerűen nem lehet visszautasítani. Én se hittem volna el, hanem egy ismerősöm meséli...

Szóval vannak dolgok, amik után elgondolkodik az ember.

Fáj a szívem, mert fogyunk. Ennyi az egész.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Ez tény. Sajnos.
De az okokat kéne megszüntetni.

Sz.tem nagyapáink visszasírják a régi időket. Az igazi Magyarország idejét.
A múltkor itt a PH!-n volt egy link egy Svéd turisztikai videóról, ami még 1936-ban készült.
Budapestet mint fürdővárost mutatta be. Légifelvételek, az akkori élet, repülőtér stb...
Élmény volt nézni... Főleg látni az emberek szemében azt az örömet, a boldogságot. Ugye az nem megrendezett volt, hanem bementek fürdőkbe és az átlagembert filmrevették. Ugyan ezt az utcai élettel stb...
Most végignézel az utcán csak szomorú, stresszes és rohanó - kapkodó embereket látni.
Látva a felvételt, nagyon megváltoztak itt a dolgok.

39%, de már hajlok a 42% felé.

Persze, az igazán hiperszép természeti kincseink javát levágták rólunk.
(Mondjuk hogy Bp.-hez építészetileg és művészetben foghatót találj, ahhoz szigorúan Bécsbe kell menned. A különbség, hogy ott rend és tisztaság van, itthon meg minden lepukkanva. :\)

Magyarország nincs eléggé ráállva az idegenforgalomra, azért érzitek így. Nem eléggé "kirakatország". És tény, hogy ma ez egy unalmas hely. Ezen fogok én változtatni.

[ Szerkesztve ]

Szerintem ez a dolog sokkalta összetettebb, mint hogy szimplán "csak" a kirakatország szükségét érezzük.

Lényegében ez. Elég csak belegondolni: mi volt mondjuk az egész Monarchia a dualizmus idején? Kirakat. A Horthy-korszakban is azt a képet szerették volna még megőrizni. A túristákat pedig a XXI. században más sem érdeklni, csak hogy ahova utaznak, az szép és izgalmas legyen. Az idegenforgalomból befolyó pénzből jutna fejlesztésekre és az életszínvonal nagybani javítására, így bármilyen összetett is a dolog, csakis ezzel lehetne hathatósan hazánkba vonni a külföldi magánemberek pénzéből jókora darabot. (Furcsamód a külföldiek spórolnak mindenen, ha válság van, de utazni azért még elmennek!) Mivel az ipar, a külföldi tőkét és fejlesztéseket szolgáltató nyugati tulajdonú gyárak fokozatosan úgyis keletre helyeződnek a sokkal olcsóbb betanítható munkaerő miatt - ami nem egy katasztrófa, csak a gyarmatvilág logikája köszön vissza -, a felszabaduló magyar munkaerőt legegyszerűbben és legjövedelmezőbben a szórakoztatóiparban és az ezt kiszolgáló iparokban (pl. építőipar) lehetne elhelyezni. (A másik jelentős ág a komoly szaktudást igénylő munkák lesznek, hiszen a fejlesztő- és kutatóegységeket nyilván meghagyják Európában, de erre akármikor volna kapacitás.) Ennek továbbfejlesztéséhez volna aztán szükség a szomszédos országokkal való együttműködésre, ez előrevinné a határon túli magyarság ügyét is.

Egyébként azt kell meglátni, hogy ma nagyon kevés olyan ország van, ahol az emberek többsége boldog, vagy legalább általában jól érzi magát. A nyugati országok is rengeteg problémával küszködnek. Úgyhogy az életszínvonal növelését nem feltétlenül a nyugat másolása jelentené: az életszínvonal ugyanis sok-sok elemből áll össze, és ha valamelyik eleme kimagaslóan jó, ez fölhúzza a többit is, azaz jobbnak és elviselhetőbbnek érezzük. (Ala Stronghold Vagy mint mikor észre sem veszi az ember, hogy éhes-szomjas, mert annyira elvan valamelyik számgépes játékkal, bezzeg ha kint ás a kertben, naponta kétszer is megéhezik.) Az alapszükségleteknek persze meg kell lenniük, de ahhoz most hosszú távon kell gondolkodni.

