Igazat kell adnom mindenben. Hidd el, kb ugyan ilyen szavakkal illettem a kis csajt, amikor mesélte a dolgait az iker testvére és az anyjuk. De nem tud vele mit kezdeni a nővérem, napi 12-14 órát dolgozik, mikor este haza ér a kölkök már alszanak. Az apjuk szintén ennyit melózik. Amit megtud, azt is csak a húgától tudja. Amióta ennyi tárgyból bukásra áll, elvileg ott sem lehetne a pasija, max du. 5-ig, de szinte mindig az előtt lép le a gyerek, mielőtt haza érne a nővérem. Hiába veszekszik vele az anyja, le sem szarja. Szavakkal már nem ér semmit, ha megveri képes feljelenteni. Tehetetlen.

Anyámtól jó nevelést kaptunk, mind a ketten(szerintem). Az más történet, hogy a nővérem hogy és milyen módon bassza el az életét, a férje mellett. Mert elbassza.

Huma: Minden szavaddal egyetértek.

[ Szerkesztve ]

Ha egyedülállóval találkozunk, mindegy, mit mond, de biztos, hogy nem azért van egyedül, mert élvezi a magányt, hanem mert már megpróbált beilleszkedni a világba, de az emberek újra meg újra kiábrándítják.