Én azon csodálkozom, mennyi ember az, aki ennyire kötődik ide, és egyáltalán nem tudná máshol elképzelni az életét.

Apukám szavai jutnak eszembe: "Én bárhol élek, otthon tudom érezni magam. "
Ilyen mentalitású vagyok én is.
Tökmindegy hol élek, ha úgy vesszük, nekem már Bp. is "külföld", hiszen igazándiból nincs itt senkim.Most hogy mást nyelvet beszélnek körülöttem? Ugyanmindegy.

Nem külsőségekben, hanem belül magyar aki magyar. Éljen akár Magyarországon, akár külföldön.
Az meg, hogy msától veszem el a kenyerét? Valószínűleg most is ez van, hiszen biztos másnak is kellett volna ez az állás, ahol dolgozom.

[ Szerkesztve ]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Sokan félnek kimenni. Az itthon nyújt biztonságot stb. Engem a 16% kevéssége lepett meg.
Nekem már durván minden 2.-3. ismerősöm külföldön dolgozik. Usa/anglia, német o, spanyol, ír o. ausztria, stb.
Ennek (számomra sincs) semmi köze a magyarsághoz. Attól még lehet valaki igazi magyar, ha jól akar élni, és nem akar itthon megrohadni.
Arról nem beszélve, hogy nem csak pénz kérdésről szól a dolog.
Vannak itthon olyan dolgok, amik adottak. Amiken akkor se változtathatnék ha milliárdos lennék. (majd ha ezt valaki nem érti, akkor részletezem)

Jó, igaz, a kirakat is rész / része volt, de annak idején még legalább volt mögötte valami.

"Egyébként azt kell meglátni, hogy ma nagyon kevés olyan ország van, ahol az emberek többsége boldog"

Igen erről lehet keresni / nézni pár statisztikai adatot. Mi Magyarok az utolsó 3 legboldogtalanabb nép vagyunk Európában. Erről asszem olyan 4-6hónapja olvastam az indexen, meg sem lepődök.
Viszont csak pár hetes statisztikai hír, hogy mi vagyunk a legpesszimistábbak is

Abban igazad van h az életszínvonalat 1-2 féle dolog is erősen fel tudja húzni.
De nekem már az is elég, hogy Angliában a születéskor várható átlag életkor durván 10 évvel magasabb, mint itthon. Szerintem már ez önmagában sokat mond!

Igen, a magyarnak valahogy semmi sem jó. Mindenen mérgelődünk és semmi sem tetszik. Vélhetően ezért cserélgetünk kormányokat, illetve mutogatunk a másikra. Meg hogy odakint milyen jó.

Szerintem meg mindenhol jó, ha el tudjuk magunkat fogadni és a körülöttünk lévők is el/befogadnak.

Igen, volt mögötte, mégpedig mezőgazdaság és külföldi piac, ami jó táptalajt adott a főváros és a nagyobb városok irdatlan méretű fejlesztéseihez. Ez egyébként, korszerűbb formában ma is adott volna, csak a rendszerváltáskori földosztásoknál nem gondolkodtak, és ma nagyon sok legelő hever parlagon. (Ezért terjednek az utóbbi időben jobban a kullancsok is.) A korszerűbb forma pedig azt jelenthetné, amit Ausztriában és némely nyugatabbi területen már fölismertek: a biogazdaságok, vagy a "majdnem bio" gazdaságok támogatásának fontosságát. Komoly imázsnövelő lehetne, ha a termény, amit előállítunk, csak minimális mennyiségben tartalmazna kemikálékat. Tíz vagy húsz évvel ezelőtt ez alig volt lehetséges, csak komoly kompromisszumok árán lehetett bio-terményt előállítani, ráadásul tök gazdaságtalanul. Ámde manapság jönnek elő a biológiai permetszerek! Ez egy olyan mérföldkő a mezőgazdaságban, amit mindneképp ki kellene használni, és még most, mások előtt. Példa: a kullancsveszély komoly ráfordításokat igényel a legeltető (és így hagyományos, és idegenforgalmilag értékesebb) állattartásnál, hiszen a kullancsokat riasztani kell vegyszerekkel. Az USA-ban egy ideje már alkalmaznak egy penészgombafajt, amit kipermetezve megöli, valósággal felemészti, megpenészesíti az ottani kullancsokat - megvehetjük a permetet a hipermarketekben. A hazai és egyáltalán az európai kullancsok azonban ellenállóbbak, és rájuk hatástalan ez a gomba. Három-négy éve azonban magyar kutatók kikutatták azt az új gombafajt, ami hatásos az itthoni kullancsok ellen is. Támogatóik azonban visszamondták a projektet, merthogy az EU megszüntette az addig kullancsirtásra használt egyetlen vegyszert, és ezért megszüntették a kötelező kullancsirtásra kiszabott rendeletet, így fölszámolták az új, biológiai anyag biztos piacát. Komikus, mi? Holott éppenhogy föl kellene karolni, és akár állami támogatással is elterjeszteni a gombát, ami akár ki is pusztíthatná a kullancsokat hazánkból. Tehát ha az állam felkarolja a biológiai (gomba és baktérium alapú) permetszerek ügyét, sőt, nagyobb arányú termeléssel versenyképessé teszi az árukat a biogazdaságokban nem engedélyezett szerekkel szemben, a mezőgazdaság hamar átállhatna, és amagyar termény megint egyfajta védjegy lehetne.

És ez csak a mezőgazdaság, anak is csak egy szelete... Hogy egyszerűen vázoltam a szerintem egyik megoldás kulsát, még nem jelenti, hogy az egész olyan szimpla volna. Ez közgazdaság, ahol semmi sem szimpla, de minden összetett, nyilván jól tudod.

De térjünk csak vissza a kirakatra. Gondold csak el, nem volnál sokkal jobb kedvű, ha - ez most fővárosiaknak szól, ofkórz - gondolod, fölugrasz Budára megnézni, milyen volt az élet a középkorban? Vagy a belvárosba, hogy átéljük a dualizmus bájait? Rögtön volna valami, amiért úgy érezné az ember: igen, ezért érdemes itt élni! Mert mindenhol máshol eltűnnek a történelmünk hagyatékai, de itt megmaradnának - persze, korszerűbb formában.

Másik fontos dolog, hogy a külföldi turista ne érezze úgy, hogy ha már látta Budapestet, akkor látta egész Magyarországot. Ezt elsősorban ügyes imázskampánnyal és decentralizáló fejlesztésekkel lehetne elérni. A vicces, hogy pl. Pécs kultúrális főváros volta éppen kapóra jött volna az ilyes lépésekre, de aligha látszik megvalósulni valami még az eredeti tervekből is. Na mindegy, majd egyszer. A falusi turizmus fejlesztése is fontos lehetne: ez egy - külföldi mércével - kivételesen olcsó, mégis hangulatos alternatíva, ami a kisebb pénzűek, vagy a sokadszorra ellátogatók időtöltésének kiváló. Ehhez persze az is kellene, hogy a falvaknak megmaradjon a falu-jellege, ami a kommunizmus alatt szépen eltűnögetett. A fővárostól távolabb eső településeken azért még javában találni alkalmas falvakat, pl. a baranyai hatalmas munkanélküliség felszámolására egy jó kezdeményezés lehetne.

Ésatöbbi, ésatöbbi... Vannak országok, akik az összes bevételük jelentős hányadát a turizmusból szerzik. Ezek főleg a tengerparti országok, természetesen, ami nem is meglepő. (Újabb fejezet volna a Balaton fejlesztése, hogy ne annyiból álljjon az egész, hogy homok+kövek+heck+lángos...) De pl. Róma hatalmas pénzt termel, állami és magánzsebbe is, sőt, főleg magánzsebbe, kihazsnálva a kultúrális, történelmiadottságait. (!) Egyszerűen az imázsról szól az egész, ami ma nem túl kedvező hazánkat tekintve - már ha egyáltalán van kép rólunk sokak fejében. Ha van is, főleg, ha ez tapasztalattal is társul, akkor Magyarországot egy apró, unalmas, jelentéktelen országnak gondolják. Ebből pedig az "unalmas" kiváltképp fontos, mert az eredményezi a másik kettőt. És még így is, évi majdnem (becsült) ezer milliárd Ft-ot hoz az idegenforgalmunk! Úgy, hogy szinte nem is teszünk érte semmit, vagy legalábbis hagyjuk a szűk kis medrében. (Törökország pl. tízszer annyit költ országimázsra, mint mi - bár azt nem mondom, hogy túl jól, de láthatóan többet fektetnek bele.)

"Vannak itthon olyan dolgok, amik adottak. Amiken akkor se változtathatnék ha milliárdos lennék."

Sejtem, mit takar, de pontosan akkor sem értem. Hiszen, ha valaki milliárdos - mondjuk euróban, forint nem számít -, ki gátolhatná meg akármiben is? Legföljebb saját maga, a saját gyarló korlátai.

huh, csak most vettem észre, hogy írtál.
Végigolvastam.
Az a gond h a mezőgazdasághoz nem értek. Te pedig eléggé, mint azt már korábban is tapasztaltam. Így sokmindenben vitatkoznom nem érdemes.
Egyetértek a fejlesztések fontosságában.
Ez a kullancsos dolog nagyon meglepett, sose hallottam még erről. És érthetetlen, hogy nem támogatják, hiszen ha magyar o.-on kifejlesztettek egy olyan megoldást, ami az eu-s kullancs ellen megoldás, akkor annak piaca van egész európában. (ha csak nincs nagyobb biznisz a védőoltásban, már amelyik válfajára van.)

"Sejtem, mit takar, de pontosan akkor sem értem. Hiszen, ha valaki milliárdos - mondjuk euróban, forint nem számít -, ki gátolhatná meg akármiben is? Legföljebb saját maga, a saját gyarló korlátai."

Na most én ezt úgy értem, hogy hiába van pénzed, vannak dolgok, amik adottak, amin pénzen sem tudsz változtatni.
Olyanokra gondoltam elsősorban mint a magyar útállomány, az utak minősége, mennyisége, és összeségében a magyar közlekedési 'kultúra', amit szerintem mindannyian jól ismerünk.
Ott van az egészségügy, ami igaz működhet magánkórházakban is, mert ugye van rá pénz. De olyan eset is van, amikor egy egyszerű betegséggel elmegy az ember a háziorvoshoz, és az nem veszi észre, hogy komolyabb bajról van szó. Mert ugye a tanultabb jó képességű talpraesettebb orvosok / ápolók egyből külföldre mennek.
Akkor ott van még a közterületek kinézete, meg úgy összeségében az emberek egymáshoz viszonyulása... És így tovább.
Tehát hiába vagy milliárdos, nem fogod újra aszfaltoztatni a 8-as főutat mert tele van kátyúval és csak egy sávban lehet normálisan közlekedni. És így tovább

Ez csak pár példa volt, mind olyan, amin akkor se tudnál változtatni ha milliárdos lennél. Viszont külföldön ez már rég megoldott vagy részben megoldott dolog.

Elég csak átmenni Ausztriába, már a 'határ' után, az első falucskában észre lehet venni a különbséget, a tisztaság, az utak minősége, az emberek mentalitása és így tovább.

Kullancsölő cikk, 2006-ból, és 2008-ból. Ez utóbbinál érdemes megnézni Erdős Péter, így a központi döntéshozó szervek hozzáállását...

Amiről írsz, annek megoldása egy hosszabb távú folyamat eredménye lesz, természetesen. A "kezeléseket" az alapoknál, az általános iskolai oktatás reformjaiban kell elkezdeni. Másrészről szigorúbb szabályozások is kellenek, pl. a szemetelésre, és kell rendelet, miszerint az adott házak előtti közterület fenntartását az ingtatlan tulajdonosának kötelessége elvégezni. Ne félj, ha <i>szigorúan</i> közmunkával büntetnének egyéb esetben, még a hiphoptanyákon és/vagy cigánynegyedekben is viszonylagos tisztaság honolna. A környezettudatosságot nem egy misztikus magasságba kell emelni, hanem az emberek fejében összefüggésbe kell hozni a gyakorlatias szempontokkal, mint pl. a turizmus fejlesztése. A hozzáállás, az egymáshoz viszonyulás sincs belénk kódolva: úgy kapjuk a környezetünktől. Véleményem szerint nincs nagyon más mód, mint a média befolyásoló hatásának pozitív irányú felhazsnálása.

Az egészségügy valóban kemény dió. De láthatjuk, hogy az ok a túlterheltség/kevés orvos. Láthatjuk, hogy nyugaton nagyobb a várható élettartam is. Ez a hazai stresszes életvitelből, elégtelen mozgásból és az egészségtelen táplálkozásból ered. A kellemes programok és hangulat a stresszt száműzi is; a helyes mozgásra és evésre pedig tanítani kell az embereket, ez amúgy azért elkezdődött, még ha nem is nagyon erőltetik központilag. Az ember egészsége olyan, mint a gyümölcsfáé: ha elmulasztottuk a megelőzést (ala tavaszi lemosó permetezés), később már sokkal nehezebb és drágább, ráadásul többnyire nem is túl természetes módon védekezhetünk. Persze nem azt mondom, hogy mostantól mindenki fusson naponta 5 km-t és ötször étkezzen vega kajákat, hanem csak egy kis alakítás, mindenki tudja, miről beszélek. Véleményem szerint a fentebb vázolt fejlesztésekkel járó kissé lassabb életvitel önmagában ki fogja váltani.

Az utak kérdése más ügy, de ez inkább nekünk kényelmi szempont, mert a turisták nagy része úgysem autóval érkezik, másrészről a közeljövőben újra a vasútra és egyáltalán a tömegközlekedésre kell majd a nagyobb hangsúlyt fektetni, és a szerelvények tisztaságát megvalósítani. (Biztos mindenki látott más MÁV-os "takarítást"...) Ez egyrészt olcsóbb is, mint sztrádákat építeni, másrészt akár nosztalgia-vonatok is szolgálhatják az idegennforgalmunk érdekeit. (Ezek persze lehetnek korszerű szerelvények is, csak régies küllemmel. Itthon a sínek többsége úgysem tesz lehetővé túl nagy sebességet, amihez áramvonalas kiképzés elengedhetetlen lenne.) Bp.-en a belvárosban vissza kellene építeni a macskaköveket, a sétálóutcákba pedig kevésbé csúszós, de nem túl modern sétaköveket, hogy az imázsba illjen az útburkolat is. Most erősen "vas és acél országa" fílingje van a járdáknak és az úttesteknek is.

Hát ezen is sikerült átrágni magam

Végülis egyet értünk. Tudom, hogy alapvető dolgoknak kell megváltoznia, a legalsó szinttől kezdve. Azt is tudom, hogy ehhez idő kell. Nem is kevés.
Szal ilyen indokok miatt írtam, hogy kint jobbak a 'körülmények' olyan téren is, amin itthon az átlag ember még pénzzel se tud megváltoztatni.

Amúgy kicsit szorosabban a témához kapcsolódva...
Most olvastam egy tanulmányt az Argentin államcsőd esetéről, ami 2002-ben történt.
Igen hallgatagak lehettek a hírek, mert én nem sokat hallottam róla.
Pedig, mint kiderült igen szörnyű állapotok uralkodtak. Több ezerszeres infláció, ételutalvány, éhséglázadások, fosztogatás, rengeteg halálos áldozat... Kész háborús övezet volt több hónapon, vagy talán egy éven át. És mindez az államcsőd következménye volt.

Namármost itthon a múltkor azt mondták, hogy még egy évig biztos nem kell államcsődtől tartanunk. Ezt nemtom pozitív vagy negatívumként akarták, de rám igencsak negatív hatással van. És mi lesz 1 év múlva? Már most azt fontolgatják, hogy újabb IMF hitelre lesz szükség.
Egy év pillanatok alatt eltelik, és ha itt tényleg államcsőd lesz, én nem akarok ebben az országban maradni.
Azt a polgárháborús / háborús helyzetet, ami Argentínában volt nem akarom itthon megélni.

Viszont a válság óta külföldön is nehezebb melót kapni, és egyre több külföldit küldenek el. Persze érthető módon.
Angliában is valami új törvény lépett életbe, ami az ekte angolok munkavállalását segíti elő, úgymond elsőséget élveznek.
Tehát nagyon v.színű, hogy külföldre utazás munkavállalás virágkorának is szépen lassan vége. Aki eddig nem ment, az már elkésett...

[ Szerkesztve ]

miutan több szazan vesztik el az allasukat itt hasonlo munkatapasztalattal mint nekem van, uj allasok meg nem nagyon vannak, igy jo esellyel nem el kell hagynom Finnorszagot.
el tudnam kepzelni, hogy mas orszagban eljek, de ezen mas orszagok soraban Magyarorszag elegge hatul kullog.

"Ki ne tudna mondani egy olyan országot, ahol szívesen éldegélne, persze a sajátján kívül."

Pl. en.

DRM is theft

Na ez most megint kötekedés ? : P

Na ne mond már, hogy nem tudsz egy olyan országot a világban, ahol szívesen élnél?

"Na ne mond már, hogy nem tudsz egy olyan országot a világban, ahol szívesen élnél?"

De. Ha tudnek, akkor valoszinuleg mar ott lennek, de nem tudok. Nekem sokat jelent az otthon: a hely, a nyelv, a csalad, a kultura - ezt nem ellensulyozza az, hogy viszont Spanyolorszagban szepen sut a nap.

DRM is theft

hmm ja. Engem se a napsütés motiválna elsősorban.

hely: Magyarorszagon, ahol talalhatnek "rendes" munkat ott ugyanugy idegennek ereznem magam mint mas orszagokban. Miskolcon vagy környeken meg... talan Debrecen elmenne, csak ne az Alfoldön lenne
nyelv: ez tenyleg könnyebb lenne
csalad: hasonlo a helyzet mint a hellyel.
kultura: hmm, nem erzem tulzottan a hianyat, nagyon jo koncertek vannak itt is

Azért ne feledjük, itthon korántsem kell a 2006-os kődobálásnál nagyobb zavargásokra számítani egy ilyen, lényegében demokratikus rendszerben, ami az EU tagja. Hogy EU-tagok vagyunk, sok kompromisszummal járt és jár is, de legalább ennyi hazsna is van, és pl. ez ellen be vagyunk biztosítva, totális csődöt nem engednének, hiszen az magával húzhat más EU-s államokat is. Úgyhogy itt az államcsőd csak közel-államcsődöt jelenthet.

A válságnak pedig egyszer vége lesz, kíváncsi leszek, addigra hogysmint leszünk, meg a világ is. Újabb fordulatot jelenthet, hogy valószínűleg a degradálódott, de azért életben maradt nagy cégek részvényei visszamásznak a korábbi értékükre, vagy még magasabbra, nem lehet tudni, mindenesetre a cégek vezetői ebben bíznak. Az általam röviden vázolt egy-két lépés pedig akkor lehet igazán sikeres, ha a nyugati magánember bátrabban költekezik, úgyhogy duplán érdekünk volna a válság elmúlása.

Az a kődobálás sajnos csak a kezdet volt.
Képzeld csak el ha az az 1 millió 'segílyen' élő a válság miatt egyszercsak nem kapja meg a 'segílyét'.
Olvass utána mi volt Argentínában. Az se egy barbár elmaradott népség volt. Mégis ezer % körüli infláció, hirtelen 100x annyiba került minden. Mindenki csak X összeget vehetett fel hetente. És csak bankkártyával lehetett fizetni, így tudták kontrollálni a dolgot.
Ebből kifolyólag éhezések, éhséglázadások törtek ki. Nem egy falut / város teljesen felgyújtottak. Anarchikus állapot alakult ki.
Erről nem közvetlen az emberek tehettek, hanem a helyzet, ami kialakult körülöttük.
Márpedig ha a helyzet olyan elkeserítő, akkor sok ember lejjebb csúszik azon a pizonyos lécen, és átléphet egy olyan határt...
De remélem elkerüljük.
Ami biztos, hogy a válság után hirtelen nagy fellendülés várható. Mint az szokott lenni. Bár állítólag 80 éve nem volt ilyen válság...

ööö, na jo, nem csak az. es amikor elgondolkoztam a dolgon rajöttem hogy azert van ami hianyzik ilyen teren

A különbség, hogy Magyarország ilyenben edzett: megélt már egyet s mást. Egyik esetben sem volt hatalmas anarchia, legföljebb pénzt söpörtek az utcán. Egyébként speciel az én családom is többé-kevésbé a segélyeken, főleg a csp-n él. Nem kell a teljes látszámmal számolni.